Hüledeznek a bringások az új szabályokon, melyek biztonságosabbá tennék a sportágat
2021. február 13. – 22:58
frissítve
A Nemzetközi Kerékpáros Szövetség (UCI) a múlt héten számos új szabály bevezetését jelentette be. Ezek egy része a versenyzők biztonságát próbálja fokozni, többségük nagyon is indokolt volt, de néhány pont miatt a bringások is hüledeznek, nem értik, miért nem vehetnek fel akármilyen pozíciót a kerékpáron ülve, miért lett hirtelen tilos egy évek óta elfogadott lejtőzési mód.
Tavaly Fabio Jakobsen borzalmas befutós balesete tette nyilvánvalóvá, hogy technikai megoldásokkal és különféle szabályokkal biztonságosabbá kell tenni a kerékpárversenyeket. A Lengyel körverseny első szakaszán az első helyért küzdve Dylan Groenewegen lökte rá a védőpalánkra Jakobsent, aki mögé esve teljesen összetörte az arcát, napokig kómában feküdt. Megesik, hogy a bringások viselkedése miatt alakulnak ki súlyos sérülésekkel is járó bukások, de gyakori, hogy rosszul elhelyezett kordonok, pályára betévedő autósok és mezőnyt kísérő motorosok okoznak baleseteket.
Az UCI ezek közül néhányra próbált is választ adni, például 2022-től a célvonal előtti 300 és az utáni 100 méteren kötelező lesz lekordonozni a pályát, és már idén betiltja a könnyű, műanyag kordonelemeket, amelyek például egy alacsonyan szálló helikopter által kavart légáramlattól is képesek berepülni az útra. Elvileg a versenyeken külön biztonsági menedzserek is lesznek, akik a célterületen hárítják el a lehetséges veszélyhelyzeteket. Ezeknek az intézkedések a versenyzők is örülnek, de azt nem nagyon értik, hogyan került a prioritások közé a bringán való üléspozíciójuk szabályozása.
Az UCI két, szinte természetessé váló pozíciót tilt be, illetve büntet majd szigorúan a legmagasabb kategóriában, a World Tourban, az olimpián és a világbajnokságon, de később az alacsonyabb kategóriájú versenyeken is életbe léphet a szabály.
A két testtartás közül egyikkel a lejtmenetekben találkozhatunk. Az angol nyelvű szaksajtóban super tuck néven emlegetett, az utóbbi tíz évben népszerűvé váló pozícióban a bringások a kormány és nyereg közé ülnek be zsugorított pozícióban a felsőcsőre, miközben mellkasukkal ráfekszenek a kormányra. Van, hogy csak gurulnak így, de gyakran ebben a törpejárásban tekernek is. Elvileg azért veszik fel ezt a testtartást, hogy kisebb legyen a légellenállásuk. Hogy ez valóban minden esetben teljesül-e, arra még visszatérünk. Abban persze van igazság, hogy a testsúly előre helyezésével és a kényszeredett kormányfogással instabilabb a kerékpározás.
Néhány bringás mégis előszeretettel lejtőzik zsugorban, például a négyszeres Tour de France-győztes Chris Froome is, aki 2016-ban egyik szakaszgyőzelménél is így tekert, de a háromszoros világbajnok Peter Sagant is sokszor lehetett látni ebben a pozícióban tekerni. A testhelyzet miatt eddig nem történt emlékezetes bukás, és annyira elterjedtté vált, hogy például a virtuális valóságban való tekerést lehetővé tevő Zwift platform felvette animált avatarjai közé. A Zwift egyébként örvendezve jelentette be, hogy náluk továbbra is lehet zsugorítva lejtőzni.
A másik betiltott pozíciót szintén a kisebb légellenállás miatt találták ki, ebben a kerékpárosok egyszerűen az alkarjukon támaszkodnak a kormányon, mintha lenne olyan könyöklőjük, amelyeket az időfutamokon tesznek fel. Ezt az imádkozó sáskának is nevezett pózt legtöbbször akkor használják, amikor a mezőnytől elszakadva, egyedül vagy egy kis csoport élén tekernek. Ez ellen is az lehet az érv, hogy mivel nem fogják a kormányt, nehezebb irányítani a biciklit, de emiatt bekövetkező balesetekről sem nagyon tudni.
A két pozíció használata miatt egyelőre még csak figyelmeztetéseket kapnak a World Tour-versenyeken tekerők, de április elsejétől már szigorú büntetést lehet kiszabni ezekért, esetenként ezer svájci frankot is elérő pénzbüntetést, és 25 világranglistapontot is levonhatnak a vétkestől. A profi élmezőny bringásai eléggé kiakadtak az új szabályok miatt, a 2014-es világbajnok Michal Kwiatkowski szerint ezzel minden felelősséget a versenyzőkre akarnak tolni a bukásoknál, és elég sok olyan dolog van, ami fontosabb lenne a két pozíció tiltásánál, ha a biztonságról van szó.
