Ennyi bombafenyegetéssel akkor is óriási zavart lehet okozni az európai légi közlekedésben, ha mindegyik hamisnak bizonyul

Kedd után csütörtökön egy még nagyobb bombafenyegetési hullám söpört végig az európai légi közlekedésen, ezért megszaporodtak a végül nem az eredeti úti céljukként szereplő reptéren kikötő járatok. A robbantással fenyegetőzések egytől egyig hamisnak bizonyulnak, de ezek az esetek alkalmasak lehetnek a pánikkeltésre és a zavarkeltésre az így is nagyon feszített rendszerben működő európai légi közlekedésben.

Fenyegetésből egyébként rengeteg van egy nap, ha mindegyiket komolyan is vennék, akkor teljesen megbénulna a repülés. Az elmúlt napokban viszont rengeteg járatot kellett átkutatniuk a hatóságoknak. Felelőst egyelőre senki nem nevezett meg, ahogy azt se jelentették ki, hogy a fenyegetések kapcsolatban állnának egymással. De mi ilyenkor az eljárás? Miért nem lehet csak úgy legyinteni egy, a „férfi állam harcosai” által küldött emailre?

Kedden 7, csütörtökön már 18

Csütörtökön kora estig 18 járat kapott fenyegetést, ezek közül ezúttal néhányat át kellett irányítani kitérő repülőtérre, a többi gép pedig biztonságosan leszállt az eredeti úti céljánál, ahol a hatóságok átkutatták őket. A fenyegetési sorozat első köre még kedden történt, akkor összesen hét kereskedelmi járatot érintett bombariadó.

Az esetek között sem csütörtökön, sem kedden nem találtak összefüggést, ahogy robbanóanyagot sem a fedélzeten, tehát az összes riasztás hamisnak bizonyult.

Az elmúlt napokban érintett járatok között csak kevés hasonlóság van. Az érintett országok között van az Egyesült Királyság, Lengyelország, Dánia, Spanyolország, Olaszország, Írország, Portugália, Bulgária, Csehország, Finnország, Szerbia és Franciaország is.

A fenyegetett járatok úti céljai, illetve indulási pontjai között volt: Szófia, Varsó, Róma, Prága, Dublin, London, Koppenhága, Madrid, Milánó és Lisszabon többször; Manchester, Murcia, Helsinki, Brüsszel, Porto és Thesszaloniki pedig legalább egyszer. De a lista csütörtökön gyakorlatilag óráról órára bővült. Rövid időre még Róma nagyobb repterét, a Fiumicinót is le kellett zárni 45 percre, miután ők is fenyegetést kaptak.

A légitársaságokat is látszólag véletlenszerűen vették célba. A legtöbb fenyegetést Ryanair-járatok kapták a napokban, emellett érintett volt egy-két Wizz Air-, LOT-, SAS-, Finnair-, Aer Lingus-, Iberia- és Aegean-gép is. Itt érdemes megjegyezni, hogy a Ryanair feltehetően azért emelkedik ki a sorból, mert Európában ők üzemeltetik napi szinten a legtöbb járatot a több mint 640 gépből álló flottájukkal.

A keddi fenyegetéssorozat előtt közvetetten Magyarország is érintett volt, miután hétfőn egy Londonból Bulgáriába tartó járaton volt bombariadó. A Wizz Air-járat meg is szakította útját, a budapesti reptéren kértek leszállási engedélyt. Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter közölte, hogy a járat esetében a NATO légvédelmi készenléti szolgálata Alfa riasztást rendelt el.

A NATO integrált légvédelmi rendszerében ez a riasztás fegyveres erők vadászgépeinek azonnali, éles felszállási parancsát jelenti egy valós biztonsági fenyegetés vagy azonosítatlan légtérsértés miatt. Az érintett gépen semmit nem találtak, így az átvizsgálás és az utasok ismételt biztonsági ellenőrzése után végül tetemes késéssel, de eljutott a gép Szófiába.

Volt, ahol a „férfi állam harcosai” fenyegetőztek, de valószínűleg rosszindulatú hoaxokról van szó

A repülés biztonságával kapcsolatos aggodalmak a közelmúltban ismét felerősödtek, miután október elején a Flydubai Dubajból Tel-Avivba tartó járatát az elsőtiszt megpróbálta eltéríteni. Az ománi férfi állítólag a tel-avivi reptérbe akarta belevezetni az utasokkal teli Boeinget, de az indiai kapitány és több utas hősies fellépésével sikerült megakadályozni a tervét.

Bár nem utasszállítóról van szó, de a biztonságot érinti, hogy augusztusban Oroszország megbízásából kísérelhettek meg támadást a lipcsei repülőtéren egy robbanószerrel felszerelt drónnal, ez végül meghiúsult. Miután a németek Moszkvát vádolták meg és diplomáciai szinten léptek is, Oroszország azonos szintű választ adott.

Noha egyelőre egyetlen ország sem nevezte meg, hogy ezúttal kit vádolnak a tömeges bombafenyegetésekkel, azok egy olyan időszakban történnek, amikor az európai tisztségviselők Oroszországot és Iránt hibáztatják a hibrid támadásokért és szabotázsakciókért. Moszkva és Teherán tagad minden ilyen jellegű cselekményt.

