„Mint egy háborús övezet” – még a sokat látott franciákat is sokkolták a hétvégi zavargások és fosztogatások

Megdöbbentő volt a pusztítás mértéke és az erőszak, mondta az AP-nek egy 57 éves kormányzati dolgozó a Párizsban szombaton kitört zavargásokról. „Ilyet még soha nem láttam, undorító” – jelentette ki a a New York Timesnak egy 47 éves nő, ahogy a Magenta sugárúton kifosztott boltokat nézte.

„Negyven éve élek itt, de semmi ehhez foghatót nem láttam még” – mondta a TF1-nek egy épület gondnoka, és általában a nyilatkozó helyiek példátlannak nevezték a pusztítást. Párizs olyan, mint egy háborús övezet – így jellemezte a Reutersnek egy holland turista a szombati állapotokat. Hétfőre a kiégett autókat a legtöbb helyszínről elszállították, de a boltok betört kirakatai még mindig mutatták a pusztítás nyomát.

Az egy hónapja kezdődött diáktüntetések folytatásaként szombaton Franciaország-szerte több mint félmillió ember vonult utcára engedélyezett demonstrációkon, hogy békésen tüntessenek a megélhetési költségek emelkedése, valamint a tanári állások számának csökkentése, az iskolaépületek rossz állapota és az oktatás alulfinanszírozottsága miatt. Helyszíni riportunkat itt olvashatják. A hetek óta tüntető diákokhoz szombaton a szakszervezetek és már a 2018-as tüntetések során szerveződő sárga mellényesek is csatlakoztak.

Valamint sok ezer ember, akiknek egészen mások voltak a céljai: összecsapni a rendőrökkel, gyújtogatni és fosztogatni.

Az eleinte békésnek ígérkező megmozdulások már az elmúlt hetekben is több helyen zavargásokba fordultak át, az oktatási minisztérium szerint megdobáltak rendőröket és tanárokat, gyújtogatások is voltak. Szombaton azonban Párizsban és több másik városban a korábbinál is durvább zavargások törtek ki, ahogy a fekete ruhába öltözött, maszkos, túlnyomó részt fiatal férfiakból álló csoportok barikádokat emeltek, autókat, kukákat és kormányzati épületeket gyújtottak fel.

Limoges városában leégett a 19. századi városháza, Marseille-ben betörtek a városházára, és megrongálták a helyi rendőrkapitányságot, Lyonban a helyi turistairodát gyújtották fel, Lille-ben pedig megrohamozták és felfeszítették a városháza ajtaját, majd miután bejutottak, bent több helyen is megrongálták az épületet.

Több mint 2300 embert vettek őrizetbe

Az igazságügyi minisztérium szerint múlt hét közepéig 7950 embert vettek őrizetbe a demonstrációkhoz köthetően, 85 százalékuk kiskorú volt. Előzetes letartóztatásba összesen 26-an kerültek. Sébastien Lecornu kormányfő szerint 248 diák, 937 rendőr és az oktatási intézményekben dolgozók közül 149 ember sérült meg, a rendőrök erőszakos fellépése is nagy felzúdulást kiváltó eseteket okozott. A hétvégén azonban több helyen szó szerint elszabadult a pokol.

A francia hatóságok hétfői közlése szerint a hétvégén több mint 2300 embert tartóztattak le, akiknek az igazságügyi minisztérium adatai szerint 70 százaléka felnőtt volt, és gyakran nem ismeretlenek a rendőrség előtt.

Nyolcvan százalékuk ellen vádeljárás indítottak az ügyészek, ami a minisztérium közlése szerint példátlannak számít. Csak Párizsban rekordnak számító 855 embert vettek őrizetbe és több mint ötszázat letartóztatásba helyeztek. A zavargásokban közel ezer rendőr és csendőr sérült meg, köztük heten súlyosan.

A francia kereskedelmi és iparkamara elnökének hétfői közlése szerint a zavargások során elkövetett fosztogatások több mint kétezer üzletet érintettek, és a kár nagysága az előzetes becslések szerint több százmillió euró lehet. Serge Papin kereskedelmi miniszter később már azt mondta, hogy a háromezret is eléri a megrongált és kifosztott üzletek száma.

A fővárosban soha nem látott szintű volt az erőszak – mondta a párizsi polgármester-helyettes. Vasárnapra Párizs belvárosában utcák sorát üvegcserepek, felborított és kiégett autók és kukák, valamint magára hagyott barikádok borították, amiknek eltakarítására ezer utcaseprőt vezényeltek ki.

