Hétszer annyiból gazdálkodik a magyar klubfutball, mint 10 éve

2020. december 31. – 06:57

Karácsony Tamás
a HOLD Alapkezelő elemzője, az Alapblog szerzője

Másolás

Vágólapra másolva

Ez itt a Névérték, a Telex tematikus gazdasági blogja, amelyen külső elemzők, szakértők cikkeit olvashatják. A blogban közölt írások és az azokban megfogalmazott vélemények kizárólag a szerzők álláspontját tükrözik, és nem minősülnek befektetési ajánlatnak.

A 2020-as év kevés szempontból tekinthető egy sikeres évnek, de tagadhatatlan, hogy az utolsó évtizedekhez képest mégis kiugróan jó évet zár a magyar futball. A magyar válogatott kijutott a labdarúgó Európa-bajnokságra, a Ferencváros pedig bejutott a Bajnokok Ligája csoportkörébe, így mind válogatott, mind pedig klubszinten volt ok az örömre.

A siker okairól hosszasan lehetne vitázni, de egy dolog mellett semmiképp nem lehet elmenni. A magyar labdarúgásba irdatlan mennyiségű pénz érkezett az elmúlt 10 évben. A növekedés nagymértékben a becsatornázott adófizetői pénzeket jelenti, tehát valójában soha nem mondhattuk ennyire, hogy a Ferencváros sikere mindannyiunk sikere. A magyar foci adófizetői támogatásának kérdéséről bővebben az Alapblogon itt írtunk.

Ha adófizetői pénzből, ha másból, a klubok költségvetése felrobbant az utóbbi években. 2010-ben az akkori 16 csapatos NB I. 6,5 milliárd forintból gazdálkodott, most ez az összeg alig több mint a fele a Fehérvár FC 2020-as költségvetésének.

Nőtt viszont a különbség a bajnokesélyes és a kiesés elkerüléséért küzdő csapatok között. 2020 legkisebb (12.) költségvetésű klubja (Budafok – 850 millió) 3,5-szer annyiból gazdálkodik, mint a 2010-es 12. (Vasas – 250 millió forint), de a nagyok ennél még nagyobb (közel 10-szeres) mértékben voltak képesek növelni a költségvetésüket. Mivel az NB I. régebben 16 csapatos volt, ezért csak az első 12 csapat figyelembevétel, a TOP 3 (Videoton, Debrecen, Győr) tette ki a teljes NB I. költségvetésének felét. 2020-ra a TOP3 csapat (Fehérvár, Ferencváros, Puskás AFC) részesedése 64 százalékra emelkedett.

Egyre több pénzre van tehát szükség, hogy a magyar élvonalban valaki labdába rúghasson.

Mire elég ez a nemzetközi élvonalban?

Az utolsó helyre. Az óriási növekedés ellenére, ha az idei Bajnok Ligájába bejutott csapatokhoz hasonlítjuk a Ferencváros piaci értékét, akkor láthatjuk, hogy még mindig nagyságrendekkel el van maradva az európai élvonaltól a magyar klubfutball egyik leggazdagabb klubja is. A számok alapján már a pontszerzésnek is örülni lehetett.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy csapatok költségvetése meg a piaci érték nem feltétlen mozog együtt. A lenti ábrán kiválasztottam 4, a piaci érték tekintetében mezőny utolsó negyedében lévő csapatot, és egy másik tengelyen szemléltettem, hogy ehhez milyen költségvetés társul. Itt látszik, hogy a csapatérték szerinti utolsó előtti FC Midtjylland 88 millió dán koronás (4,3 milliárd forint) költségvetése csak 40 százaléka a Fradi 11 milliárd forintjának, miközben a magyar csapat játékosainak piaci értéke 28 millió euró, a dánok 47 millió eurójához képest. Tehát itt a dán csapat játékosai 1,7 szer annyit érnek.

Látszik, hogy a Fradi játékosai nagyon keveset érnek ahhoz képest, hogy mekkora a klub költségvetése.

A játékosok értékét sok dolog befolyásolja, a teljesség igénye nélkül a hátralévő szerződés hossza, a játékosok kora, marketingértéke stb. A Ferencváros tehát azért a pénzügyi lehetőségeit nézve nem a legutolsó a sorban, fizetésekre és új játékosok igazolására jobbak a lehetőségei, mint a dán csapatnak, a többi csapatot viszont már nem tudja befogni.

A nagyságrendbeli különbséget szemlélteti az is, hogy a csoportkörbe jutással a Fradi 15,25 millió euró (kb 5.6 milliárd forint) pénzdíjat kap, ami a játékoskeretük jelenlegi értékének több mint a fele, az éves költségvetés több mint 60 százaléka. Összehasonlításképp ez a pénzdíj a Liverpool keretének értékének alig több mint 1 százaléka.

A probléma az, hogy tényleg kisebb csoda kell, hogy bejusson egy magyar klub a legjobbak közé. Legutoljára a Debrecen jutott be 10 éve, akkor ezzel a teljesítményével 7,1 millió eurót kapott, ez akkor kb. 2 milliárd forint pénzdíjat jelentett a csapatnak. Ez az összeg a 2010-es költségvetésének a 2,6 szorosa volt, tehát arányaiban sokkal nagyobb pénz volt ez a klub méretéhez képest, mint most a Fradinak. A DVSC bankot robbantott, jobb játékosokat igazolhatott, fejleszthetett. A BL sikert viszont nem sikerült megismételni, azóta a csapat már az élvonalból is kiesett. Ennek persze számos oka van, többek közt az is, hogy közben a riválisok is sokkal több pénzből gazdálkodhattak, így BL selejtezőhöz szükséges bajnoki címet egyre nehezebb volt elnyerni.

A Fradi helyzete ebből a szempontból stabilabbnak tűnik. A Fehérvárral (Videotonnal) évek óta kimagaslanak a magyar mezőnyből, így minden évben nekifuthatnak az európai selejtezőknek. A kérdés az, hogy 2020 újra csak egy meglepetés év volt, vagy valaminek a kezdete?