3-1-re nyert a spanyol válogatott a 2022-es katari vb-re való kijutásért zajló csoportmérkőzésen, de a szerdai eredménynél jóval érdekesebb az, ahogyan a 2008-ban Szerbiától függetlenné vált Koszovó nemzetközi rövidítését képernyőre tette a spanyol tévé:
Látható, hogy az albán többségű országot csupa kisbetűvel jelölték. Nem elírásról van szó, a jelzés szándékos volt: Spanyolország ugyanis nem ismeri el az egykori szerb tartomány önállóságát – ahogyan az EU-ból Görögország, Ciprus, Románia és Szlovákia sem.
A koszovói nemzeti válogatott hivatalos oldala szerint kész vicc, amit a spanyol csatorna művelt.
Az ok mindegyik ország esetében ugyanaz: saját kisebbségeiktől tartva, azok vélt vagy valós – a katalánok egy részének esetében valós – elszakadási törekvéseik miatt nem ismerik el Koszovót, mert az hivatkozási alap lehetne az egyoldalú elszakadásra. (Értelemszerűen Szerbia sem ismeri el Koszovó egyoldalúan kikiáltott önállóságát, amelyre kilenc évvel azután került sor, hogy a szerb hadsereg etnikai tisztogatással igyekezett visszaszerezni a kontrollt a kétmilliós, 90 százalékban albán többségű tartomány felett, amíg azt a NATO katonai beavatkozással, Belgrádot és Újvidéket is bombázva meg nem állította.)
Spanyolország már korábban is jelezte fenntartásait Koszovó státuszával kapcsolatban. A spanyol futballszövetség „területként” hivatkozott rá, ami után a koszovói szövetség a mérkőzés bojkottjával fenyegetett. Ezután a spanyolok ígéretet tettek rá, hogy az UEFA és a FIFA előírásainak megfelelően bonyolítják le a meccset, azaz Koszovó zászlaja is kint lesz, és az ország himnusza is elhangozhat. Spanyol diplomáciai források azonban gyorsan hozzátették, hogy ez semmiféle változást nem jelent Spanyolország Koszovó állami státuszával kapcsolatos álláspontjában.
Koszovó 2014-ben lett az UEFA 55. tagja – emlékeztetett a Football24.news. Az elismerés bejelentésére a szervezet budapesti kongresszusán került sor, és épp a spanyol futballszövetség elnöke – az UEFA akkori alelnöke, Ángel María Villar – ismertette.
A diplomáciai elismerés azonban nem mozdult előre az elmúlt hét évben. Annyira, hogy még a koszovói csapat mérkőzés előtti sajtótájékoztatóján is nehéz volt kicsikarni a kérdező újságíróból Koszovó nevét, ebből kerekedett az örkényi párbeszéd:
„Kihez intézi a kérdést?”
„Az edzőhöz.”
„De melyik csapat edzőjéhez? Csak mert sosem látjuk a nemzeti csapatunk nevét az önök médiájában, ezért kell tisztáznunk, melyik csapat edzőjét kérdezné.”
„Az edzőt kérdezem, hogy változtat-e a csapaton.”
„Igen, de melyik csapat edzőjét kérdezi, mert mi sosem látjuk a nemzeti csapatunk nevét az önök anyagaiban.”
„Az edzőt kérdezem.”
„De melyik csapat edzőjét?”
„Ja, Koszovóét.”
„Rendben” – mondta a csapat szóvivője, majd átadta a szót a pulpitusnál ülő egyetlen edzőnek, a koszovói csapat szövetségi kapitányának.
