A Baldwin-eset tapasztalata: ha fegyverekhez nyúlnak egy filmforgatáson, nem lehet lefaragni a biztonsági protokollból

A Gun Violence Archive adatai alapján idén már több mint 16 ezer embert lőttek le az Egyesült Államokban, a számok alapján pedig valószínűnek tűnik, hogy 2021 még a tavalyi évet is túlszárnyalja majd, ha lőfegyveres erőszakról van szó. Ennek fényében nem meglepő, hogy nyáron a Biden-adminisztráció átfogó tervet jelentett be a jelenség visszaszorítására, amikor azonban helyi idő szerint csütörtökön délután 2 órakor lövöldözés miatt riasztották a rendőröket az új-mexikói Bonanza Creek Ranchre, hamar kiderült, hogy nem egy hétköznapi fegyveres bűntény áll a háttérben.

A népszerű forgatási helyszínnek számító farmon éppen a Rust című westernfilmet forgatták, amikor eddig tisztázatlan körülmények között meghalt egy stábtag, egy másik pedig megsérült egy fegyverbalesetben.

A Santa Fe megyei seriff közlése szerint a filmes kellékként használt fegyver a színész-producer Alec Baldwin kezében volt, aki a film vezető operatőrét, Halyna Hutchinst, illetve a rendező Joel Souzát lőtte meg egy jelenet felvétele közben. Az incidens után mindkettejüket kórházba szállították, ám míg Souza már távozhatott is, Hutchins életét nem tudták megmenteni. Az esetet jelenleg is vizsgálják, így azt egyelőre nem lehet megmondani, hogy pontosan mi okozta a tragédiát, de egy filmes fegyvermester segítségével megpróbáltuk kibogozni az incidens hátterét, és arról is szó esett, hogy Magyarországon milyen szabályok vonatkoznak a filmes kelléknek használt fegyverekre.

Itt nem lehet lefaragni a protokollból

A CBSN Los Angeles riportjában egy korábban fegyverszakértőként is rendszeresen dolgozó nyugdíjas kaliforniai rendőrtiszt azt mondta, hogy a körülmények alapján számára egyértelműnek tűnik, hogy éles lőszer volt a tárban, ezt azonban csak a nyomozás lefolytatása után lehet majd minden kétséget kizáróan megmondani. A Telex által megkérdezett filmes fegyvermester, a többek közt a Fekete Özvegyen és a Vörös verében is dolgozó Behan Péter is óvatosságra intett, mint mondta, egyelőre nem biztos, hogy éles lőszer volt a fegyverben. A lehetősége viszont kétségtelenül megvan ennek, mert az Egyesült Államokban nem követeli meg semmilyen törvény, hogy különösebb átalakításokat hajtsanak végre a filmes vagy színházi kellékként használt fegyvereken.

A fegyvermester tehát Amerikában egy éles lőfegyvert is tud használni forgatásokon, feltéve, ha vaktölténnyel működteti. A hatályos magyar jogszabályok szerint a lőszer töltényhüvelyből, lőporból, csappantyúból, illetve magából a lövedékből áll, a vaktöltény ettől annyiban különbözik, hogy nem tartalmaz lövedéket.

Így a fegyver csövét nem hagyja el semmi, amivel el lehet kerülni a baleseteket, ezen kívül viszont minden tekintetben megegyezik az élmény azzal, amikor éles lőszert használunk. Behan elmondta, hogy az Egyesült Államokban is vannak olyan fegyverek, ahol a csőbe csavart kell tekerni, de ezek jellemzően azok, ahol szükség van a gáznyomásra a fegyver működtetéséhez – ilyenek például a félautomata fegyverek. A Rust viszont egy western az 1880-as évekből, ahol valószínűleg forgótáras fegyvert használtak, ezeket pedig műszakilag egyáltalán nem szokták átalakítani. A cső egy tökéletes éles fegyver csöve, a dob szintén, így ezek a fegyverek simán alkalmasak lehetnek arra, hogy kilőjenek egy éles lőszert.

Ennek Amerikában a szabad fegyvertartás miatt nagyobb az esélye, mint például Magyarországon, ahol nem tarthatnak éles lőszert az emberek, így a helyszínen lévő, megbízott fegyvermesternek erre is kiemelten oda kell figyelnie. Arról is meg kell győződnie, hogy a fegyverben kizárólag a vaklőszer van, nincs benne olyan idegen tárgy, ami a vaklőszer hatására kirepülhet a csőből és sebesülést, halált okozhat. Azt viszont fontos megemlíteni, hogy az Egyesült Államokban gyakran a kellékes felel a fegyverekért is, ami Behan szerint növelheti az ilyen incidensek kockázatát.