„Az emberek egymást filmezték, aki kapja, marja volt, még soha nem láttam ilyet” – mondta a Le Mondenak egy híres mangabolt eladója. Szerinte a boltot kifosztó támadók jól szervezettek voltak, és nagyon jól tudták, hogy a több mint egymillió euró értékű áruval rendelkező üzletben több Pokémon kártya és más értékes tárgy volt. A bolt felett élő férfi azt mondta, rettegve hallgatta, ahogy baseballütőt lóbáló maszkos férfiak betörtek az üzletbe és azzal fenyegették, hogy megölik, ha levideózza őket. Szerinte mindeközben egy rendőr sem volt a közelben.

Egy telefonbolt tulajdonosa a lapnak azt mondta, hogy egy órán belül öt alkalommal hívta a rendőrséget, de nem kapott segítséget, amikor nagyjából húsz maszkos férfi betört az üzletbe, ahol „kitépték a biztonsági kamerákat”, és több mint száz mobilt és ötven számítógépet loptak el, valamint a kasszában lévő nyolcezer eurót (kb. 2,9 millió forintot) is magukkal vittek. A kár mértékét legalább 140 ezer euróra becsülte.

Egy másik telefonbolt tulajdonosa, aki mindössze négy hónappal korábban vásárolta meg az üzletet, kétszázezer euróra tette a saját kárát. „Vége az életemnek” – mondta az összetört férfi a Le Monde-nak. „Mindent elvittek, a sminket, a kávégépet még a pénztárgépet is” – magyarázta a lapnak egy fodrászszalon tulajdonosa.

Újranyitotta a bevándorlási kérdéseket

A francia városokban történt zavargásokat és fosztogatásokat több európai politikus, az amerikai elnök és alelnök, valamint Magyar Péter is a bevándorlással hozta össze. A magyar miniszterelnök Facebookon azt írta, teljes szolidaritását fejezi ki a francia nemzettel, a Franciaországban történtek miatt pedig „talán már mindenki számára érthető, hogy Magyarország miért képviseli a lehető legszigorúbb fellépést a migráció kapcsán, és miért nem fogunk semmilyen nyomásra lazítani a külső határaink védelmén és a bevándorlási politikánkon”.

Santiago Abascal, a szélsőjobboldali spanyol Vox párt vezetője kijelentette, hogy „ez vár Európára az iszlamista-baloldallal”, Matteo Salvini olasz miniszterelnök-helyettes, a migrációellenes Liga párt vezetője pedig az első számú veszélynek nevezte „a baloldali szélsőségeseket és iszlamista fanatikusokat egyesítő gonosz tengelyt”.

Donald Trump amerikai elnök a közösségi oldalán kijelentette, hogy „Franciaország ég”, és a „teljesen más világból érkező emberek bevándorlása – emberek, akiknek gyűlölet van a szívében, darabokra zúzta ezt az egykor nagyszerű országot.” J. D. Vance amerikai alelnök pedig azzal magyarázta a gyújtogatásokat, hogy „a harmadik világot importálták Franciaországba”.

Macron: Semmi sem igazolja ezt a fajta pusztítást

A francia sajtóban megjelent beszámolók azonban nem arról írtak, hogy a zavargásokért és a fosztogatásokért iszlamisták vagy bevándorlók lennének felelősek, és a francia szélsőjobb vezetője, a Nemzeti Tömörülés jövő évi elnökjelöltje, Marine Le Pen is elsősorban a szélsőbaloldalt tette felelőssé a hétvégi események miatt. Csakúgy, mint a francia kormány tagjai és a rendőrség.

„Semmi sem igazolhatja tetteiket. Semmi sem magyarázhatja meg a tetteiket és semmi sem mentheti fel őket tetteikért. Mind dühösek vagyunk, mind szégyent érzünk”

– mondta vasárnap esti tévébeszédében Emmanuel Macron elnök, aki szélsőbaloldali lázadó csoportokat vádolt az erőszakkal. Szerinte semmi sem igazolja ezt a fajta pusztítást. Támogatásáról biztosította a rendfenntartókat, akik szerinte mindent megtettek, hogy megóvják a franciákat a legnagyobb pusztítástól. Emellett támogatásáról biztosította a sérülteket és családtagjaikat, a megfenyegetett, bántalmazott politikusokat és a kisvállalkozókat, akiknek boltjait feldúlták a zavargók.

