A dél-koreai Han Kang kapta az irodalmi Nobel-díjat
A dél-koreai Han Kang (betűhív átírásban: Han Gang) kapta az idei irodalmi Nobel-díjat, jelentette be csütörtök kora délután a díjat odaítélő Svéd Királyi Tudományos Akadémia.
A hivatalos indoklás szerint az író a történelmi traumákkal szembenéző, az emberi élet törékenységét feltáró intenzív költői prózájáért részesült az elismerésben. A bizottság szerint kísérletező stílusával Han Kang a kortárs próza egyik megújítója. Ő az első ázsiai nő, aki megkapta a rangos irodalmi elismerést, és a második dél-koreai Nobel-díjas.
Az 1970-ben Kvangdzsuban született író legismertebb műve a magyarul is megjelent Növényevő című regény (ford. Kim Bogook és Németh Nikoletta), amely 2016-ban elnyerte a Nemzetközi Man Booker-díjat. A világszerte átütő sikert arató regény igazi kafkai történet, amelynek központi alakja növényevéssel lázad a konvenciók ellen. Méltatói szerint a mű, amelyből 2009-ben film is készült, tabukról és lázadásról, erőszakról és erotikáról, a lélek metamorfózisáról szól. Han Kang másik magyarul is olvasható regénye, a Nemes teremtmények (ford. Kiss Marcell) Dél-Korea elfojtott traumájának, a szülővárosában 1980-ban történt véres mészárlásnak állít emléket. A Jelenkor Kiadó Facebook-posztja szerint a szerző új könyve, a Görög leckék az év végén jelenik meg szintén Kiss Marcell fordításában. (A Növényevőről és a Nemes teremtményekről itt írtunk bővebben.)
1901 óta összesen 121 személy kapott irodalmi Nobel-díjat, 2002-ben a Kossuth-díjas író és műfordító, Kertész Imre is.
A 2021-es irodalmi Nobel-díjat a zanzibári születésű Abdulrazak Gurnah regényírónak ítélték oda, aki a hivatalos indoklás „kompromisszum nélkül és együttérző belátással foglalkozik a kolonializmus hatásával és a kultúrák és kontinensek közötti határok menekültjével”. 2022-ben a francia Annie Ernaux-t díjazták „azért a bátorságért és klinikai élességért, ahogyan meg tudja mutatni a személyes emlékezés gyökereit, furcsaságait és kollektív korlátait”. 2023-ban pedig a norvég Jon Fosse részesült az elismerésben, aki „innovatív prózáiban és színdarabjaiban a kimondhatatlannak tűnő dolgokat jeleníti meg”.
Még két Nobel-díjat hirdetnek ki
A 2024-es Nobel-szezon hétfőn kezdődött, amikor az élettani-orvostudományi díjazottakat jelentették be. Idén két amerikai kutató, Victor Ambros fejlődésbiológus és Gary Ruvkun molekuláris biológus kapta a Nobel-díjat a mikroRNS felfedezéséért és a poszttranszkripciós génszabályozásban betöltött szerepének feltárásáért. Kedden a fizikai Nobel-díj nyerteseinek munkásságát ismertették. John Hopfieldet, a Princeton Egyetem kutatója és Geoffrey Hintont, a Torontói Egyetem kutatóját a mesterséges intelligencia kutatásában kulcsszerepet játszó gépi tanulásos kutatásaikért díjazták. Szerdán a kémiai Nobel-díjasokat nevezték meg: David Baker a fehérjék számítógépes tervezésért, Demis Hassabis és John M. Jumper a fehérjeszerkezetek előrejelzéséért kapta meg az elismerést.
A napokban még két kategória díjazottjait hirdetik ki. Pénteken a Nobel-békedíj nyertesét nevezik meg, jövő hétfőn pedig az derül ki, ki kapja a svéd központi bank által 1968-ban alapított közgazdasági Nobel-díjat. A díjakat hagyományosan december 10-én adják át, a kitüntetést alapító Alfred Nobel 1896-ban bekövetkezett halálának évfordulóján. Az igazoló okmányon és az aranyérmén kívül minden díj mellé 11 millió svéd korona (körülbelül 390 millió forint) jár.
Alfred Nobel tehetős svéd nagyiparos, a dinamit feltalálója 1895-ben írt végrendeletében rendelkezett úgy, hogy vagyonának kamataiból évről évre részesedjenek a tudomány és az irodalom kiválóságai, valamint azok, akik a legtöbb erőfeszítést teszik a békéért.
