Mennyit fizetsz a Revolutnak, és mennyi profitot hoz ez a banknak?

Olcsó, még olcsóbb, leginkább ingyenes és jó banki szolgáltatásokra vágyott az átlagember. A technológiai forradalom leple alatt el is indult több neobank: N26, Revolut, Wise… Az egyik legismertebb és legnagyobbra értékelt a Revolut lett. Sokak szemében még ma is keveredik az olcsóság és a – Revolut esetében nagyra értékelt – technológiai előny. Ma már azonban érdemes szétválasztani a kettőt. A Bankmonitor szakértői a Revolut hivatalos beszámolói alapján számszerűsítették, hogy miért mennyit fizet az átlagügyfél (és mely esetekben nem feltétlenül látja az ügyfél, hogy fizet). Végezetül megvizsgáltuk azt is, hogy mennyi profitot termel ebből a bank.

Ügyfelenként közel 30 ezer forintot keres a Revolut

A Revolut 2025-ben rekordbevételt ért el: a cégcsoport díj-, kamat- és egyéb bevételei összesen 4,52 milliárd fontot tettek ki, ami 46 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest. Ezen összeg 84 százaléka kapcsolódott a bank lakossági ügyfeleihez. Ha mindezt elosztjuk a Revolut ügyfeleinek 2025-re becsülhető átlag számával (pontos adatok csak év végére állnak rendelkezésre), azt kapjuk, hogy tavaly egy átlagos ügyfél 30 ezer forintnyi bevételt termelt a banknak.

Miből tevődik össze a bevétel?

A bevétel messze nem egyetlen forrásból származik, és nem is egyformán „látható” költségtételek az ügyfél számára. A táblázatban csillaggal jelölve emeltük ki azokat a tételeket, amelyek az ügyfélnek legalább részben közvetlen, jól érzékelhető költséget jelentenek:

• előfizetések: a létező legtisztább díjtétel, havonta fix költség az ügyfélnek (előre láthatóan) és konkrét a kapcsolódó szolgáltatások listája (nagyon sok esetben nem banki szolgáltatás – mint például a Financial Times digitális elérése, vagy prémium MI-szolgáltatás);
• devizaváltáshoz alapvetően két költségtétel kapcsolódhat az ügyfél számára, konverziós díj és a vételi és eladási árfolyam különbsége. Utóbbi soha nem fog megjelenni egyetlen számlakivonaton sem forintban (vagy más devizában) kifejezett költségként. Minden bank és a Revolut is úgy keres az alkalmazott devizaárfolyamon, hogy az ügyfél ezt nehezen tudja számszerűsíteni (és ma már Magyarországon sem feltétlenül a Revolut adja a legjobb árfolyamot, különösen, ha nem a legdrágább havi díjcsomagot választottuk);
• befektetéseknél érdemes a kötvényeket kiemelni: a tranzakció értékének jellemzően 0,25 százaléka közvetlen költségként megjelenik az ügyfélnek felszámítva és ehhez kapcsolódik az alkalmazott vételi és eladási árfolyam-különbözet nagysága (pontosan úgy, ahogy a devizák esetében).

A Revolut éves bevételeiből a legnagyobb szeletet a bankkártyás fizetésekhez köthető bevételek adják. Egy átlagos kereskedelmi banknál már a bankkártyák előállítása is költséget von maga után az ügyfélnek, a Revolutnál ennek töredékét kell megfizetni kiszállítási költségként (magasabb előfizetési csomagok esetében ez is ingyenes) és éves kártyadíjat egyáltalán nem számol fel a neobank.

A kártyás fizetésekhez kapcsolódó tételek közül a legfontosabbak: egyrészt az ingyenes készpénzfelvételi limit felett terhelt költségek (ügyfél megfizeti), másrészt az online, vagy fizikai vásárlásokhoz kapcsolódó díjtételek, amelyek viszont az ügyfél számára ingyenesek és a kártyaelfogadó kereskedelmi egységek által megfizetett díjból a Revoluttal megosztott összegből származnak (azaz a kereskedőt terhelik).

Az előfizetésekből származó bevétel esetében érdemes még hozzátenni: ez nem kizárólag pénzügyi szolgáltatásért fizetett díj. A magasabb csomagok (például Premium, Metal) olyan nem pénzügyi extrákat is tartalmaznak, mint az utasbiztosítás, a reptéri váróterem-hozzáférés vagy a mobil-/eSIM-csomagok – vagyis az előfizetési díj egy része valójában életstílus-szolgáltatásokat finanszíroz, nem magát a bankszámlát. A teljeskörűség kedvéért érdemes megjegyezni, hogy jellemzően lényegesen szűkebb skálán, de tradicionális bankok is kapcsolnak saját számlacsomagjaikhoz nem banki szolgáltatásokat (nem előfizetési logikához kötve: minél magasabb ügyfélszegmensben vagyunk – prémium/privát –, annál szélesebb lehet e szolgáltatások köre).

