A két nap alatt fejlesztett weboldalakon túl: hogyan tovább digitalizáció?

2021. április 10. – 07:10

frissítve

Pintér Szabolcs
az SAP Hungary ügyvezetője

Másolás

Vágólapra másolva

Ez itt a Névérték, a Telex tematikus gazdasági blogja, amelyen külső elemzők, szakértők cikkeit olvashatják. A blogban közölt írások és az azokban megfogalmazott vélemények kizárólag a szerzők álláspontját tükrözik, és nem minősülnek befektetési ajánlatnak.

A hazánkban egy évvel ezelőtt megjelent koronavírus óriási változást hozott minden területen, a hétköznapi rutinjainktól a globális gazdaságig. Megindult az igazodás az új körülményekhez. Ennek során aztán összefoglaló nevekkel címkéztünk meg nagyszabású változási folyamatokat, minden „digitális” lett, „érintésmentes” és valakinek a boszorkánykonyhájában megszületett az „új normális” elnevezés is.

Ugyanakkor bármennyire is hangzatos például a „digitális oktatás”, az ideálistól messze áll a videón közvetített tanórák, és a könyvből befotózott majd visszaküldött leckék rendszere. Hasonlóképpen „digitalizálódott” a gazdaság: a két nap alatt létrehozott weboldalak, a gyűrűsmappákkal hazavezényelt munkatársak, és a futárok hátára pakolt kiskereskedelem még nem feltétlenül merítik ki a digitalizáció fogalomrendszerét. Még ha átmenetileg megnyugvást is hoztak és biztosítani lehetett velük az üzletfolytonosságot, korántsem vagyunk ezzel készen. A harmadik hullám lefolyásától, és a beoltottság utáni óvatosabb tesztidőszak hosszától függően még további hónapokra vagy akár évekre tartogat bizonytalanságot az élet.

Persze akik az elmúlt év minden egyes napját kihívásként élték meg, és sikerrel mentették meg üzletüket a korlátozások miatt várható összeomlástól, azoknak legkevésbé arra van szüksége, hogy egy kívülálló az orrukra kösse, hogy ez így nem tökéletes. Természetesen üdvözlendők mindezek az erőfeszítések. Örvendetes, hogy sok helyütt látványosan felpörögtek az üzleti digitalizációs folyamatok, prioritássá váltak a korábban csak évekkel későbbre tervezett projektek. Néhány pontban azért mégis összefoglalnám, hogy hol lehet még helye a fejlesztéseknek:

Biztonság

Már 2020 folyamán is sokan felhívták a figyelmet arra, hogy a hirtelen nyitottá váló vállalati rendszerek, a beszállítókkal, vevőkkel, távmunkásokkal rekord idő alatt összehozott külső kapcsolat kockázatokat rejt magában. Nem csak a rossz szándékú támadások miatt, hanem azért is, mert minden vállalatnál találhatunk olyan embereket, akik eddig megúszták a betegséget, vállvetve küzdöttek a cégért, azonban ha most esnének ki 1-2 hétre, akkor nélkülük összedőlne a világ, mert az elmúlt 12 hónapban nem volt rá idő, hogy tapasztalataikat, eredményeiket átadják egymásnak.

Redundancia

A biztonsággal függ össze ez is, hiszen kiszolgáltatottságot jelent. A felgyorsított átmeneti fejlesztésekben bottleneck helyzetek törvényszerűen keletkeztek, a legfontosabb operációk tartalékai nem lettek kiépítve. On premise rendszerek kerülhettek a terhelhetőségük határára, vagy éppen olyan hibrid, félig felhős rendszerek lettek kiépítve, amik inkább csak a két világ hátrányait egyesítik, nem pedig előnyeit. Ahol az üzleti folyamatok ugyan tükröződnek a felhőbe, de az on premise elemek összeomlása esetén a visszanyerésük is lehetetlen, az nem igazán felel meg a kor elvárásainak. Emellett üdvözlendő a felhő technológiák felé történő nagyobb nyitottság megjelenése.

Hatékonyság

Az átmeneti időszakban sok helyütt kapott kiemelt figyelmet, és bőséges erőforrást a digitalizáció. Ez azonban veszélyeztetheti a core business-t. A következő hónapok a hatékonyság helyreállításával telhetnek. Ez minden cégnél más és más helyen merül fel. Erre például az SAP úgy reagált, hogy ügyfeleinek RISE with SAP néven indított sokkal szorosabb támogatást, hogy a frissen felmerült üzleti célokhoz igazíthassák felhőben futtatott vállalatirányítási rendszereiket. Még ha standard elemekből építkezik is egy fejlesztés, ezer ponton merülhet fel egyedi finomhangolási igény, különösen egy ilyen túlfeszített év után.

Fókusz

Ha az ember sokáig a telefonjába mered, és utána felnéz, azt tapasztalja, hogy eltelik akár több másodperc is, mire a szeme hozzászokik a távolsághoz. Kicsit így van ezzel most mindenki. Annyira csak a napi ügyeinkre összpontosítottunk, hogy a távoli célok, víziók elhomályosultak. Ismét meg kell teremteni annak feltételeit, hogy legyen szemünk a világ hosszabb távú folyamataira. Adatok, elemzések kellenek ehhez, és egy stabil, lehetőség szerint sok helyen automatizált működés, hogy maradjon egy cégen belül energia az új termékek, szolgáltatások, megközelítési módok, új üzleti tervek kidolgozására.

Tapasztalatmegosztás

Nem csak cégen belül jelent kockázatot és kiszolgáltatottságot, ha a fontos tudások csak a szűken vett munkatársi kör birtokában maradnak, hanem ágazati, vagy területi szinten is. Ezért mindenkit arra ösztönzök, hogy keresse a kapcsolatot működésének érintettjeivel, azokkal, akikkel egy cipőben jár, egy hajóban evez. Szakmabeliekkel, szomszédokkal, akár versenytársakkal, haragosokkal is. Az elmúlt év egyik legfontosabb tapasztalata, hogy bajban össze kell fogni, tudásunkat, energiáinkat meg kell osztani, lehetőség szerint nem csak alkalmi módon, hanem szervezett információcsere és közösségi megoldások útján. Nincs ennél erősebb hatékonyságjavítási tényező jelen helyzetben.