Kína segítené a magyar kormányt, hogy nagyobb befolyása legyen az EU-ban

A múlt héten, öt év után először Európába látogatott Hszi Csin-ping, az útján pedig Párizs és Belgrád mellett Budapesten járt a kínai elnök, és 18 megállapodást írt alá a magyar kormánnyal. A Téma podcast legújabb adásában Matura Tamás Kína-kutatóval, a Budapesti Corvinus Egyetem docensével annak jártunk utána, hogy mi volt a kínai elnök útjának tétje és célja Kína, az EU és Magyarország számára.

Az adásban szóba kerül, hogy milyen gazdasági kényszerpályára lavírozta Kínát Hszi Csin-ping, ez hogyan érinti az Európai Uniót, és hogy bejöhet-e Magyarországnak politikai és gazdasági értelemben a kínai barátkozás.

Matura Tamás szerint Hszi Csin-ping európai látogatásának fő célja az volt, hogy nyitva tartsa a kínai export számára az EU piacát, és éket verjen valamennyire az atlanti szövetség tagjai közé. Az Egyesült Államokkal ugyanis már annyira elmérgesedett a kereskedelmi viszony, hogy az amerikai kormány nemrég 100 százalékos importvámot vezetett be a kínai elektromos autókra. Az Európai Unió is azzal vádolja Kínát, hogy állami támogatással mesterségesen alacsonyan tartja az elektromos autók, napelemek és hasonló, a zöld átálláshoz elengedhetetlen termékek árát, és elárasztva ezekkel az európai piacot. Emiatt pedig már az EU is büntetővámok bevezetését fontolgatja.

Kína számára viszont kulcsfontosságú, hogy az európai piac nyitva maradjon, a kínai gazdaságnak ugyanis muszáj vevőt találnia az exportra termelt ipari árucikkeknek ahhoz, hogy fent lehessen tartani a növekedést. Ez a kényszer a szakértő szerint azért alakult ki, mert Hszi Csin-ping kényszerpályára kormányozta a kínai gazdaságot.

A szakértő szerint Magyarország gazdasági értelemben jól jöhetne ki belőle, ha az EU esetleg büntetővámokat vezetne be a kínai elektromos autókra és hasonló termékekre, hiszen a Magyarországon termelt ilyen árucikkekre az nem vonatkozna. Politikai értelemben még kérdés, hogy mi lesz a kínai közeledés hatása. Hszi Csin-ping a Budapesten elmondott beszédében azt mondta, hogy Kína szeretné segíteni Magyarországot abban, hogy az EU-ban nagyobb befolyása, nagyobb szerepe legyen, ami Matura Tamás szerint biztos nem véletlenül maradt a kínai elnök beszédében.

Ezt nyugati diplomaták úgy értelmezhetik, és értelmezik is, hogy beigazolódik, amit eddig is sejtettek, hogy Magyarország Kína trójai falova vagy ügynöke lehet az EU-ban.

A magyar kormány eddig politikai ügyekben védte Kínát az unióban, de gazdasági kérdésekben mindig együtt szavazott a Nyugattal. Kérdés, hogy a 17 milliárd dollárnyi kínai befektetés után ez megváltozik-e a jövőben.

Az adásban ezenkívül szóba kerül még, hogy:

• Miért pont Franciaországba utazott Magyarország és Szerbia mellett a kínai elnök?
• Milyen kockázatokkal járt más országokban a Kína felé való eladósodás, és miért választja mégis ezt az utat a magyar kormány?
• Miért nincs Matira Tamás szerint akkora gazdasági jelentősége és miért van nagy politikai kockázata a kínai forrásokból, kínai közreműködéssel épített infrastrukturális beruházásoknak Magyarországon?
• Magyarország miért jöhetne ki jól is abból, ha fokozódna a kereskedelmi konfliktus az EU és Kína között?
• Miért várható, hogy üvegplafonba ütközik az iparra és exportra épülő kínai gazdasági modell?

A Téma új adásai a Telex saját lejátszóján kívül a Telex Podcast YouTube-, Spotify-, Apple- és Google Podcast csatornáira kerülnek fel.