Százezrek vonultak utcára Franciaország-szerte, miután a szakszervezetek sztrájknapot hirdettek
Franciaország-szerte tüntetéseket tartanak, miután öt szakszervezet országos sztrájknapot hirdetett, és csatlakozott a középiskolás diákokhoz és a megélhetési költségek emelkedését kritizáló demonstrálókhoz.
Csütörtök kora délutánig több mint 250 ezren vonultak utcára 73 francia városban, és ez csak a kezdet – mondta a France24 szerint Sophie Binet, a CGT szakszervezet munkatársa. A szakszervezetek azt ígérték, hogy magasabb fokozatra kapcsolják a szeptemberben kezdődött tiltakozási hullámot. Laurent Nuñez francia belügyminiszter közölte, hogy 70 ezer rendőrt vezényelnek ki, és az esetleges erőszakos cselekményekkel szemben „rendkívül határozott fellépést” ígért.
Délutánra Lyonban már zavargásokról számoltak be, egy autót felgyújtottak. A BBC azt írta, az incidensekért a radikális baloldali csoporthoz tartozó több száz embert tették felelőssé. A francia belügyminisztérium az X-oldalán azt írta, hogy több városban is erőszakos cselekményeket tapasztaltak középiskolák közelében. Példaként említették a hatóságok megdobálását, a forgalmi zavarokat és a gyújtogatást.
Párizsban az Eiffel-tornyot és a Louvre egyes kiállítótermeit is be kellett zárni. Bár a hatóságok engedélyezték a tüntetést Párizs központjában, végül nem azon az útvonalon vonulhatnak az emberek, amit a szakszervezetek eredetileg javasoltak. Végül a Place de la République-től a Place de la Nation-ig mennek.
Franciaországban csütörtökön valószínűleg több villamos energiát kellett importálni, mint amennyit termeltek, mivel az atomerőművekben is fennakadásokat okozott a sztrájk. A dolgozókat arra is felszólították, hogy állítsák le a termelést az olajfinomítókban.
A mostaninál valamivel nagyobbak voltak az elmúlt hétvégék tüntetései Franciaországban. A szeptemberben kezdődött diáktüntetések folytatásaként három héttel ezelőtt Franciaország-szerte több mint félmillió ember vonult utcára engedélyezett demonstrációkon, hogy békésen tüntessenek a megélhetési költségek emelkedése, a tanári állások számának csökkentése, az iskolaépületek rossz állapota és az oktatás alulfinanszírozottsága miatt. A diákokhoz később a szakszervezetek és már a 2018-as tüntetések során szerveződő sárga mellényesek is csatlakoztak – valamint sok ezer ember, akiknek egészen mások voltak a céljai: összecsapni a rendőrökkel, törni-zúzni, gyújtogatni és fosztogatni.
Európa-szerte, így Franciaország mellett Spanyolországban, Portugáliában, Olaszországban és Albániában is tíz- vagy százezreket megmozgató tüntetések alakultak ki az elmúlt időszakban. A marseille-i szélsőbalos fosztogatóktól a tiranai flamingós forradalmárokig ugyanis parázs a hangulat több európai országban, ami kulcsfontosságú választások közeledtével veszélyezteti a hivatalban lévő politikusokat.
Első pillantásra a sokszor fiatal tüntetők által elindított tiltakozások követelései meglehetősen különbözőek, közelebbről vizsgálva azonban több közös vonás is kirajzolódik. A több helyen a békés tüntetések mellett zavargásokba is átfordult tiltakozások hátterében ugyanis mindenütt a politikai vezetéssel szembeni súlyos elégedetlenség húzódik meg, függetlenül attól, hogy szociáldemokrata, centrista vagy jobbközép kormány áll-e az ország élén. Az Európán átsöprő elégedetlenségi hullámról ebben a cikkünkben írtunk részletesebben.
