Kétmilliárd euróval vágta haza a futball átigazolási piacát a koronavírus-járvány

2020. október 22. – 15:55

Kétmilliárd euróval vágta haza a futball átigazolási piacát a koronavírus-járvány
Kai Havertz a Chelsea Brighton & Hove Albion FC ellen játszott meccsén 2020. szeptember 14-énFotó: Glyn Kirk / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

A koronavírus-járvány kitörése óta több előrejelzés is készült arról, hogy a pandémia milyen hatással lehet a futballgazdaságra. Októberre a legtöbb európai ligában véget ért a meghosszabbított nyári átigazolási időszak, az első olyan transzferablak, ami már teljes egészében a vírus jegyében telt. A Sporttudományok Nemzetközi Központja (CIES) az öt legnagyobb bajnokság, az angol Premier League, a spanyol La Liga, az olasz Serie A, a német Bundesliga és a francia Ligue 1 csapatai esetében több szempontból vizsgálta ezt a periódust, összehasonlítva azt az elmúlt szezonok tapasztalataival.

Három éve nem költöttek ilyen keveset

Általánosságban kijelenthető, hogy a járvány megtörte a korábbi évek növekvő tendenciáját, az öt ország klubjai 2019 nyarán 5,8 milliárd eurót költöttek új igazolásokra, idén viszont csak 3,3 milliárd eurót – ami nagyjából 43 százalékos visszaesés. A vírus globálissá válása előtt, a téli átigazolási időszakban még rekordnak számító 1,3 milliárd eurót költöttek igazolásokra.

Ha a 2020-ban elköltött milliárdokat összeadjuk, akkor ez a 4,6 milliárd euró a 2016-os és 2017-es év számai között áll, vagyis a járvány bő három évvel vetette vissza a futballipart ebben a tekintetben.

Az öt bajnokságot külön-külön vizsgálva egészen nagy eltéréseket láthatunk. A legtöbb televíziós bevétellel rendelkező Premier League-csapatoknál volt a legkisebb a visszaesés. A tavalyi 1,65 milliárd euró után most közel 1,5 milliárd eurót költöttek el októberig, ez kevesebb mint 10 százaléknyi különbség. A másik véglet a spanyol bajnokság, ahol a tavalyi 1,4 milliárd euró helyett idén alig 350 millió eurót költöttek a csapatok új játékosokra (ez 75 százalékos visszaesést jelent). A francia, német és olasz bajnokságban a kettő között, 37 és 57 százalék közötti a csökkenés aránya az egy évvel korábbi költésekhez képest.

Az elmúlt évtizedben most először esett vissza az átigazolások száma. Megközelítőleg 18 százalékkal, 7424-re csökkent az ilyen ügyletek száma

mondta Emilio García Silvero, a FIFA jogi igazgatója.

A nyár legdrágább átigazolása Kai Havertzé volt, a Chelsea 80 millió eurót fizetett a 21 éves támadó középpályásért a Bayer Leverkusennek. A kiadási versenyt is a Chelsea nyerte, Havertz mellett Timo Wernert, Ben Chilwellt, Hakim Zijest és Edouard Mendyt leigazolták le, összesen 247 millió euróból. Ezzel együtt 171 millió eurós mínusszal zárták ezt az időszakot. A legnagyobb profitot a Porto realizálta 64,15 millió euróval, miután Fábio Silvát 40 millió euróért a Wolverhamptonnak, Alex Tellest pedig 15 millió euróért a Manchester Unitednek adták el.