Arra a kérdésre, hogy hogy lehet megakadályozni az ilyen tragédiákat, Behan azt mondta, hogy az amerikai rendszerben mindenképpen elegendő időt kell biztosítani a fegyvermesternek arra, hogy felkészüljön, le tudja ellenőrizni a fegyvereket, lőszereket. Másrészt pedig a stábbal is folyamatosan kommunikálni kell, hogy mindenki tisztában legyen azzal, hogy mi fog történni, és mennyire veszélyes az, amikor fegyvert használnak. Mint mondta, a forgatások során rengeteg külső befolyásoló tényező van – besötétedik, szorít az idő, a munkaidő vége felé általában már fáradt is a stáb –, amelyek miatt megpróbálnak mindenhol spórolni az idővel, de a lőfegyverek használatánál nem szabad lefaragni a protokollból, azt szigorúan be kell tartani.

A BBC-nek egy, Alec Baldwinnel korábban már dolgozó fegyvermester, Mike Tristano ugyanezt emelte ki, mint mondta, egy forgatáson nagyon komoly protokoll szerint kell eljárni, ebbe pedig beletartozik az is, hogy soha nem szabad ráfogni a fegyvert senkire, így nem érti, hogy hogy történhetett meg egy ilyen súlyos tragédia. Egy másik szakértő, Steven Hall pedig arra mutatott rá, hogy ha egy színész egyenesen a kamerára célozva lő, akkor az operatőrnek maszkot és védőszemüveget kellene viselnie, egy átlátszó plexifal mögött kell állnia, és az ott tartózkodó emberek számát is a minimumra kell csökkenteni.

Mi a helyzet Magyarországon?

A magyar helyzet az amerikaihoz képest egészen más, itt sokkal komolyabban szabályozzák ezt a szegmenst, így valószínűleg nem is nagyon fordulhatna elő olyasmi, ami most Alec Baldwinnel történt. Magyarországon nemcsak az éles lőszer kilövését kell megakadályozni a kellékként használt fegyvereknél, hanem azt is, hogy azt egyáltalán bele lehessen tölteni a fegyverbe. Azt is fontos kiemelni, hogy Magyarországon a hatályos jogszabályok szerint kizárólag az erre a rendőrség által feljogosított személy felelhet a lőfegyverekért, ez nem lehet a kellékes munkája.

Behan elmondta, hogy a magyar szabályozás nagyon szigorú, a világon nagyon kevés országban kell meggátolni az éles lőszer betöltését, mindenhol máshol az angolszász modellel, vagyis minimális átalakítással dolgoznak.

Magyarországon a filmforgatásokon csak olyan, nem éles színházi vagy filmes kellékfegyvereket lehet használni, melyekre megvan a hatósági engedély, és van műszaki kártyájuk is. Ezeket a fegyvereket csak cégek birtokolhatják, akik rendelkeznek rendőrhatósági engedéllyel, amikor pedig forgatásra viszik őket, a törvény szerint biztonsági oktatást kell tartaniuk róluk, mielőtt egy színész kezébe adnák őket. Itt elmagyarázzák a vaklőszeres fegyverek működését, az ehhez kapcsolódó biztonsági rendszabályokat, a kötelezően betartandó távolságokat és azt is, hogyan kell lőni velük. Ezt meg is mutatják, majd a stábnak ki is kell próbálnia a fegyvereket, hogy a bérbe adó cég meg tudjon győződni arról, hogy azok, akiknek átadják őket, rendelkeznek a biztonságos használathoz szükséges ismeretekkel.

A filmforgatás során aztán, amikor találkoznak a színészekkel, mind nekik, mind a stáb többi tagjának be kell tartania egy szigorú biztonsági protokollt. Mindenkinek elmondják, hogy pontosan mi fog történni a jelenetben, milyen távolságból, milyen irányba, milyen fegyverekkel fognak lőni, és kinek merre kell lennie, hogy biztonságban legyen, és mint a fegyvermester elmondta, füldugót is kell használnia mindenkinek, még a színészeknek is. Ha már mindenki tisztában van mindennel, végeznek egy lövés nélküli próbát is, és ha ezzel is elégedett a helyszínen lévő fegyvermester, akkor engedélyt ad a jelenet leforgatására. Ez leírva is nagyon komoly protokoll, de mint azt Behan itt is leszögezte, mindenkinek a biztonság az érdeke, a vaklőszer pedig nem teljesen ártalmatlan, ezért törekedni kell arra, hogy a meglévő kockázatokat a minimálisra lehessen csökkenteni.

