Későn ébredtek a cégek, sokan szorulhatnak a bevallásuk módosítására a NAV új elvárása miatt

Egyes elemzők szerint a globalizációnak köszönhetően a világkereskedelem több mint 60 százaléka nemzetközi cégcsoportokon belül, kapcsolt vállalkozások között zajlik. Ezek a gazdasági szereplők a különböző országokban eltérő mértékű adóterheket viselnek, eltérő adózási szabályok szerint működnek. A köztük megvalósuló ügyletek árazása ezért lehetőséget ad az adóalap módosítására és az adófizetési kötelezettség mesterséges átcsoportosítására.

Ez az oka annak, hogy az adóhatóságok világszerte kiemelt figyelmet fordítanak a vállalatcsoportokon belül alkalmazott tranzakciós árak, vagyis a transzferárak ellenőrzésére.

Tűpontos ellenőrzési eszközzel bővül a NAV arzenálja

Magyarországon mintegy 20 ezer céget érint a transzferár-dokumentációs kötelezettség, vagyis a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek nyilvántartására vonatkozó szabályozás. Ezen a téren jelentős változások léptek életbe az idei évtől, hiszen

a transzferárral kapcsolatos ügyletszintű adatokat már a társaságiadó-bevallásban is közölni kell május 31-ig.

Ez egyrészt sokkal összetettebb és strukturáltabb adatszolgáltatást tesz lehetővé az adóhatóság részére, másrészt nagy informatikai feladatot jelent a kötelezett cégeknek.

Az év elején bevezetett szabályozás a koncepció alapjait tekintve nem számít magyar sajátosságnak. Ezt a megoldást – eltérő paraméterekkel és határidőkkel – más országokban, így például Lengyelországban is alkalmazzák.

A transzferáradatok strukturált összegyűjtésével egy új, tűpontos ellenőrzési eszközre tesz szert a magyar adóhatóság, amely így friss adatokhoz fog jutni arról, hogy az adott iparág szereplői milyen árazást használnak, illetve milyen jövedelmezőségre és nyereségre tesznek szert tevékenységük során.

Ez lehetőséget teremt a keresztellenőrzésekre, az anomáliák feltárására és a kockázatelemzés javítására, vagyis összességében jelentősen hozzájárul az ellenőrzési tevékenység hatékonyabbá tételéhez.

A NAV innentől fogva képes lesz arra, hogy automatikusan, algoritmusok alkalmazásával szűrje ki a beérkezett adatokból a normálistól eltérő árazású és volumenű tranzakciókat.

Későn ébredtek az érintett cégek

Az ügyfélvisszajelzések és a piaci hírek alapján az érintett cégek egy része csak az elmúlt hetekben kezdett el foglalkozni a feladat megoldásával, csupán az elmúlt hetekben szembesült a probléma összetettségével. Sokan közülük lényegében csak az utolsó pillanatban kerestek szolgáltatót (adótanácsadót) és kértek ajánlatot.

A transzferár-dokumentáció összeállításával kapcsolatos tanácsadói szolgáltatások iránt egy gyors felfutás után rendkívüli mértékben megnőtt az igény, úgy tűnik azonban, hogy ezek kielégítésére nem volt elegendő kapacitás.

Nehezíti a helyzetet az is, hogy még mindig sok a tisztázatlan szabályozási kérdés, így jelentős a bizonytalanság az ügyfelek és a tanácsadók körében is. A Pénzügyminisztérium március végén kiadott tájékoztatója hasznosnak bizonyult ugyan, sok mindenre választ adott, de messze nem volt teljes körű. A nagyobb szabályváltozások esetén korábban (például az ekáerrendszer bevezetésekor) egy folyamatosan frissülő kérdés-válasz adatbank (FAQ) segítette a cégeket. Most nem érhető el ilyen, pedig indokolt lenne.

A részletes dokumentációt továbbra sem kell benyújtani

A transzferár-dokumentációt a korábbi szabályozás szerint szintén az adóbevallásra előírt határidőig kellett elkészíteni, azonban ezt május 31-ig nem kellett benyújtani és a meglétét sem kellett igazolni.

Az új szabályozás alapján a dokumentáció benyújtása továbbra sem lesz kötelező, az érdemi munka azonban nem halasztható, hiszen az érintett cégeknek a társaságiadó-bevallással együtt részletes adatokat kell szolgáltatniuk, vagyis a korábbi „puha” szabályt sokkal szigorúbb követelmények váltották fel.

Jelenteni kell többek között az ügylet típusát, a tevékenység kódját, ellenértékét, a kapcsolt felek adatait, és a transzferár megállapításának módszerét. Az adatokat a könnyebb feldolgozás érdekében előre meghatározott struktúrában kell benyújtani.

Túl rövid volt a felkészülési idő

Az új szabályozás célja hatósági, ellenőrzési oldalról indokolható, de több probléma is van vele. Az egyik a fokozatosság hiánya, hiszen a cégeknek informatikai szempontból nehéz volt megoldaniuk, hogy a bevalláshoz szükséges adatokat idejében összeszedjék saját rendszereikből. A koncepció részletes szabályairól szóló rendelet 2022. december 28-án jelent meg, így az érintetteknek legjobb esetben is csak 4-5 hónapjuk maradt a felkészülésre, ami rendkívül kevés.

Nem volt tesztidőszak és türelmi időszak sincs, ráadásul az adatszolgáltatás elmaradását az adóhatóság azonnal szankcionálhatja.

Ezen túlmenően az évközi módosítás következtében a későbbiekben a mulasztási bírság mértéke is jelentősen megemelkedik, a korábbiakhoz képest pontosan a 2,5-szeresére. Ehhez jön az is, hogy ez immár külön-külön nyilvántartásonként, lényegében ügyletenként is kiszabható.

Külföldön más határidők érvényesek

A felsoroltakon kívül nagy problémát okoz az is, hogy egy nemzetközi cégcsoport esetén a transzferárat, illetve az adóalap módosítását nem csak a magyar fél döntése alapján határozzák meg. Ez általában egy konszenzusos megállapodás, amelyhez az adott cég külföldi kapcsolt vállalkozásainak a beleegyezésére is szükség van. Külföldön azonban jellemzően nem május 31-e a beszámoló és a nyilvántartások elkészítésének határideje, ezért a transzferárakról szóló döntések ott később születnek meg. Erre jellemzően nyár végén és ősszel kerül sor, Olaszország esetében például novemberben.

Az új szabályozás szerint a magyar félnek tehát úgy kell döntenie az alkalmazott piaci árról, hogy nem biztos, hogy azzal a cégcsoport külföldi tagjai (anyavállalat, testvérvállalat) is egyetértenek. Emiatt a május 31-én benyújtott transzferáradatok nagy eséllyel pontatlanok lesznek, amelyeket a cégeknek helyesbítés útján később korrigálniuk kell. Ez a folyamat azonban sokszor hónapokat is igénybe vehet, vagyis ez az anomália jó eséllyel sokáig fennállhat.