Szörényi Levente: Nem tudom már felhozni magam, nincs segítség a kozmikus szférából

2023. május 20. – 06:45

Szörényi Levente: Nem tudom már felhozni magam, nincs segítség a kozmikus szférából
Kép: Veiszer Alinda műsora

Másolás

Vágólapra másolva

Szörényi Levente, a magyar könnyűzene legendás alakja volt Veiszer Alinda videós interjúsorozatának legutóbbi vendége. A 78 éves zenésszel folytatott beszélgetés – melyet az előfizetők itt nézhetnek meg – legfőbb, folyton visszatérő témája az István, a király volt. Szörényiből elmondása szerint a talán legnépszerűbb magyar rockopera újrafeldolgozása nem hozza elő a nosztalgiát, mert alapvetően a rendezés, a megjelenítés újdonságaival van elfoglalva.

„Nem az én dolgom nosztalgiázni, hanem a közönségé.”

Szörényi úgy véli, „a közönség egy része nem akarja megérteni, hogy a Vikidál már nem tudja elénekelni Koppány szerepét”.

A művészet nem arról szól, hogy berúgjuk az ajtót

Az 1983-ban bemutatott István, a király legnépszerűbb szerepe egyébként nem Koppányé, hanem Rékáé (a pogány törzsfő megkeresztelt lányáé), a szereplőválogatáson arra szoktak a legtöbben jelentkezni. Az idén negyvenéves rockoperát az államszocialista kultúrpolitika vezetője, Aczél György is „zseniális”-nak tartotta, és azt mondta róla, hogy „a Nemzeti Színházban a helye”. Szörényi némi keserűséggel hangjában elevenítette fel, hogy az előadásról készült filmfelvétel olyan rossz minőségű volt, hogy ezen lényegében megbukott az István, a király nyugati bemutatójának lehetősége.

Szörényi elmondta, hogy ő tisztában van azzal, hogy a darabot mindig megpróbálják aktuálpolitikai szempontból megközelíteni, de ennek ellenére szerinte „megkarcolhatatlan”. Tréfálkozva azt is megjegyezte:

„Ha befizetik a jogdíjat, akkor rendben van.”

Kép: Veiszer Alinda műsora
Kép: Veiszer Alinda műsora

Évtizedes szerzőtársa, Bródy János közös dalaikhoz írt szövegeinek többségét egyébként nem tartja politikai értelemben direkteknek, de megjegyezte, a „pengeélesre aktualizált” Fehér Annapéldául a Kádár-rendszer bukása után „kifújt”.

„A művészet nem arról szól, hogy berúgjuk az ajtót.”

Ha már Bródy János, Szörényi úgy jellemezte a politikailag tőle igen távol álló egykori szerzőtársát, hogy ő egy „bozótharcos és ideologista”, ezért szerinte addig fogja folytatni a zenélést, amíg bírja. Szörényi saját meglátása szerint a zenének rendel mindent alá, ezért a Fonográf 2018-as koncertjével zenészként lényegében nyugdíjba vonult.

„Nem tudom már felhozni magam, nincs segítség a kozmikus szférából.”

Gondolt a fene '83-ban a rendszerváltásra!

Az István, a királyba hiába látják bele egyesek a rendszerváltás előhírnökét, Szörényi szerint „gondolt a fene” akkor még a rendszerváltásra. A darab átütő sikere „betakarta”, egy ideig nem tudta, hogyan tud majd továbblépni, kétségeit – a két dal kivételével teljesen az ő szerzeményeit tartalmazó – Végtelen úton című 1986-os szólóalbumba írta bele. Az István, a királyt egyébként a határon túl csak 2003-ban mutatták be először, Csíksomlyón; Szörényi szerint az akkori magyar jobboldal és a darabot „pogány ihletésűnek” tartó egyház ellenkezése miatt. Végül egyébként Medgyessy Péter szocialista miniszterelnök „tárgyalta le” a bemutatót Adrian Năstase akkori román miniszterelnökkel, a bemutatón pedig Szörényi egyetlen fideszes politikussal sem találkozott.

A siker az István, a királyig nem járt együtt a pénzzel; kölcsönökre szorult, előre felvette a jogdíjait – ami „sörözésre elég volt, de családalapításra már nem”. Már egy 1991-es interjúban is felszólalt a pénz hajhászása ellen, elmondása szerint igyekszik tartózkodni a vásárlástól „a saját lelki tisztasága és egyensúlya megőrzésére” érdekében.

Kép: Veiszer Alinda műsora
Kép: Veiszer Alinda műsora

Kereskedelmi tévékhez egyetlen tehetségkutató zsűrijébe sem hívták, de nem is menne, mivel nem szeret „bohóckodni”, és nem is szimpatikus neki az, hogy volt olyan jelentkező, akit megaláztak. A tehetségkutató műfajával egyébként nincs baja, az István, a király jubileumi változatához is rengeteg énekest hallgattak meg.

Veiszer Alinda idézett egy, az Ifjúsági Magazinban megjelent levélből, mely „Szörényi elvtárs” majomszerű szőrzetét és Nyugat-majmolását kritizálta, melyet Szörényi szerint „az aligai pártüdülőben” fogalmazhatott meg valaki. Neki egyébként sokkal rosszabbul esett, amikor egy másik levélben nagyképűnek nevezték. A riporter felolvasta három Zorán-rajongó 1968-as fenyegető levelét is, melyről Szörényinek eszébe jutott, hogy azután határozta el, hogy komolyan veszi a zenélést, miután az Ifjúsági Parkban megnézte Zoránt (akiről „Zora” néven hallott) és zenekarát.

1100 éve küzdünk a Nyugattal

Szörényi Levente régóta szponzorál a magyar őstörténet emlékei után kutató ásatásokat a Pilisben, a Holdvilág-árok környékén, azonban az ásatásokat eddig vezető régész halála miatt egyelőre új szakmai vezetőt keresnek, azonban amíg él, ezt a törekvést nem adja fel. Arról viszont nem nyilatkozott, hogy milyen leletekre számít. Annak ellenére, hogy a magyar őstörténet rendkívüli módon érdekli, a Magyarságkutató Intézet által összehozott Pozsonyi csata című „filmet” nem látta, mert „nem akarta magát zavarba hozni”. Azt azért elmondta, hogy azt a történelmi szálat fontosnak tartja, hogy a magyarok hiába vették fel a kereszténységet, a német-római császárokat ez egyáltalán nem tartotta vissza az ország elleni hadjáratoktól.

„A hőn áhított Nyugat, ahová a szovjet időkben is szerettünk volna tartozni, soha nem bánt velünk kesztyűs kézzel. 1100 éve ezzel küzdünk. Ha nem tagozódunk be, akkor megálljatok! És ez a pozsonyi csatával kezdődött.”

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!