Mindenki a Metaverzumra készül, az adatkapitalisták álma hamarosan valósággá válhat
2021. augusztus 12. – 05:04
frissítve
Ez itt a Névérték, a Telex tematikus gazdasági blogja, amelyen külső elemzők, szakértők cikkeit olvashatják. A blogban közölt írások és az azokban megfogalmazott vélemények a szerzők álláspontját tükrözik.
Képzeljünk el a nem túl távoli jövőben egy esős, februári napot. Ébredés után felvesszük az okosszemüvegünket, megkapjuk a napi értesítéseket időjárásról, meetingekről, feladatokról, majd megkérdezi az eszköz, hogy főzheti-e a kávét, és hogy hol szeretnénk elfogyasztani. Megunva a telet, Szardínia tengerpartját választva valósághűen elénk tárul a látvány, még halljuk is a tenger hangját.
Kicsit sikerül töltődni a sötét téli napon, majd felpattanunk a szobabiciklire és a Francia Alpokban tekerünk egyet. A reggelinket már a barcelonai piacon fogyasztjuk el, majd sietve becsatlakozunk a cég tárgyalójába egy virtuális meetingre.
Ebédre virtuális dolgozószobánkba hívjuk át a befektetési tanácsadónkat, akinek megmutatjuk a falon az újonnan szerzett digitális műalkotásainkat. Ő pedig bemutatja, hogyan teljesít a portfolió többi része, például a digitális ingatlanfejlesztéseink. Este egy virtuális fesztiválon sétálgatva meglepően tökéletesen célzott reklámok jönnek szembe a kivetítőkön. Karbonlábnyomunk egész nap optimális szinten maradt, és pénzt se költöttünk sokat.
Futurisztikus és furcsa ez a vízió, ami a Metaverzum („Metaverse”) névre hallgat. Nem is a sajátom, nagyjából így képzelheti el a jövőnket a Szilícium-völgy krémje.
Így képzelik a jövőt
„Azt remélem, hogy ha jól csináljuk, és eredményes az átmenet a következő öt évben, az emberek elsődlegesen egy Metaverzum-cégként fognak ránk tekinteni, nem közösségi média hálózatként” – Mark Zuckerberg (Facebook vezérigazgató).
„Hálásak vagyunk a meglévő és új befektetőinknek, akik támogatják a víziónkat az Epic és a Metaverzum jövőjét illetően. A befektetésük segít felgyorsítani a munkánkat, hogy összefüggő szociális élményeket építsünk” – Tim Sweeney (Epic Games vezérigazgató), miután egy milliárd dollár tőkét vont be a Fortnite játék tulajdonosa, az Epic Games.
„A Metaverzum küszöbén járunk, eljön az idő amikor Metaverzumokat használunk a jövő szimulálására. Az Nvidia az új központját teljes egészében lemodellezte a virtuális valóságban, a légkondicionálók elosztását is szimulálhatjuk az energiahatékonyság optimalizálása érdekében, azelőtt, hogy bármit építenénk a fizikai valóságban. Az alkalmazottak végezhetik az irodai munkát otthonról, virtuális valóság headsetet viselve. A szemüveged is a telefonod lesz, úgy fogjuk érezni, hogy ott vagyunk egymással” – Jensen Huang (Nvidia vezérigazgató).
„A Metaverzumnak köszönhetően az egész világ egy alkalmazás vászna lesz. Bármilyen eszközt vagy helyet le lehet modellezni. Az egyik kedvenc példám, ahogy az Anheuser-Busch InBev használta a Metaverzum rendszereinket: minden egyes sörösüveget követtek a búzamezőtől, a feldolgozáson át, a disztribúciós folyamatig. A sörfőzdéik és ellátási láncaik komplett digitális ikreit hozták létre” – Satya Nadella (Microsoft elnök és vezérigazgató).
Mi az a Metaverzum?
A Metaverzumról Matthew Ball, az Amazon korábbi igazgatója, kockázatitőke-befektető foglalta össze részletesen a tudnivalókat, jelen írás is elsősorban az ő gondolataira támaszkodik, Mark Zuckerberg is hivatkozott rá a Metaverzumról szóló interjújában.
A Metaverzum az internet következő szintje, egy kollektív virtuális tér, a digitális és a fizikai valóság összesítése. Az internet, a kiterjesztett és a virtuális valóság kombinációja, ami folyamatosan online és aktív, saját gazdasággal, munkalehetőségekkel, bevásárlóközpontokkal és médiával.
