Felavatták a Törőcsik Mariról elnevezett parkot a Feneketlen-tónál

Az eseményt az újbudai polgármester, László Imre beszéde nyitotta meg, aki többek között arról is beszélt, hogy Törőcsik Mari nemcsak a hazai, hanem az egyetemes művészélet kiemelkedő alakja a mai napig, „egy olyan kultúrának, ami sokféle”, „ami nem különböztet meg jobboldalt és baloldalt”, és a kis liget a nevéhez méltó módon egy közös, kulturális színtere lesz a főváros lakóinak. A névadó kezdeményezés, ami 2021 decemberében indult el a XI. kerületi képviselő-testület tavalyi utolsó üléséről, a főpolgármester-helyettes, Kerpel-Fronius Gábor keze alatt futott. Szerinte ez a kezdeményezés, ami egyébként egyhangú támogatást kapott, azért is fontos, mert túl kevés köztér van Budapesten, amit női alkotóról neveztek el. „Fontos, hogy elismerjük a nők szerepét és munkásságát a hazai kultúrában” – mondta.

Az eseményen megemlékezett Bodrogi Gyula, a nemzet színésze is. Törőcsik Mari már túl volt a második válásán, mikor a főiskolán megismerkedett Bodrogi Gyulával, akivel kilenc évig voltak házasok. A színésznő a Koldusopera előadásán döntött úgy a saját elmondása szerint, hogy „ez kell nekem: a Bodrogi!”. A kiváló és érdemes művész röviden arról beszélt, hogy Törőcsik Marit, akinek a filmjeit nemcsak itthon, hanem a világban sok helyen játsszák a mai napig, nagyon sokan szerették, és ő is nagyon szeretett mindenkit. „Része volt az életemnek, az ifjúságomnak és a szakmámnak is” – mondta Bodrogi.

Egy saját anekdotával emlékezett meg Törőcsik Mariról Udvaros Dorottya Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművésznő. Mikor harmadéves hallgató volt a Színház- és Filmművészeti Egyetemen (ami akkor még főiskola volt), Major Tamás rendező felkérte, hogy játssza el a Perditát a Téli Regéből, Perdita anyját, a királynőt pedig Törőcsik Mari alakította. „Már önmagában a szerep is egy felmérhetetlen ajándék volt, de az még inkább, hogy a partnerem Törőcsik Mari volt”. Shakespeare történetében van egy jelenet, mikor Perdita és az anyja 16 külön töltött év után újra találkoznak:

„Az alatt a néhány másodperc alatt, mikor felém sétált a színpadon, képes volt átélni azt a 16 évnyi fájdalmat, amit az az anya átélhetett. Én ilyen esszenciát még nem láttam, és azóta sem láttam. Ha ezt el tudják képzelni, akkor már önök is érthetik, hogy mekkora színészről is beszélünk.”

A beszédek mellett bejátszották Maár Gyula 1971-es Prés című filmjéből Törőcsik Mari híres, A felébredés metafizikája monológját is, zárásként pedig egy tulipánfát ültettek az elhunyt színművész tiszteletére.

Törőcsik Mari 1935-ben született a Heves megyei Pélyen. Itt szeretett bele a színművészetbe, ugyanis sok időt töltött abban a moziban filmnézéssel, amit a nagyapja üzemeltetett. Ebből a moziból születik meg hamarosan a Törőcsik Mari-emlékház. 1954-től a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója volt, majd egyből a Nemzeti Színház Társulatának tagja lett, de országszerte több színház színpadán is játszott. Törőcsik Mari filmszínészi pályafutása 1955-ben kezdődött el, mikor húszévesen főszerepet játszott Fábri Zoltán Körhinta című filmjében. Színészi tehetséget nemcsak a hazai, hanem a külföldi művészszcéna is elismerte, 1976-ban Cannes-ban elnyerte a legjobb színésznőnek járó díjat a Déryné, hol van? című filmben nyújtott alakításáért. Maár Gyula filmrendezővel 1972-ben házasodtak össze, egy közös lányuk született, Teréz. Utolsó filmjét, Mészáros Márta Aurora Borealis – Északi Fény című filmjét 2017-ben mutatták be, és még abban az évben visszavonult. Törőcsik Mari háromszoros Kossuth-, kétszeres Jászai Mari- és Balázs Béla-díjas érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, a nemzet színésze, Újbuda díszpolgára. 85 éves korában halt meg hosszú betegeskedés után velemi otthonában 2021. április 16-án, a Vas megyei faluban a színésznőről utcát neveztek el, és szobrot állították az emlékére.