Nem a tízforintos benzinár-emelés miatt bénult meg Franciaország
Velünk lesz Szeri Viktor, a Decolonize Your Mind Society, Leiner Laura, Székely Kriszta, Saiid, Grafitember, Simor Dániel, Sarkadi Zsolt, Cuhorka Emese és sokan mások.
Emmanuel Macron munkaalapú gazdasági reformjai nem tetszenek az embereknek, ezért tiltakoznak hetek óta Franciaországban.
Hetek óta tíz- és százezerek tüntetnek Franciaországban a kormány ellen. A tiltakozásokat látszólag az váltotta ki, hogy januártól 2,9, illetve 6,5 eurócenttel emelik a benzin és gázolaj literenkénti árát, vagyis tíz és húsz forinttal lesznek drágábbak az üzemanyagok.
Egy ilyen kis áremelés még Magyarországon sem számít nagy összegnek. Az üzemanyagok árát leginkább amúgy is a világpiaci folyamatok befolyásolják, az utóbbi időben éppen esik ezek hatására a benzin és a gázolaj. (Magyarországon most 360 forintba kerül egy liter benzin, miközben hat éve még 451 forint volt.)
Franciaországban is inkább csak ürügy volt a benzin a kormány utóbbi hónapokban hozott gazdasági döntései miatt. Az adóemelés bejelentése miatt felháborodott autósokhoz nagyon hamar csatlakoztak a francia kormány gazdaságpolitikájával elégedetlen tömegek is.*
A demonstrálók a gépkocsikban kötelezően tartandó láthatósági mellényt vették magukra a tiltakozások elején. Innen kapták a „sárga mellényesek” nevet a tüntetők.
Első hallásra meglepő, de a franciák a leginkább egy adócsökkentés miatt vannak felháborodva. A francia kormány megszüntette a több évtizede hatályos vagyonadót 1,3 millió eurós vagyonhatár alatt. Korábban az ingatlanok mellett a nagy értékű műtárgyaktól a yachtokon át az ékszerekig és a befektetésekig szinte minden nagy értékű vagyontárgyra kivették ezt az adót, a jövőben viszont csak az ingatlanokra szűkítik a hatályát.
Ilyen jogcímen eddig 4-5 milliárd euró folyt be a francia költségvetésbe, az új szabályok szerint jövőre már csak 850 millió eurós bevételre számíthat a büdzsé. A vagyonadót még Francois Mitterand vezette be azért, hogy abból finanszírozza a szociális segélyeket.*
1986 és 1988 között Jacques Chirac felfüggesztette, majd a nagy felháborodás miatt újra bevezették. A franciák számára ez az egyenlőség szimbóluma volt.
Macron ezzel párhuzamosan visszavágta a szociális segélyeket, lazított a munkajogi szabályokon – könnyebb valakit kirúgni, mint eddig –, és a társasági adót is mérsékelte. Ez így együtt már sok volt az erős baloldali hagyománnyal bíró Franciaországban. A tüntetők szerint Macron egyértelműen a gazdagokat támogatja.
A francia kormány eközben azt várja az intézkedésektől, hogy gyorsul a gazdasági növekedés, és azok a jómódúak, akik a magas vagyon- és jövedelemadó miatt menekítették ki a pénzüket az országból, visszautalják azt és belföldön fektetik be. Ez az elgondolás azonban sok franciának alapvetően gyanús.
Nem tesz jót Macron népszerűségének az sem, hogy a költségvetési szigort a többi gazdaságpolitikai cél elé helyezte, ami egyet jelent az állami kiadások további csökkentésével. A kormány hozzá akar nyúlni a nyugdíjrendszerhez, meg akarja szüntetni a sztrájkokra egyébként is hajlamos közalkalmazottak és köztisztviselők privilegizált helyzetét. Emellett Macronék a munkanélküli segélyeket is meg akarják vágni. Jövőre a várt inflációnál alacsonyabb mértékben nőnek a nyugdíjak és a szociális segélyek.
Ez egyértelműen veszteség a legtöbb franciának, legalábbis akik nincsenek jelen az aktív munkaerőpiacon. A munkavállalóknak azonban egyértelmű nyereség, hogy a túlóráért járó bér után nem kell adót és járulékot fizetni, vagyis sokkal több pénzt vihetnek haza.
Az országos demonstrációkból az látszik, hogy Macron reformjai egyelőre nem találtak megértő fülekre a francia társadalomban. Májusban lesznek az európai parlamenti választások, amelynek során Macron gazdaságpolitikáját is értékelni fogják a választók.
