Macron most már látja Ukrajna helyét a NATO-ban

„Az oroszok számára is világossá kell tenni, mit akarunk a háború után (…) Ukrajnának ebben kulcsszerepe lesz a NATO mellett, amelyben megvan a maga helye” – jelentette ki Emmanuel Macron. A francia elnök ezzel lényegében először utalt arra, hogy Ukrajna a NATO tagja is lehetne, még ha szó szerint a tagságot nem is mondta ki.

Igaz, ezt az értelmezést elsősorban az ukrán hírportálok hangsúlyozták, de kétségtelen, hogy Macron szavai annak ismeretében beszédesek, hogy az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború első évében, 2022 végén még lényegében kizárta, hogy Ukrajna a katonai szövetség tagja legyen. Most viszont már úgy beszélt az országról, amelynek helye lehet a NATO-ban, hogy annak van a legnagyobb konvencionális hadereje Európában.

A második ciklusának végén 2027-ben leköszönő elnök ezzel részben az európai részvétel nélkül, amerikai kezdeményezésre Abu-Dzabiban megtartott orosz-ukrán tárgyalásokra reagált, amelyek után az orosz fél felvetette, hogy kész lenne békét kötni, cserébe a Donbasz egészéért – amelyet még nem ural teljes egészében, mert Kramatorszk környékének erődítései egyelőre tartják magukat – és sajtóértesülések szerint cserébe azért, hogy Finnország lépjen ki a NATO-ból. Emellett – ahogyan eddig is – azt is követeli, ahogy korábban is, hogy Ukrajna ne kapjon semmilyen nyugati katonai garanciát biztonságának fenntartására, ne legyen a NATO tagja, és tagjaik tartsanak fenn különleges kétoldalú katonai együttműködést sem az országgal. Azaz nem volna érdemi garanciája annak, hogy később ne támadná tovább Ukrajnát, amelynek kulturális, nyelvi és politikai értelemben is tagadja önálló létjogosultságát az orosz elnök.

Macron felvetésére az orosz külügyminisztérium szóvivője ironikusan reagált. Marija Zaharova szerint „ez az elemzés Kaja Kallas szakértői vizsgálatára méltó” – a szóvivő ezzel az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének szúrt oda. Az észt politikus egyébként is szálka Moszkva szemében, hiszen a balti állam – Lettországhoz és Litvániához hasonlóan – a leghatározottabban elítéli Oroszország háborúját, figyelmeztetve arra, hogy az orosz agresszió Ukrajna bekebelezése után is folytatódhat.

Az orosz narratíva szerint a háborút Ukrajna és az őt támogató európaiak szítják, és most az eszkaláció felé hajlik a francia elnök is. „Azt hiszem, Macron nem egészen érti, hogy mit beszél, és ha érti, az nem válik dicséretére” – idézte a Gazeta.ru Grigorij Karaszin orosz felsőházi képviselőt.

Macron a nyilatkozatával a 2027 áprilisi elnökválasztásra is üzent, amelynek legnagyobb esélyese Marine Le Pen. A radikális Nemzeti Tömörülés (RN) jelöltje és továbbra is meghatározó vezetője – noha a párt elnöke Jordan Bardella – korábban már közölte, hogy győzelme esetén fél éven belül felfüggesztené az Ukrajnának nyújtott támogatást. A politikus szerint túl nagy anyagi terhet jelent e Franciaországnak, amelynek több lehetősége lett volna Ukrajna támogatására, ha Macron „elnökségének tíz éve nem teszi tönkre a francia gazdaságot” – idézte a politikust a Le Monde.