Egy másik definíció szerint a Metaverzum a „teljes interaktív valóság”, az emberiség közötti kötőszövet, amelyhez mindezidáig hiányzott az infrastruktúra.
Talán az olvasónak a Mátrix és a Ready Player One filmek jutnak először eszébe, ahol a felhasználó egy működő online világba átlépve tud kommunikálni, kereskedni, dolgozni, eseményeket látogatni. (A kínai WeChat applikációt nevezték már többször 2D Metaverzum platformként, ahol a felhasználók gyakorlatilag mindent el tudnak intézni: társasági életet élni, vásárolni, a valós világban létező dolgokért fizetni, munkafolyamatokat egyeztetni, stb.) Matthew Ball az alábbi feltételek teljesülése esetén beszél Metaverzumról:
- állandó jellegű, akkor is létezik, ha senki nem jelentkezik be;
- szinkronizált és élő: a felhasználók ugyanazt az eseményt látják, nem rögzített verziót
bárki bármikor csatlakozhat; - működő gazdasággal rendelkezik, lehet adni-venni valódi értékkel rendelkező eszközöket;
- a digitális és fizikai tér összekötésével teljes élményt nyújt;
- átjárható, teljes interoperabilitást nyújt a különböző platformok között;
- sokan építik, nem egy központi szervezet, ezért várhatóan blockchain rendszeren keresztül fut.
Közösségi élmény
Mark Zuckerberg szerint a Metaverzum egy testet öltött internet (internet+), amiben nem csak tartalmat fogyasztunk, hanem benne is vagyunk. Segít abban, hogy kijöjjünk a telefonképernyők bámulásából, és újra több időt töltsünk egymással (még ha az avatarunk is teszi mindezt).
Az online céges meetingek alatt nem egy képernyőn nézné egymást ötven ember a Zoomon keresztül, hanem egy virtuális tárgyalóban. Emlékeznénk, ki ült tőlünk jobbra, balra vagy szemben, és így talán arra is jobban emlékeznénk, hogy ki mit mondott. (A Facebook dolgozik egy végtelen irodán, amivel a felhasználók a virtuális valóságban alkothatnák meg az ideális munkahelyi környezetüket.)
Zuckerberg szerint az ilyen formában tartott oktatásban lévő potenciál is egy egyenlőbb világot hoz el, bármilyen kis feltörekvő piaci faluból be lehetne jelentkezni egy jó iskolába/programra (ha megvan hozzá a technológia természetesen), ráadásul barátkozni is könnyebb, ha érzésre egymás mellett ülnek a gyerekek.
Ezek alapján el lehet képzelni a home office és a digitális oktatás teljesen új szintjét, vagy akár a hosszú távú hatását az irodák, ingatlanok piacára.
Az adatkapitalisták álma
Érdekes távlatokat nyithat a Metaverzum, de vannak kétségeim, mennyire segítené elő egy igazságosabb és jobb világ megteremtését. Valószínűleg Zuckerberg is, a jóléti céljai mellett, elsősorban az üzleti potenciált látja az internet következő lépcsőjében.
Képzeljük el, mennyi adathoz férnének hozzá a cégek, ha időnk jelentős részét így töltenénk el. Ma a Facebook abból él, hogy látja, az ember hova kattint és mit oszt meg. A Metaverzumban adat keletkezne abból is, hogy az ember hová néz, és hogy reagál adott stimulusokra a virtuális környezetben. Elon Musk valószínűleg ezt továbbgondolva úgy képzeli el, hogy az agyunkban lévő chippel összekötjük a szemüveget, és stimulálva az agy bizonyos részeit, bizonyos biokémia folyamatokkal elérhetőek a virtuális program/élmény fizikai hatásai.
A cégek marketing tevékenysége újabb szintre kerülhetne azzal, hogy a szobánkból is olyan világokban mozoghatunk, ahol folyamatosan lehet célzott hirdetést tolni az arcunkba, jóval szofisztikáltabban, mint egy Instagram sztori (ami már sokkal kifinomultabb mint egy TV reklám).