Az elkövetőknek azt üzente, hogy fizetni fognak a tetteikért, mindenki másnak pedig azt ígérte, hogy válaszokat fognak kapni arról, hogy mi is történt az elmúlt napokban. Hangsúlyozta, hogy nem szabad összemosni a zavargókat a békésen tüntetőkkel, mert sokuknak jogos követeléseik vannak – legyen szó a megemelkedett üzemanyagárakról, az oktatásról, vagy a fiatalok jövőjéről. Minden pártot és szakszervezetet arra kért, hogy ítéljék el az erőszakos zavargásokat, mert szerinte Franciaországnak most rendre és nyugalomra van szüksége.

A beszámolók többsége szerint két különálló csoport hajthatta végre az erőszakos cselekményeket. Egyrészt egymástól függetlenül mozgó ultrabaloldali szervezetek, akik kis csoportokba verődve provokáltak összecsapásokat a rendőrökkel, és politikai intézményeket támadtak, másrészt a káoszt kihasználó fosztogatók, akiket csak a profit érdekelt.

„Párizsban a fosztogatók a külső külvárosokból származó fiatalok, míg a vandálok, akiket néha »black blocnak« neveznek, gyakrabban a burzsoázia soraiból kerülnek ki” – mondta a La Croix lapnak Jean-Paul Nascimento, az UNSA rendőrszakszervezet főtitkára. Ami megegyezik a két csoport között, hogy mindkettőben döntő többségben férfiak voltak.

„Amit láttunk, az opportunista fosztogatás volt. Mögöttük pedig ott vannak azok a gyakran a szélsőbaloldalról érkező tagok, az úgynevezett »black blocok« képviselői, akik hozzászoktak a konfrontációhoz; profik, akik kizárólag azért jönnek, hogy összecsapjanak kollégáinkkal” – mondta az Europe1-nak Hubert Gimenez rendőrtiszt, az Unité szakszervezet képviselője.

A rendőrök szerint is valami félrement

Macron ugyan támogatásáról biztosította őket, de a rendőrséget nagyon erős kritika is érte, amiért nem tudták megakadályozni a zavargásokat és fosztogatásokat. Emiatt vasárnap benyújtotta a lemondását Laurent Nuñez francia belügyminiszter, amit Macron nem fogadott el. A köztársasági elnök arra utasította a minisztert, hogy derítse ki, milyen hibákat vétettek a tüntetésekre történő felkészülésben.

Gérald Darmanin igazságügyi miniszter hétfőn már a biztonsági szolgálatok felelősségét emlegette, amik szerinte ugyan nagyon jól tudják kezelni a terroristák és a szervezett bűnözői csoportok jelentette fenyegetéseket, de „láthatóan nem lépnek fel hatékonyan az ultrabaloldallal szemben”. Kiderült, hogy a rendőrök több helyen is létszámhiányban voltak a zavargókkal és fosztogatókkal szemben, és több esetben nem volt elég eszközük, például füst- és könnygázgránátjuk a tömegek feloszlatására.

A francia sajtónak nyilatkozó rendőrök és szakértők szerint a rendőrök dolgát jelentősen megnehezítette, hogy a gyorsan mozgó zavargók több kisebb csoportba verődve csaptak össze velük, szétzilálva a rendőrségi egységeket, akiket egyszerre több helyre kellett vezényelni.

Egy rendőr a Le Parisiannek apokaliptikusként jellemezte szombat este a zavargásokat, egy másik pedig arról beszélt, hogy több városban is egy időre egész negyedek a zavargók irányítása alá kerültek. Ő is azt mondta, hogy nem volt elég rendőr és lőszer. Szombat este Párizsban az elnöki palotától pár száz méternyire voltak összecsapások. „Valami félrement. Elképzelhetetlen, hogy csoportok ennyire megközelíthessék az Elysée-palotát” – nyilatkozta egy párizsi rendőr a Le Monde-nak.