Tiltás helyett szabályozni kellene

Ugyan a tragédia hátterének teljes felderítésére biztosan várni kell még, az már most egyértelmű, hogy sok szempontból komoly hatása lesz az incidensnek. Bár a stáb helyszínen tartózkodó tagjai biztosan fognak kapni pszichológusi segítséget a trauma feldolgozásához, valószínűleg nem lesz egyszerű továbblépniük, pláne nem Alec Baldwinnek, aki csütörtökön akaratán kívül megölt egy embert.

Baldwin az incidens után önként ment be a rendőrségre, és miután beszélt a nyomozókkal, szabadon elhagyhatta az épületet, nem is folyik ellene eljárás, de az itt készült képek alapján mélyen lesújtották őt a történtek. A színész Twitteren szólalt meg először az incidens után, ahol azt írta, nem tudja szavakba önteni, hogy mennyire megrázta őt ez a tragédia. Azt is hozzátette, hogy mindenben együttműködik a hatóságokkal, és Hutchins családját is mindenben támogatni fogja.

Utoljára 1993-ban történt hasonló incidens az Egyesült Államokban, akkor Bruce Lee fia, a szintén harcművész-filmsztár Brandon Lee vesztette életét A holló forgatásán, amikor a Funboyt alakító Michael Massee vaktöltény helyett éles lövedékkel lőtt rá. A színészt annyira traumatizálták a történtek, hogy hazautazott New Yorkba, és egy évig nem vállalt színészi munkákat, a filmet pedig sosem nézte meg. Tizenkét évvel később Massee egy interjúban azt mondta, hogy még mindig rémálmai vannak az eset miatt, és valószínűleg sosem fog túllendülni rajta.

Ezt megelőzően 1984-ben Jon-Erik Hexum szenvedett végzetes balesetet, egy kellékpisztollyal lőtte agyon magát, amikor a Cover Up című sorozat forgatásán oroszrulettezett. Az ő esetében a fegyverben vaklőszer volt, ám a fegyver közvetlenül a feje mellett sült el, így a légnyomás ereje elég volt ahhoz, hogy betörje a koponyáját, az agyába szúródó csontszilánkok miatt pedig nem tudták megmenteni az életét.

Érdekes vetülete lehet a most történteknek az a nyílt levél is, amelyet Bill Dill, Halyna Hutchins egykori tanára írt Baldwinnak. A férfi ebben azt írta, hogy jó embernek tartja a színészt, és azt is elhiszi, hogy a gyásza valódi, de jelenleg minden arra utal, hogy megölte a tanítványát. Éppen emiatt szerinte a színésznek most be kellene vetnie a befolyását, hírnevét és vagyonát, és amellett kellene lobbiznia, hogy minden valódi fegyvert tiltsanak ki a forgatásokról. Ezt mások is pedzegették az elmúlt órákban, a többek közt a Westworldön is dolgozó Craig Zobel, illetve a televíziós író és producer David Slack is kiálltak a fegyverek kitiltása mellett. Behan Péter szerint Amerikában ez nem lenne képtelenség, hiszen ott gyakorlatilag éles fegyverekkel dolgoznak,

de szerinte célszerűbb lenne ott is törvénybe foglalni, hogy ne lehessen lőszert betölteni a fegyverekbe – az a magyar példából is látszik, hogy ez teljesíthető elvárás, műszakilag is megoldható lenne a dolog.

Arra a felvetésre, hogy lehetne-e utómunkával helyettesíteni a valódi fegyvereket, a fegyvermester azt mondta, hogy már most is sok filmben használják ezt a megoldást. Az olyan jelenetek, ahol sok a mozgás, nagyon közelről adnak le lövéseket vagy éppen verekednek is a lövöldözés közben, még átalakított fegyverekkel is túl veszélyesek lennének. Ilyenkor a színészek gumifegyvereket, replikákat használnak, a torkolattűz pedig utómunkával kerül rá ezekre.

A nagyobb költségvetésű filmek egyébként is egyre gyakrabban alkalmazzák ezt a módszert, így ugyanis meg lehet kerülni a körülményes biztonsági protokollokat, amivel sokkal gyorsabban le lehet zavarni az ilyen jeleneteket, és a kamera is közelebb tud menni. Kisebb költségvetésű filmeknél viszont továbbra is ragaszkodnak a vaklőszeres fegyverekhez, és az sem elhanyagolható tényező, hogy a valódi fegyverek még mindig más szintet képviselnek, hiába nagyon jó már az utómunka. A torkolattűz is valósághűbb, a színész reakcióját, az izmainak rándulását pedig tényleg nem lehet számítógépes animációval megmutatni – mondta Behan.