Szíjj László és Csík Zoltán stabilizálták a veszprémi kézisek gazdálkodását

2021. március 01. – 09:10

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Végre nyereséges lett az üzemeltető cég, de ehhez alighanem mélyen a zsebébe (zsebünkbe) nyúlt a NER.

A hazai sportrajongók egyik nagy büszkesége a veszprémi férfi kézicsapat. A gárda rendre bejut az európai klubkézilabda végső négyesébe, a kölni final fourba, ami focihasonlattal olyan, mintha a bakonyi legények a Bayern München, Liverpool, Barcelona, PSG négyesébe tartoznának. Sajnos a csúcsok csúcsára azért eddig nem sikerült felérni, hol a Kiel, hol a Kielce búcsúztatja a mieinket (ez a kettő nem egymás kedvesen becézett alakja, hanem az első egy német, a második egy lengyel csapat).

Különösen az utóbbi, a Kielce elleni 2016-os döntő elvesztése fájó emlék, a meccs minden lehetséges izgalmat felvonultatott, vezettünk 9-cel, de hosszabbítás, majd hétméteresek után elbuktunk. Kora este volt vége a meccsnek, de magam teljes idegi kimerülésben estem be az ágyamba aludni, amivel természetesen nem állítom, hogy a játékosoknak nem volt fárasztóbb az esemény, mint a szurkolóknak. Most a 24.hu írt egy alapos cikket a klub gazdálkodásáról.

Pénzbe kerül

Amikor magyar klubsikereknek örülünk, akkor a mi fiaink vagy lányaink, legyen az kéziben a Veszprém (férfiak) vagy a Győr (nők), esetleg fociban az FTC vagy a Vidi, valójában már csak nyomokban tartalmaznak magyar sportolókat. Ettől még a szurkolók magukénak érzik a nagy sikereket, de a végtelen mennyiségű idegenlégiós is jelzi, nem olcsó mulatság a sportágak topelitjébe bekerülni.

A Veszprém mögött álló cég, a Veszprém Handball Team Zrt. a Szíjj László által birtokolt Duna Aszfalt főtulajdonában áll, a cég vezetője pedig Csík Zoltán volt rendőr, Mészáros Lőrinc egyik bizalmasa. A társaság most hosszú évek óta először nyereséget mutatott ki: csaknem 2,9 milliárd forint árbevételt és 139 millió forint adózott eredményt könyvelt el a 2020. június 30-ával záruló üzleti évben.

A 24.hu azt gyanítja, hogy a pénzügyi helyzet stabilizálásához a tulajdonosoknak mélyen a zsebükbe kellett nyúlni.

Csík Zoltán nyilatkozott is a lapnak, a magyarázata szerint racionalizálták az Építők Sportklub és a Veszprém Handball Team Zrt. közötti kapcsolatot, és a gazdálkodásban több, nem részletezett változtatást eszközöltek, így faragták le az előző évek veszteségeit, és értek el nyereséget.

Bevételek, kiadások

A közel 2,9 milliárd forintból 1,67 milliárdot a reklám és szponzoráció tette ki, jogdíjakból 626 millió, bérlet és jegyeladásból 381 millió folyt be, a Bajnokok Ligája 151 milliót hozott a konyhára. Ezenfelül egyéb bevételekből 724 millió forint jött be, amiből a legnagyobb tétel a taotámogatás, amiből 394 millió forintot tüntettek fel a mérlegben.

Ami a kiadásokat illeti, a legnagyobb költség a bérekre kifizetett 2,1 milliárd forint (a személyi jellegű kiadás összesen 2,3 milliárd), amihez Csík Zoltán annyit fűzött hozzá, hogy ebben a játékosokon kívül az arénaüzemeltetés teljes személyzete, az utánpótlás- és a felnőttcsapat teljes személyzete szerepel, több mint százan.

Az Aréna mint fehér elefánt

Délkelet-Ázsiában a gonosz ajándék jelképe a középkorban a fehér elefánt volt. Az albínó elefántokat nagy becsben kellett tartani, nem dolgoztatták őket, jó koszton tartották, kiállították a népnek. Költség volt vele bőven, bevétel semmi. Ezért a királyok, főurak egymásnak ajándékozták a drága állatokat, gyakorlatilag dobálták őket egymásnak, mint a forró burgonyát.

A 24.hu cikke szerint valami ilyen történhetett a veszprémi sportcsarnokkal, az Arénával is. Mint Csík Zoltán elmondta, 2020 márciusa óta a járványhelyzet miatt a Veszprém Aréna működési költségeit a Veszprém Handball Team Zrt. fizeti.

Az aréna korábban száz százalékban a városi önkormányzat érdekeltsége, a Csarnok Kft. tulajdona volt, de az átruházta a tulajdonjogot (a telket és a felépítményt egyaránt) a magyar államra, így a város 2020. január óta már nem tulajdonosa az Arénának.