Le Pen a szélsőbalt és Macront is támadta

Az elnökválasztási felmérésekben egyértelműen az első helyen álló Marine Le Pen az egyik legnagyobb választási ellenfele, a fiatalok körében rendkívül népszerű szélsőbaloldali Jean-Luc Mélenchon nyakába varrta a hétvégi zavargásokat, ahogy ezt tette az elmúlt hetekben zajlott diáktüntetések alatt is. Le Pen közölte, hogy a radikális baloldali Engedetlen Franciaország (LFI) legitimálja az erőszakot, és kijelentette, hogy az emberek jogos sérelmeit „már megint túszul ejtette a szélsőbal”.

Macron kormányát is kritizálta, ami képtelen fenntartani a rendet. Az elnök vasárnapi tévébeszédét is érték kritikák, többen megkésettnek tartották az abban elmondottakat. A hétvégi eseményeket a francia sajtónak nyilatkozó elemzők egyértelműen ajándékként jellemezték a szélsőjobbnak.

A francia kormány tagjai szintén Mélenchont és párját tették felelőssé a hétvégi zavargásokért, azt állítva, hogy az LFI uszította az embereket. Sébastien Lecornu kormányfő szerint az LFI az elnökválasztásra készült a hétvégi zavargásokkal, és kijelentette, hogy mindenkinek oldalt kell választania, és a két lehetőség, hogy „vagy a Köztársaság és így a rendvédelem táborában van (…), vagy a zavargók oldalán.”

A fiatalok körében különösen népszerű Mélenchon már korábban is rizikós stratégiát felvállalva állt ki a hetek óta tüntető diákok mellé, ezzel kockáztatva, hogy a demonstrációkon történt erőszakos események visszaüthetnek rá és pártjára. A szombati pusztítás után elítélte a fosztogatókat, szerinte nekik nincs helyük a soraikban.

Ugyanakkor azzal vádolta a francia kormányt és a rendőrséget, hogy „a tűzzel játszanak”, és fellépésükkel csak erőszakot szülnek. Azt is kijelentette, hogy a káoszért Lecornu volt a felelős vagy „alkalmatlansága vagy egy legrosszabb esetre alkalmazott stratégia miatt”, amivel szerinte azt akarják elérni, hogy az emberek ne a költségvetésről beszéljenek.

Nincs vége?

A hivatalos tájékoztatás szerint hétfőre virradóan Párizsban, Marseille-ben, Lyonban és Nantes-ban is folytatódtak kisebb mértékben a zavargások. Tüntetők pedig hétfőn lezárták a párizsi Louvre bejáratait, ezzel támogatva az országos középiskolás diákmozgalmat, és elítélve a „rendőri elnyomást”, tudta meg az AFP a múzeum vezetésétől és két szakszervezettől.

Lecornu hétfőn bejelentette, hogy arra kérte az önkormányzatokat, hétfő estére vezessenek be részleges és lokalizált kijárási tilalmakat egyes városokban. A párizsi rendőrség kijárási tilalmat jelentett be hétfő este tizenegy és kedd reggel hat óra között a Place de la République térre, ahol szombaton zavargások voltak, valamint a Les Halles bevásárlónegyed több utcájára, ahol több üzletet is kifosztottak a hétvégén. Este kilenc és reggel hat óra között kijárási tilalom van érvényben Lyon belvárosában, este nyolc és reggel hat között pedig Lille-ben és Nizza belvárosában.

Lecornu szerint az intézkedés elsődleges célja, hogy a fosztogatásoktól megóvja az üzleteket, miután a hétvégén kaotikus jelenetek uralkodtak a francia nagyvárosok bevásárlóutcáiban. A miniszterelnök hétfőn megint szélsőbaloldali mozgalmakat tett felelőssé a zavargások szításáért.

Marseille-ben déli 12 órától este nyolc óráig megtiltották a csoportosulásokat és a demonstrációkat. Észak-Franciaországban pedig négy városban (Lille, Douai, Wattignies és Denain) este nyolctól reggel hatig fog tartani a kijárási tilalom a következő két éjszaka során, írta a Le Parisien. Egy kirabolt párizsi boltos a TF1-nak hétfőn kijelentette, hogy a hatóságok „vagy kijárási tilalmat vezetnek be, vagy a milíciát hívjuk”, hogy megvédjék magukat.

Közben a Macron elnökségének elején tüntető sárga mellényesek képviselői újabb demonstrációra szólítottak fel. A csoport október 24-re, szombatra tervez tüntetéseket a weboldalán, aminek szerkesztője, Benjamin Balló az AP-nek kijelentette: „Egyértelműen nagy az igény arra, hogy legyen egy második felvonás.”