Timo Werner a Chelsea Liverpool ellen játszott meccsén 2020. szeptember 20-án
Fotó: Micheal Regan / Getty Images

A nagy összegű igazolásokban most is az angol klubok jártak az élen, a húsz legtöbbet költő európai klub közül tíz is a Premier League-ben szerepel. Az újonc Leeds United közel 107 millió eurót költött igazolásokra, ezzel a Chelsea után ők fektettek a legtöbbet a keretük megerősítésébe. Többek között 30 millió eurót fizettek a Valencia támadójáért, Rodrigóért, és 20 millió euróért igazolták le a Real Sociedad védőjét, Diego Llorentét. A Premier League-klubok által költött pénz jelentős része az angol másodosztályba, a Championshipe folyt le. Az első osztályból kiesett Bournemouthtól 45,3 millió euróért igazolta le Nathan Akét a Manchester City, Callum Wilsonért pedig 22,25 millió eurót fizetett a Newcastle United. A játékoselaádsokból a 24 másodosztályú angol klub együtt közel 220 millió eurós profitot realizált.

Az európai élcsapatokra inkább az óvatos visszafogottság volt jellemző az átigazolási piacon, például a legutóbbi BL-döntő két résztvevője, a Bayern München és a Paris Saint-Germain együttesen nem költött el 100 millió eurót sem. A Barcelona gyakorlatilag nullszaldós időszakon van túl, a 126,5 millió eurós bevételükre 124 millió kiadás jutott, Luis Suárez Atlético Madridhoz engedésével pedig komoly bérköltséget is spóroltak. A Real Madrid csak a kölcsönből visszatérő Martin Ödegaard-ral és Álvaro Odriozolával erősített, miközben közel 100 millió euróért adtak túl Achraf Hakimin, Sergio Reguilónon és Óscar Rodríguezen.

Több kölcsön, lassuló infláció

A mostani időszak másik jellemzője volt, hogy – a Premier League kivételével – a másik négy bajnokságban nőtt a lejárt szerződésű, így átigazolási díj kifizetése nélkül szerződtetett futballisták száma. Ez különösen a német és spanyol csapatokra volt jellemző, náluk 15,3, valamint 12,5 százalékkal nőtt az ilyen módon klubot váltó játékosok aránya a 2019-es nyári átigazolási időszakhoz képest.

Ez annak fényében nem meglepő, hogy leginkább a német és spanyol csapatok gazdálkodását sújtotta a járvány.

Az Európai Labdarúgó-szövetség évről-évre elkészíti a bajnokságok és a klubok pénzügyi helyzetéről szóló jelentését, a 2018-as üzleti évről szóló riportjukat idén januárban tették közzé. Eszerint a Bundesligában és a La Ligában valamivel nagyobb a meccsnapi bevételek aránya, így a zárt kapus meccsek miatt ők szenvedik el a legtöbb bevételkiesést. Különösen a kisebb klubok, akik a televíziós pénzek tortájából eleve vékonyabb szeletet kapnak, így nagyobb részben támaszkodtak a jegyeladásokra.

A Veltins Arena bezárt jegypénztára 2020. szeptember 25-én, Gelsinkirchenben
Fotó: Bernd Thiessen / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP

A 2020-as nyári átigazolási időszakban a kevesebb kiadással és rövidebb elköteleződéssel járó kölcsönvételek aránya is nőtt, a tavalyi 23,1 százalék helyett most az igazolások 30 százaléka volt ilyen az öt nagy ligában. Ebben az olaszok jártak az élen, a Serie A igazolásainak 40,8 százaléka kölcsönbe érkezett az új klubjához. A francia Ligue 1-ben is csak elhanyagolható mértékben, 1,6 százalékkal csökkent a kölcsönvételek aránya.

A bajnokságok tavaszi leállása, majd zárt kapu mögötti újraindulásakor a legtöbb elemzés azt jósolta, hogy a kieső bevételek miatt jelentősen csökkenni fog a játékosok piaci értéke. Azonban a CIES saját algoritmus szerint ez nem így történt, sőt a klubok még 6 százalékkal többet is költöttek egy-egy hasonló kvalitású, életkorú és pozíciójú játékosért, mint egy évvel korábban. Ebből a szempontból a pandémia csupán lassította az árak elszállását, 2015 és 2019 között évente átlagosan 15 százalékkal növekedtek az átigazolási összegek.

>>> A Telex további friss híreiért kattintson ide <<<