A kamatbevétel nagy része is rajtad csapódik le

A kamatbevétel (974 159 ezer font, a teljes bevétel 22 százaléka) elsőre „ingyenesnek” tűnhet, valójában azonban ez is jelentős részben az ügyfelek pénzén termelődik. A Revolut kamatbevételének 85 százaléka az ügyfélegyenlegeken – vagyis a számlákon és megtakarítási termékekben parkoltatott pénzen – elért hozamból származik. A bank ezt az összeget kihelyezi (például jegybanki betétben vagy állampapírban helyezi el), és ezen jóval többet keres, mint amennyi kamatot az ügyfélnek fizet a számlaegyenlege után. A kettő közti különbözet – a kamatmarzs – egyenesen a Revolut profitját növeli. Mielőtt félreértés lenne: minden bank pontosan ugyanígy működik a szabad ügyfélegyenlegek menedzselése vonatkozásában.

A kamatbevételek másik meghatározó forrása a bankoknak a hitelezés. Ez a tevékenység a Revolut esetében egészen korai fázisban tart. Jól mutatja mindezt, hogy 100 egységnyi ügyfél által elhelyezett pénzre vetítve mindössze 6 egységnyi (6 százalék) hitelkihelyezéssel bír a bank. Mindez a magyar bankszektor egésze vonatkozásában átlagosan 75 százalék.

Pontokból bevétel

A Revolut Pontok elsőre egyszerű hűségprogramnak tűnik, de közben már komoly üzletté nőtte ki magát: 2025-ben 193 millió font bevételt hozott a Revolutnak, szemben az egy évvel korábbi 24 millióval, miközben már 17 millió ügyfél használta. A logika egyszerű: minél többet fizetsz Revoluttal, annál több pontot gyűjtesz, a Revolut pedig közben a kártyás forgalomból is bevételhez jut. Vagyis a pont neked jutalom, a cégnek pedig egy újabb eszköz arra, hogy még több költést és aktivitást tartson a saját rendszerében.

Mennyi marad ebből profitnak?

Összesítve: a Revolut 2025-ben 1,7 milliárd font adózás előtti eredményt ért el (57 százalékkal többet, mint egy évvel korábban), amiből adózás után 1,3 milliárd font (pontosan 1 304 628 ezer font) nettó profit maradt. Ez a teljes bevétel 28,9 százaléka – vagyis a Revolut teljes bevételének közel harmada tiszta nyereségként landol a cégnél. Ez kifejezetten magas nyereséghányad. Az átlag feletti profitráta egyértelműen a technológiaalapú ügyfélkiszolgáláshoz köthető, amely egy bizonyos ügyfélszám felett olcsóbb, mint a fiókhálózat. Összességében pedig a profit nem egy szégyenteljes dolog, ha a profitot kizárjuk, egyetlen cég sem tud fejleszteni és jobb szolgáltatást nyújtani.

Jó szolgáltatás – de nem ingyen

A számok alapján egyértelmű: a Revolut is pénzbe kerül – csak nem feltétlenül ott és úgy, ahogy elsőre gondolnánk. A bank kiválóan keres az ügyfelein, ez azonban önmagában nem baj: ha valaki tudatosan választja meg a csomagját, ismeri a devizaváltási és befektetési díjakat, és cserébe elégedett a szolgáltatással, az egy tisztességes, mindkét fél számára működő üzlet. A valódi kérdés inkább az, hogy pontosan tudod-e, mennyit fizetsz – és milyen szolgáltatásért.

Pozitív mellékhatások

A Revolut megjelenése a magyar piacon érdemben hatott a versenyre is. Ma már egészen biztosak lehetünk benne, hogy a magyar piacvezető (OTP) számára is a legnagyobb versenyt nem a klasszikus versenytársak jelentik, hanem a Revolut. A verseny pozitív hatása jól látható például a klasszikus magyar nagybankok által bevezetett kedvezményes devizaváltási lehetőségeken, amelyekben esetenként ma már jobb árfolyamot kínálnak, mint az újdonsült versenytárs.

Egészen biztosak lehetünk benne, hogy a magyar bankpiac formálódása, átalakulása folytatódni fog. A Revolut idén megjelent a magyar bankszámlaszámokkal, még több embernek vonzóvá téve a szolgáltatást.

Az ügyfelek banki szolgáltatásokhoz történő hozzáállásában is van még érdemi tér a fejlődésre. Eddig jellemzően a magasabb jövedelmi szegmens rendelkezett kettő vagy még több aktív bankszámlával. A banki kínálat színesedésével egyre inkább előtérbe fog kerülni, hogy sokak számára a racionális döntés nem lehet más, mint a több-bankos kapcsolat.

A bankszámlák díjtételeit egészen komplexen határozzák meg, nem könnyű mutatvány az átlagembernek összehasonlítható formába hoznia az egyes ajánlatokat. Ezért érdemes professzionális bankszámla-összehasonlító kalkulátorral vizsgálni a költségeinket, a Bankmonitoré itt érhető el.