Felavatták Szőke Gábor Miklós Csodaszarvasát a Postapalota udvarán

Csütörtökön sötétedés után hivatalosan is átadták Szőke Gábor Miklós Csodaszarvas-szobrát a korábbi Postapalota, jelenleg Pénzmúzeum kertjében. A szarvas a Vérmező irányába szökell.

Mint a Magyar Nemzeti Bank közleményében olvasható, a Pénzmúzeum jelképe a Csodaszarvas, a „szobor a megújulást, útmutatást, a bőség és boldogság keresését szimbolizálja, a Pénzmúzeum missziójának, a pénzügyi tudatosság fejlesztésének jelképe.” A csodaszarvas motívuma a múzeum logójaként is megjelenik és a látogatói útvonalon is többször visszaköszön az épületben. A szobor anyaga egyébként nem arany, hanem bronz, az agancs tükörfényesre polírozott bronzöntvény. Ez a klasszikus szobrászatban használt anyag idővel patinásabb lesz.

A Csodaszarvast jegyző Szőke Gábor Miklós szobrász munkássága erősen megosztja a közvéleményt, aminek legfőbb oka az, hogy a szobrász sorra kapja a NER-hez köthető megrendeléseket. Erre legkésőbb a 2021-es vadászati világkiállításon a Totem nevet viselő szarvasagancsokból összerakott, monumentális kapu felbukkanásakor figyelt fel a közvélemény. Nemcsak a tonnaszám felhasznált agancsok keltettek sokakban ellenérzést, ekkor lángolt fel az a téma is, hogy milyen megrendelésekhez jutott a szobrász a NER jóvoltából, és az is, hogy a munkáiba áramló százmilliók egy jó része közpénz.

Ebbe a sorba illik bele a gigantikus, 4,5 méter magas és 7,2 méter hosszú Csodaszarvas-szobor is, amely egy 6,5 méter magas, sziklát ábrázoló bronztalapzaton áll, és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) rendelte meg Szőkétől 199,5 millió forintért a tulajdonában lévő Pénzmúzeum udvarára, pályáztatás nélkül. Az MNB megrendelésének része volt emellett 127 millió forintért az az aranytömbökre emlékeztető elemekből formált Robogás nevű mozdony is, amely a Széll Kálmán teret a Postapalotával összekötő aluljáróban áll.

Az MNB ezeket a szobrokat rendelte meg összesen egymilliárd forint értékben a szobrásztól:

• Csodaszarvas a Postapalota kertjébe: 199,5 millió forint (felavatva);
• Robogás a Széll Kálmán térről a Postapalota felé vezető alagútba: 127 millió forint (felavatva);
• Oroszlán-szoborcsoport a Krisztina körúti egykori Telekom-székházba: 470 millió forint (felavatva);
• Harcoló medve és bika tőzsdei motívuma az egykori Telekom-székházba: 197 millió forint (tavaly lett volna felavatva, de ez, a súlya okán szükségessé vált átépítési munkálatok miatt csúszik, a szarvassal együtt a csúszások miatt közel 20 millió forinttal növekedtek a költségek).

A fentiekből is látható, hogy Szőke Gábor Miklós megkerülhetetlen kulturális és gazdasági tényezővé vált Magyarországon, ezért ősszel portrécikket készítettünk a szobrászról, amelyben megszólítottunk több szakembert és ellátogattunk a művész csepeli műhelyébe is, ahol szembesítettük a leggyakoribb vádakkal.

„Egy nem túl jó gazdasági helyzetben lévő ország ilyen léptékű presztízsberuházásai erősen megkérdőjelezhetőek. Egyszerűen túlzás egy több százmilliós szobor, például a Magyar Nemzeti Bank két hatalmas installációja, vagy amilyen az enélkül is értelmetlen Vadászati kiállítás című nemzeti pazarlás 240-plusz milliós dekorációi” – mondta egyebek mellett a Csodaszarvasról a cikkben Benedek Kata művészettörténész, a Trash of Köztér nevű Instagram-oldal szerkesztője.