Milliókkal húzhatnak le a banki csalók, de ha odafigyelünk, kivédhetjük az esetek 99 százalékát

A Téma e heti adásában Brückner Gergő beszélgetett Gergely Péterrel, a Biztosdöntés.hu pénzügyi szakértőjével, akinek szakvéleményével a Telex cikkeiben is rendszeresen találkozhatunk. Most a banki csalások témáját jártuk körbe a segítségével: hogyan működnek ezek a lehúzások, és milyen módszerekkel próbálkoznak a csalók, mire érdemes nekünk figyelnünk, ha nem szeretnénk átverés áldozatává válni.

7 milliárd forintot loptak csak az idei második negyedévben a banki csalásokkal a Magyar Nemzeti Bank statisztikái alapján, ez 75 millió forintot jelent átlagosan naponta

– mondta Gergely Péter. Hozzátette azt is, hogy a bankok sok pénzt költenek a biztonsági rendszerek fejlesztésére, de ez sem tudja kivédeni a csalásokat, ha az ügyfél maga adja meg a csalóknak a belépési adatokat.

Ezek a trükkök rengeteg félék lehetnek, ezért is igazán nehéz kivédeni őket, de Gergely Péter szerint ha 4-5 dologra odafigyelünk, a csalások 99 százalékát ki tudjuk védeni: ne töltsünk le semmit, ne klikkeljünk, ne adjuk meg a telefonban bankkártya-adatainkat (a bank ugyanis ezt soha nem kérné), és mindig legyen bennünk egy egészséges gyanakvás – a csalók például „maszkolással” már azt is el tudják intézni, hogy a bankunk nevét írja ki a telefonunk, amikor a csalók hívnak minket.

Ha a csalók megszerzik bankkártya-adatainkat (és nem szedik le rögtön a pénzünket), sokszor heteket is várnak, mielőtt újra megkeresnék a leendő áldozatot – ekkor már a személyes adatok visszaolvasásával próbálnak meg az ember bizalmába férkőzni, hogy így csalják ki annak netbanki belépőadatait,

ugyanis míg a bankkártyás csalásoknál átlagosan 42 ezer forintot lopnak el az áldozatoktól, addig a netes banki csalásoknál ez átlagosan egymillió forint.

Ez csak néhány példa a rengeteg módszer közül, amelyekkel a banki csalók nálunk is próbálkozhatnak. Gergely Péter és Brückner Gergő beszélget még többek között

• a különböző internetes csalások fajtáiról, az apróhirdetések alatt jelentkező csalókról;
• a lelki károkról, amelyeket egy ilyen csalás az áldozatban okozhat, és a külföldi bankokról, ahol lelki segélyt is nyújtanak a csalások károsultjainak;
• a bank felelősségéről a banki csalásokban, és hogy milyen esetben jogosultak az áldozatok kártérítésre;
• a és hogy hogyan tudjuk a banki csalások kockázatát a minimálisra csökkenteni.