Jól hangzik a kisvállalkozók alanyi áfamentessége, de van egy fontos szempont, amiben versenyhátrányt jelenthet
Ez itt a Névérték, a Telex gazdasági blogja, amelyben külső elemzők, szakértők cikkeit olvashatják. A blogban közölt írások és az azokban megfogalmazott vélemények a szerzők álláspontját tükrözik.
A kata esetleges újragondolásáról szóló vitákban jellemzően ugyanazok a kérdések kerülnek elő: mekkora legyen a bevételi határ, kik használhassák az adózási formát, és hogyan lehetne elkerülni a bújtatott foglalkoztatást.
Közben azonban van egy kevésbé látványos szempont is, ami az elmúlt években egyre több mikrovállalkozót érint. A digitális gazdaság térnyerésével ugyanis jelentősen átalakult a vállalkozások költségszerkezete, és ez bizonyos esetekben eltérően érintheti az alanyi áfamentes és az áfakörös vállalkozásokat.
Online marketinggel, marketing-tanácsadással és PPC-vel foglalkozom több mint tíz éve, elsősorban kis- és középvállalkozások ügyfélszerzésével. A munkám során rendszeresen találkozom olyan vállalkozásokkal, amelyek működésének egyik legfontosabb eleme az online ügyfélszerzés. Ezeknél a cégeknél és egyéni vállalkozóknál a digitális eszközök már nem kiegészítő szolgáltatások, hanem a mindennapi működés részei.
Miközben a katáról és más vállalkozási formákról szóló viták jellemzően a bevételi oldalra koncentrálnak, a gyakorlatban egyre nagyobb jelentősége van annak is, hogy milyen költségekkel működik egy vállalkozás.
A digitális költségek szerepe megnőtt
Tíz évvel ezelőtt egy mikrovállalkozás költségei között jellemzően nagyobb súllyal szerepelt az irodabérlet, a telefon, az autó vagy más hagyományos működési kiadás.
Ma sok szolgáltató vállalkozásnál egészen más a helyzet. Egy lakberendező, építész, fotós, videós, személyi edző vagy online tanácsadó gyakran rendszeresen használ:
- Google- és Meta-hirdetéseket;
- projektmenedzsment-szoftvereket;
- MI-alapú eszközöket;
- kreatív és grafikai platformokat;
- különféle előfizetéses online szolgáltatásokat.
Sok esetben ezek a digitális eszközök jelentik az ügyfélszerzés, az adminisztráció vagy akár magának a szolgáltatásnyújtásnak az alapját. Ilyenkor a költségek adózási kezelése is egyre fontosabb szemponttá válhat.
Ugyanaz a szolgáltatás, eltérő költséghatás
A különbség nem feltétlenül magában a szolgáltatásban van, hanem annak adókezelésében.
A Google és a Meta hirdetési szolgáltatásai jellemzően külföldi szolgáltatókon keresztül érkeznek. Ilyen esetekben a szolgáltatás adókezelése eltérhet egy hagyományos belföldi vásárlásétól. Az alkalmazandó szabályok ugyanakkor a szolgáltatás jellegétől, a számlázási konstrukciótól és az adott ügylet körülményeitől is függhetnek, ezért az adózási következmények nem minden esetben azonosak.
Mivel az alanyi adómentes vállalkozó bizonyos esetekben az így felmerülő áfát nem helyezheti levonásba, a költség ténylegesen magasabb lehet, mint egy olyan vállalkozásnál, amelynek van levonási jogosultsága. Vegyünk egy egyszerűsített, kizárólag szemléltető célú példát!
Tegyük fel, hogy egy építész havi 1,4 millió forintos bevételt ér el, és ügyfélszerzésre havi 200 ezer forint értékben vásárol online hirdetést. Egy egyszerűsített modellben, 27 százalékos magyar áfakulccsal számolva a kapcsolódó adóteher nagyságrendileg 54 ezer forint lehet. Egy levonási joggal rendelkező áfás vállalkozásnál ez az összeg az adórendszeren belül kezelhető, míg egy alanyi adómentes vállalkozónál tényleges költségként jelenhet meg.
A különbség havi szinten több tízezer forint, éves szinten pedig akár több százezer forintos nagyságrendet is elérhet.
Természetesen ez nem minden esetben működik ugyanígy, és nem minden digitális szolgáltatásnál azonos a helyzet. A jelenség azonban létezik, és a gyakorlatban egyre többször találkozni vele.
Ugyanakkor fontos hozzátenni, hogy ennek jelentősége vállalkozásonként jelentősen eltérhet. Egyes tevékenységeknél a digitális költségek aránya alacsony, így az ebből fakadó különbség a teljes költségszerkezethez képest marginális lehet. Más vállalkozásoknál viszont, ahol az online hirdetések és a különféle szoftver-előfizetések meghatározó szerepet töltenek be, már érezhetőbb hatással járhat.
Ebből nem következik az, hogy az alanyi adómentes működés vagy az átalányadózás kedvezőtlen lenne. Számos szolgáltató tevékenységnél az átalányadózás költséghányadrendszere kifejezetten kedvező lehet, és összességében sok vállalkozó számára továbbra is versenyképes alternatívát jelent. A digitális szolgáltatásoknál jelentkező áfahatás ezért nem az egyes vállalkozási formák általános összehasonlításáról szól, hanem egy olyan költségelemről, amely a digitális gazdaság térnyerésével egyre nagyobb súlyt kap.
A kérdés inkább az, hogy a digitális gazdaság térnyerésével új szempontok jelentek meg a vállalkozások működésében.
Amikor egy mikrovállalkozás költségeinek jelentős része online hirdetésekből, szoftver-előfizetésekből és digitális szolgáltatásokból áll, akkor az ezekhez kapcsolódó adózási szabályok is nagyobb jelentőséget kapnak.
Ugyanazon a piacon ma gyakran egymás mellett működik egy egyszemélyes vállalkozó és egy többfős kft., miközben ugyanazokért az ügyfelekért versenyeznek. A digitális költségek azonban nem feltétlenül ugyanúgy jelennek meg náluk.
A katavitán túl
A kata esetleges újragondolásáról szóló vitákban jellemzően a bevételi plafon, a jogosultsági kör vagy a foglalkoztatási visszaélések kérdése kerül előtérbe.
A digitális gazdaság térnyerésével azonban egy másik szempont is megjelent, a mikrovállalkozások költségszerkezete jelentősen átalakult az elmúlt években. A digitális eszközök sok esetben csökkentették a vállalkozásindítás költségeit és megkönnyítették az ügyfélszerzést. Ezzel párhuzamosan azonban egyre nagyobb szerepet kaptak az online hirdetésekhez, szoftver-előfizetésekhez és más digitális szolgáltatásokhoz kapcsolódó kiadások.
A vállalkozások működésének vizsgálatakor ma már nemcsak a bevételi oldal, hanem a költségszerkezet változása is releváns szempont lehet. A digitális gazdaság hatásai ugyanis nem minden vállalkozásnál jelennek meg ugyanúgy, még akkor sem, ha hasonló piacokon működnek. Ezért egy esetleges újragondolás során ezt a szempontot is érdemes lehet figyelembe venni.
A szerző online-marketing-szakértő, a Kardos-onlinemarketing.hu tulajdonosa, a Pro Bono PPC platform alapítója, és nem adótanácsadó. A cikk nem minősül adótanácsadásnak, a benne szereplő példák illusztratív jellegűek. Egyedi adózási kérdésekben minden esetben szakértő bevonása javasolt.