A Metaverzumról szóló leggyakoribb elképzelés, hogy egy decentralizált, átjárható platform. Olyan mint az internet, ahol sok cég jelen van, nem pedig olyan, mint például a Facebook felülete. Ehhez azonban az kell, hogy a megszerzett javak (földek, tulajdonok, műalkotások, valuták) átválthatóak legyenek a különböző felületek között. Ebben segíthet az NFT és a blockchain rendszer. (Korábbi anyagaink az NFT-témáról itt és itt érhetők el.)
Lépésről lépésre mosódik össze a fizikai és digitális világ
A Metaverzum valószínűleg nem úgy jön el, hogy könnyen megállapítható a Metaverzum előtti és Metaverzum utáni pillanat. Különböző eszközök, termékek és szolgáltatások lépésről lépésre integrálódnak a digitális világba, majd ezek összeolvadnak. A folyamat pedig már elkezdődött.
Matthew Ball szerint a Fortnite áll a legközelebb a Metaverzum megvalósításához, a virtuális világban a szereplők sokszor társadalmi életet élnek egymással, digitális eszközöket vásárolnak valódi pénzből, és ezekkel kereskednek a platformon. Tim Sweeney vezérigazgató egy kérdésre azt válaszolta, hogy a Fortnite egy játék, de ugyanezt kérdezzék meg tőle egy év múlva is.
Az online világ határtalanságát jól mutatja, hogy Travis Scott amerikai rapper a Fortnite-ban tartott egy kilencperces koncertet az avatarjával, amire 12 millióan mentek el, és amivel 20 millió dollárt keresett (!).
Nehezen keres ennyi pénzt bárki egyetlen koncerttel, és még nehezebb lebonyolítani egy 12 milliós rendezvényt. Valószínűleg a szülők is szívesebben engedték el a gyereket a szobában egy koncertre.
A Metaverzum másik előfutára a Decentraland nevű decentralizált, Ethereum kriptovalutára épülő (MANA) 3D virtuális valóság, ahol a felhasználók földet tudnak venni, épületet építeni, kiállításokat tartani. Több cég megjelent már a platformon, és digitális műalkotásokkal is kereskednek, NFT-ken keresztül. Rendezvényeket, kiállításokat lehet látogatni barátokkal, megnézni a mások által épített városokat. (A Decentraland felületén júniusban 7.000 dolláros átlagáron lehetett venni egy parcella virtuális földet, ami áprilisban még csak 1.800 dollárba került.) A platform a közelmúltban álláshirdetést adott fel a digitális kaszinójába, napi négyórás munkáért havi 150.000 forintot kriptovalutában fizetve. Ha nő a Metaverzum, a munkalehetőségek száma is nőhet.
A Metaverzum születésénél pedig mindenki igyekszik ott lenni. A Coca-Cola világelsőként, blokklánc alapú, egyedi, gyűjtői tartalmakat dobott piacra a Decentraland oldalán. Egy online esemény keretein belül, NFT-aukción lehetett megszerezni többek között a barátság kártyát vagy a hanglejátszót, ami egy dobozos Coca-Cola kinyitását szimulálja.
Legtöbb kollégámhoz hasonlóan szkeptikusan fogadtam a kriptovlauták és az NFT-k térnyerését, ez a Metaverzum-témában való elmerülés alatt fordult át bennem.
A Gucci a Roblox nevű oldalon jelentette be, hogy megjelent a Metaverzumban, és 4.115 dolláros áron adta el digitális táskáit, aminek a tulajdonosát NFT igazolta. Drágábban, mint a táska fizikai verzióját, aminek az ára a boltokban 3.400 dollár. Vagyis látszik, hogy ez már ma a valóság, még ha nekem nehéz is értelmezni, és valószínűleg a feleségem se mosolyogna őszintén egy virtuális táska NFT-nek a szülinapján.
Az RTFKT (artifact, virtuális eszközöket hoznak létre, és NFT-vel biztosítják a tulajdonjogot), februárban hét perc alatt 600 digitális cipőt adott el 3.1 millió dollár értékben. Aki megvásárolja a digitális cipőt, utána egy valós fotón magára tudja szerkeszteni, például az Instagramon. Tehát ahelyett, hogy venne egy cipőt, amit felvesz, vesz egy digitális cipőt, amit aztán magára szerkeszt egy fotón.
