Mi teszi Magyarországot vonzóvá a filmipar számára? Káel Csaba szerint a különleges DNS-ünk

Évek óta egyre több külföldi produkció forgatása zajlik Magyarországon, mára az Egyesült Királyság után Budapest Európa második legnagyobb termelési központja. Részben itt forgott a Szárnyas fejvadász 2049, a Dűne és a Fekete Özvegy, és itt készült a velencei filmfesztiválon debütáló és már most Oscar-esélyesnek tartott Szegény párák (Poor Things) is. Az elmúlt hónapokban itt forgatott Johnny Depp és Angelina Jolie is, a fővárosban rendszeresen lehet hollywoodi hírességeket szpottolni.

A siker hátteréről Káel Csaba filmügyi kormánybiztos nyilatkozott a Varietynek. Szerinte a kiindulási pont a rendszerváltás volt, amikor olyan magánstúdiók kezdhettek el működni Magyarországon, amelyek nemzetközi partnerekkel is együtt dolgoztak. „A partnerek német, majd amerikai, olasz, angol producerek voltak, mi pedig elkezdtük kiépíteni a nemzetközi produkciók szolgáltatási hátterét” – magyarázta Káel. Ennél is fontosabb viszont szerinte az a tudás, amit a magyar szakemberek tudnak kínálni.

„Azt szoktam mondani, hogy különleges DNS-ünk van. Ez a DNS nem a testünkben van, hanem az elménkben. Ez a filmkészítéssel kapcsolatos tudásunk. Ez 123 év, és ez tényleg valami”.

Káel szerint a „nyitottság és az együttműködésre való készség” is döntő fontosságú.

A biztos szerint előnyt jelent az is, hogy Budapest sokoldalú város, kiváló forgatási helyszínekkel. De nemcsak a fővárosban, az egész országban változatos helyszínek – például felújított várak és erődök – állnak a filmkészítők rendelkezésére, ráadásul a helyi vezetőkkel is jók a kapcsolatok, „nagyon nyitottak arra, hogy teret adjanak a produkcióknak”.

„Mindig van hova fejlődni” – tette hozzá, bár a stúdiókapacitás 20 százalékkal nőtt, „szeretnénk fejleszteni a kreatív oldalunkat, mert a magyarok nagyon kreatívak, és erős kreativitásunk van az utómunka és a CGI területén is”.

„Nagyon nehéz magyar filmként megjelenni egy amerikai vagy világpiacon, de ha vannak koprodukciós és forgalmazási partnereink, akkor egyre magasabb pozícióba juthatunk” – mondta. Káel szerint ezen a téren is „elég nagy kapacitás van” az országban.

A legnagyobb nemzetközi sikereket egyébként most éppen olyan magyar produkciók érik el, amelyek semmilyen állami támogatást nem kaptak a megvalósításukra: ilyen Reisz Gábor Magyarázat mindenre című filmje, vagy Buda Flóra Anna 27 című animációs filmje.

2021-ben hosszú cikkben elemeztük, hogy ért Magyarország a globális filmgyártás élvonalába. Magyarország a környező országok közötti versenyt egyébként – a Káel által is említett előnyök mellett – alighanem a 2004 óta fennálló filmes támogatási rendszerével nyerte meg. A külföldi stábok ugyanis minden magyar filmes cégnél elköltött száz forintjukból harmincat visszakapnak – ami mértékében is veri a szomszédos országokat.