Újra kell tervezni a magyar energiastratégiát, de nem mindegy, hogyan
2022. november 3. – 05:10
Évente nagyjából 100-180 millió köbméter földgáz vész kárba a magyar gázinfrastruktúrákban jelentkező szivárgások miatt. Ez a mennyiség az országos gázfogyasztás kb. egy teljes enyhe téli heti adagját teszi ki. A jelenlegi energiakrízis tükrében fájó ez a pazarlás, ám a probléma ennél tovább nyúlik, a klímaváltozásban is komoly jelentősége van. Az új gázinfrastruktúrák fejlesztése ezért is válhat csapdává: kibocsátás-növekedéssel járhatnak és a beruházások további évtizedekre bebetonoznák hazánk hosszú távú gázfüggőségét. Az energiabiztonság növeléséhez, az energiaválság kezeléséhez fel kell gyorsítani az energiaátmenetet és annak megfelelően felülvizsgálni a Nemzeti Energiastratégiát idén.
Ez itt a Névérték, a Telex tematikus gazdasági blogja, amelyen külső elemzők, szakértők cikkeit olvashatják. A blogban közölt írások és az azokban megfogalmazott vélemények kizárólag a szerzők álláspontját tükrözik.
A klímaváltozás és a jelenleg Európát sújtó energiaválság a fosszilis energiaforrásoktól való függés csökkentését sürgetik. Magyarország éves földgázigényének közel 80 százaléka importból származik, ami ráadásul szinte teljes egészében Oroszországból jön. A kormány 2021-ben, még jóval az orosz–ukrán háború előtt 15 éves távra köteleződött el az orosz gázimport mellett, ám csapdának bizonyult a földgáz gazdaságban betöltött szerepének erősítése.
Az új, import vagy hazai gázinfrastruktúrákba való beruházások időigényesek és drágák, így nem alkalmasak az akut energiaellátási problémák gyors kezelésére.
Ráadásul szembemennek az ország energiabiztonsági és társadalmi érdekeivel azzal, hogy közép- és hosszú távon rögzítik, évtizedekre fenntartják hazánk fosszilisgáz-függőségét. Sőt, lassítják, ha nem ellehetetlenítik a 2030-ra vállalt nemzeti klíma- és energiapolitikai vállalásaink elérését. A diverzifikált gázimport pedig csak átmenetileg, rövid távon segíthet a tagállamokon.
Az energiaminiszter nyilatkozatai alapján kulcskérdés, mi kerül az év végéig elfogadni tervezett, felülvizsgált Nemzeti Energiastratégiába (2030-ra szóló, 2040-ig kitekintéssel). Milyen stratégiai intézkedésekkel akarják elérni, hogy a 2021-es 11,1 milliárd köbméterről 2025-re 10,2 milliárd köbméterre, 2030-ra 9,2 milliárd köbméterre csökkenjen a hazai gázfelhasználás, „a lakossági, közszolgáltatási és ipari szegmensek fogyasztásának csökkentésével”?
A lakossági évi kb. 3,5 milliárd köbméter gázfelhasználás érdemi és tartós csökkentéséhez ugyanis átfogó, többéves és differenciált energetikai felújítási támogatási program mihamarabbi beindítására van szükség. Csak így oldható meg, hogy a gázigénycsökkentés közben ne terheljék erején felül a lakosságot, de ne is lökjék tartósan a még szennyezőbb lignit-, nedves tűzifa- vagy pláne az illegális hulladékfűtés felé.
Tehát jól hangzik a nyilatkozott „a földgáz arányának jelentős csökkentése az energiamixben” már középtávon, de a cél a teljes fosszilisenergia-felhasználás fokozatos és tempós kivezetése kell legyen legkésőbb 2050-re. Az új tervek szerint 2050-ben még mindig évi 3,9 milliárd köbméter lenne a hazai gázfelhasználás, ami több, mint a mai teljes lakossági gázfelhasználás, és gyanúsan többnek tűnik annál, mint ami (az energiaminiszter szavaival) „ahhoz szükséges, hogy a forgógépes kiegyenlítőkapacitást be tudjuk indítani”.
Ennek a 3,9 milliárd köbméternek 40%-a még mindig import lenne az energiaminiszter szerint. Az sem tisztázott egyelőre, hogy mekkora része fosszilis földgáz, és mekkora része nem fosszilis pl. biometán. A jelenlegi Energiastratégia 2030-ra, kitekintéssel 2040-re a gázbeszerzés jelentős diverzifikálását és az importgázfüggőség 80 százalékról 70 százalékra való csökkentését irányozta elő. Az új tervek szerint 2030-ra jelentősen csökkenthető az import – ez vajon mennyi a 70%-hoz képest? A kormány gázpolitikája, a Nemzeti Energiastratégia felülvizsgálata tehát átgondolást igényel.
Az üvegházhatású gázok kibocsátásához nemcsak a földgáz elégetése járul hozzá, hanem az annak 80-95 százalékát kitevő metán szivárgása is. A metán pedig hosszabb távon nyolcvanszor erősebb üvegházhatású gáz, mint a szén-dioxid.
Már létezik egy világszintű kezdeményezés, a Globális Metánvállalás (Global Methane Pledge), melynek célja, hogy a csatlakozó országok önként vállalják 2020-as metánkibocsátási szintjük 30 százalékos csökkentését 2030-ra. Ez a vállalás egyben ösztönözné a gázinfrastruktúrákból történő metánszivárgás mértékének csökkentését is. A kezdeményezéshez ezidáig több mint 120 ország csatlakozott, de Magyarország még nem.
További rossz hír, hogy a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) elemzése szerint az energiaipar tényleges metánkibocsátása globálisan akár 70 százalékkal is magasabb lehet, mint a jelentett adatok. Mindez Magyarországra vetítve: a legutolsó teljes, 2020-as adatsorral, azaz 1 százalékos hálózati veszteséggel, 10,6 milliárd köbméternyi egész éves gázfelhasználással számolva, a 106 millió köbméter helyett akár 180 millió köbméter földgáz szivároghatott el a hazai gázinfrastruktúrákból 2020-ban.
A fentiek tükrében hazánknak is csatlakoznia kell a Globális Metánvállalás kezdeményezéshez.
Az üvegházgáz-szivárgások mérséklése mellett pedig egy új energetikai otthonfelújítási támogatási programmal a hazai lakossági gázfogyasztás jelentősen mérsékelhető lenne, a Nemzeti Energiastratégia alapján évi minimum 2 milliárd köbméter gázigénycsökkenést lehetne elérni, amely az aktuális éves importmennyiség közel negyedét teszi ki.