De divatbemutatókat is tartanak a virtuális térben, bizonyos kollekciókat 130.000 dollár feletti értékben adtak el a műsor végére. És a Sotheby’s és a Christie’s is megnyitotta digitális főhadiszállását a Decentraland-en, aukcióikon digitális alkotásokat lehet vásárolni. Vagy említhetnénk a CNN-t, amelyik a legjobb pillanatait árulja NFT formában. Az online felnőtt szórakoztatás is új szintre léphet. (A Livejasmin üzleti meeting résznél leírt verziójának vizualizációját az olvasóra bíznám.)
Bár a cégek valószínűleg a sajtóban egy demokratikusabb, decentralizált, emberközelibb, hatékonyabb, egyenlőbb világot fognak vázolni, sok kétség van, hogy miolyen irányba változtatja a Metaverzum a világot.
Egy kollégám mondta, hogy azt már érti, hogy miért éri ez meg a cégeknek, de azt nem, hogy a felhasználónak mi érdeke lesz részt vennie ebben az egészben. Nem tudom rá a választ, de talán az lesz majd furcsa, ha valaki a világon kívül marad.
Hogy lehet ebből pénzt keresni?
A Metaverzum felfutásával alighanem újabb vagyonok keletkezhetnek, ahogy az internet is elhozta a mai öt legnagyobb céget (Apple, Amazon, Google, Facebook, Microsoft), amelyek együttes piaci kapitalizációja mára eléri az USA GDP 44 százalékát (2016-ban ez 13 százalék volt). Egy befektető úgy nyilatkozott, hogy olyan ez, mint az autóipar 1905-ben: cégek ezrei jönnek különféle megoldásokkal. Vagy akár, mint amit a dotcom lufinál láttunk, a végén a cégek nagy része eltűnt, de többek között a Microsoft és az Amazon megmaradt.
Egyelőre még rengeteg a megválaszolatlan kérdés. A Metaverzum valóban átjárható lesz, ahol minden eszköz kereskedhető és átváltható (föld, deviza, műalkotás, stb.)? Vagy lesz egy domináns cég által megalkotott Metaverzum, amit pl. a Facebook vagy az Epic Games, vagy valaki egészen más hoz létre?
Technológiai kihívások akadnak bőven, például különböző világokon átváltható digitális devizák, vagy több tízezer avatar létrehozása, akik egy digitális koncerten vesznek részt egyszerre, mindezt olyan minőségben, hogy szívesen töltsenek el ott időt a felhasználók. Az infrastruktúra kialakításának a chip igénye sem lesz alacsony.
Június végén elindult a New Yorki tőzsdén az első tematikus Metaverse ETF (tőzsdei befektetési alap), META kód alatt, ebben jelenleg a fő pozíciók ismert tech cégek és chip gyártók: Nvidia, Tencent (Epic Games nagy tulajdonosa), Microsoft, Roblox, Qualcomm, Amazon, stb.
Lehetséges, hogy befektetések terén, elsők között, a legtöbb befektető által ismert és kedvelt piacon, az ingatlanok piacán jelenik meg a fizikai és digitális eszközök keveredése.
A nem kevés pénzt kezelő ingatlan alapok, miért ne fektetnék be a portfólió 0.5 százalékát digitális földbe/fejlesztésbe/ingatlanba, pozitív értelemben lehet aszimmetrikus kockázata.
Várhatóan sokan próbálnak majd teljesítmény nélkül is Metaverzum sztorikat eladni, és így pénzeket levadászni, ez hasonló lehet a normál pénzügyi világhoz. A cégek jól becsomagolják majd az új terméket: a munkavégzés kényelme, a minőségi oktatás elérhetősége, a virtuális tér valós demokráciája, és nem felejtik el a fenntarthatósági oldalait is megvilágítani az új világnak.
A techcégeknek muszáj befektetniük, ha ennyire egyértelműen ebbe az irányba megy a világ, nem akarnak lemaradni. Másrészt ez biztosíthatja a szintlépést üzletileg is. Az újonnan készülő amerikai és európai szociális médiaszabályozások (fogyasztóvédelem, adatvédelem, antitröszt-politika, nemzetbiztonság) már nem engednék meg a Facebooknak, hogy megvegye az Instagramot és/vagy a Whatsappot, a nagy techcégek újabb növekedését a Metaverzum hozhatja el.
Nem tudom, hogy a világ legnagyobb cégeinek vezetői által lerajzolt és itt bemutatni próbált világ mennyire szimpatikus az olvasónak, de az adatkapitalisták álma lehet a Metaverzum.