„Ha betiltják a felsőcsövön tekerést, jövőre már azt fogják, hogy tilos a kezeket felemelve ünnepelni a győzelmet. Aztán majd sebességi korlátozásokat hoznak be és más hasonló dolgokat. Azt hiszem, hogy inkább a versenyrendezés körülményeire kéne összpontosítaniuk” – mondta, de azt elismerte, hogy a boly közepén tekerve valóban veszélyes lehet ez a tartás.
„Legközelebb azt fogják betiltani, hogy a kormányszárat nézzük vagy kilóg a könyökünk” – reagált a többszörös Tour de France-győztes Chris Froome a betiltás hírére.
„Kíváncsi lennék, hogy az UCI megkérdezte-e egyáltalán a kerékpárosokat az új biztonsági szabályokról, vagy a döntéseket egy szobányi öreg öltönyös haver hozta meg az alapján, hogy a zsugorított pozíció nem kompatibilis a hasuk méretével?” – írta posztjában az EF Pro Cycling csapat vezetője, Jonathan Vaughters. A hegyimenő Dan Martin viszont úgy gondolja, hogy jó lépés volt ezeket a pozíciókat betiltani, mert így megelőzhetnek vele baleseteket. Van, aki szerint nem is a profikat kell félteni, hanem az őket utánozni próbáló amatőröket és gyerekeket.
De mekkora előnyt jelent egy jó testtartás?
Amikor Froome a 2016-os Touron a különleges pozícióban tekerve nyert szakaszt, a Eindhoven Egyetem kutatója, Bert Blocken szélcsatornás tesztekkel próbálta meg kideríteni, hogy milyen előnyt jelenthetett Froome testtartása. A kerékpárosoknál az az alapelv, hogy lejtőzésnél hátra kell vinni a súlypontot a gyorsabb haladás érdekében, de az idők során ennek elég sok változata jelent meg, és mint látjuk, az antitézise is. Blockenék tesztjükben hat jellegzetes stílust hasonlítottak össze úgy, hogy elkészítették a kerékpárosok modelljét, például Froome-ét (a képen ő az a jelű), a szinte a nyerge mögé lógó Marco Pantaniét (a 90-es évek könnyűsúlyú sztárját a b képen látjuk), a szintén a felsőcsövön ülő, de súlypontját hátrébb tevő Saganét (f kép) és a nyeregben maradó, de lelapuló Vincenzo Nibaliét (d), míg a klasszikus tartást Fabian Cancellara (e) képviselte.
A kutatók 54 km/h-s tempót szimuláltak, és arra jutottak, hogy Froome stílusa még nagyobb légellenállást jelentett, mint Nibalié, Sagan előnye pedig közel kétszer akkor volt, mint Froomé. A tudósok referenciának Fabian Cancellara szinte kényelmes testtartását vették, nála Froome 9, Nibali 12, Pantani 14, Sagan 17 százalékkal lehetett volna gyorsabb. Ezekből az adatokból tehát az derül ki, hogy a kormány és nyereg közé begörnyedt bringás nem minden esetben gyorsabb, egy klasszikusabb pozícióban tekerő ellenfelénél.
Egy másik aerodinamikai szakértő szerint viszont óriási előnyt biztosíthat a felsőcsövön ülve lejtőzni. „Párszor végeztünk vele szélcsatornás teszteket. A különbség masszív, körülbelül 20 százalékos. Valójában olyan előny, mintha egy másik ember szélárnyékában tekernél” – állította Ingmar Jungnickel, aki a Specialized kerékpárok kutatási részlegénél dolgozik.
A korábban Forma–1-es csapatoknál is mérnökként dolgozó Jean-Paul Ballard adatai alapján az imádkozó sáska pozícióval tekerő bringás 40 km/h-s sebességnél 15 wattot tud megspórolni, 50 km/h-nál pedig már 24 wattot, ez pedig egy 10 perces üldözésnél, 450 wattos erőkifejtést alapul véve már 5-6 százalékot, 24-25 másodpercet nyerhet. A felsőcsövön ülő bringás kisebb homlokfelülete miatt pedig akár 135 wattot is spórolhat, ha 70 km/h-val száguld lefelé.
Jugnickel és Ballard is úgy gondolja, hogy ha ezeket a pozíciókat betiltják, akkor a versenyek lassabbá és kiszámíthatóbbá válnak. A szökésben, egyedül tekerő bringások az imádkozósáska-póz nélkül jobban kiszolgáltatottak lesznek az üldözőbolyoknak, és a szakértők szerint az UCI egy fontos technikai elemet is kivesz a versenyből. Eddig ezekkel a testtartásokkal is lehetett néhány másodpercet nyerni, és a lejtőn való támadásokat is izgalmassá tették.