Sokáig az érintett országok hatóságai és a légitársaságok sem közölték, hogy a fenyegetések milyen formában és kitől érkeztek. Csütörtökön az olaszok viszont elárulták, hogy egy-két érkező járattal szembeni, végül hamisnak bizonyult fenyegetést emailben kaptak „fenyegetésértesítés” tárggyal. A leveleket a „férfi állam harcosai” nevében küldték, azt írták, hogy nyomot akarnak hagyni a történelemben, céljuk pedig a „feminista rezsim”. Azzal is fenyegetőztek, hogy „vörösre festik az eget”.

„Korai lenne arra a következtetésre jutnunk hogy az európai utasszállító gépekre bejelentett bombariadók kapcsolatban állnak egymással”

– mondta Aposztolosz Cicikosztasz, az Európai Unió közlekedési biztosa. A nemzeti szintű vizsgálatok folyamatban vannak, ezek után uniós szinten is levonják majd a következtetéseket.

Mivel a keddi és a csütörtöki fenyegetésekben az Egyesült Királyságból érkező és induló gépek közül több is érintett volt, a brit közlekedési miniszter is reagált. Heidi Alexander szerint az európai légi közlekedést „rosszindulatú álhírekkel” szeretnék befolyásolni. A miniszter azt mondta, hogy bevált eljárásokat alkalmaznak a „tréfák és rosszindulatú fenyegetések” kezelésére, szerinte ugyanis most ilyenekről van szó. Hozzátette: mindent komolyan vesznek, de a jelenlegi információk szerint most egyszerű átverésekről van szó.

A Guardian brit közlekedési minisztériumi forrása azt mondta, hogy a hasonló alacsony szintű fenyegetések miatt az utasoknak kár aggódniuk, tényleg csak arra jók, hogy zavart okozzanak.

Terrorista tevékenységre utaló konkrét bizonyítékot eddig sehol sem találtak. Egy, a keddihez vagy a csütörtökihez hasonló fenyegetéssorozat fizikai kárt szerencsére nem okoz, azonban a légitársaságok és a repterek anyagi kára jelentős, a jelentős késések pedig az utasoknak is rengeteg kellemetlenséget okoznak. A csütörtökön fenyegetést kapó egyik gépet például felszállás előtt, már a futópályán állították ki, az utasokat pedig evakuálták.

Elég csak arra gondolni, hogy a csütörtökön érintett legalább 18 repülőgép gondosan megtervezett menetrendje teljesen szétesik. Ha akkora késés alakul ki, akkor a légitársaságok – ha tehetik – kénytelenek mentesítő járatokat is hadrendbe állítani. És így gyűrűzik tovább az egész folyamat. Az infrastruktúra megakasztása mellett ezek a fenyegetések növelik az utasok körében az aggodalmat.

Aki robbantani akar, az nem fogja előre bejelenteni

Az egyik brit kormányszóvivő a fenyegetésekre reagálva azzal próbált megnyugtatni mindenkit, hogy az Egyesült Királyság működteti a világ egyik legkomolyabb repülésbiztonsági rendszerét. Jól bevált procedúráik vannak a potenciális fenyegetések és a rosszindulatú hoaxok kezelésére. „A világ rendőrségi és hírszerző ügynökségei nap mint nap szorosan együttműködnek biztonságunk megőrzése érdekében, a rendelkezésükre álló eszközöket felhasználva a potenciális fenyegetések felmérésére és kezelésére” – fogalmazott a szóvivő.

A Guardiannek Philip Baum, a Coventryi Egyetem repülésbiztonsággal foglalkozó professzora azt mondta, hogy a legtöbb fenyegetés olyan emberektől érkezik, akik ezt szórakoztató elfoglaltságnak tartják, de az is rendszeresen előfordul, hogy valaki tudatosan szeretné késleltetni a saját járatát. „Ha az iparág minden megalapozatlan fenyegetésre reagálna, a járatok akár teljesen leállhatnának” – mondta Baum.

A szakértő ugyanakkor meglepőnek tartja a héten történt eseteket, ugyanis a hatóságok az átlagosnál nagyobb arányban minősítik konkrétnak ezeket a fenyegetéseket.

Baum szerint aggodalomra az adhat okot, hogy ha túl sok hamis riasztás érkezik, mert az idővel óvatlansághoz vezethet. „Emiatt a hatóságok akár figyelmen kívül is hagyhatnak egy valós fenyegetést, vagy éppen elterelő hadműveletként is szolgálhatnak ezek az esetek” – fogalmazott.

A szakértő szerint ugyanakkor a terrorszervezetek, amelyek valóban bombát szeretnének felcsempészni egy repülőre, nem fognak előre szólni, hanem a támadás után vállalják a felelősséget. Baum is hangsúlyozta, hogy a szakma a valódinak tűnő fenyegetéseket ennek ellenére komolyan veszi. Az, hogy most a fenyegetést kapó járatok között akad olyan, ami még kitérő reptérre is ment, arra utal, hogy hihetőnek és egészen konkrétnak tűnnek egyes befutott fenyegetések.

Mi az eljárás?

Bár gyakorlatilag mindegyik hamis, a légitársaságok és a légi közlekedési hatóságok szigorúan szabályozott rendszerben kezelik a bombafenyegetéseket – ahogy ebben az iparban minden mást is. A Flightradar24 repüléskövető oldal blogja korábban összefoglalta, hogy pontosan mi történik akkor, ha egy repülőgép fenyegetést kap.

Amennyiben a fenyegetés már repülés közben érkezik a légitársasághoz vagy a repülőtérhez, akkor a pilótákat rádión keresztül értesítik. A hatóságok ilyenkor általában értékelik a fenyegetettségi szintet. Ha teljes mértékben valósnak tekintik, akkor az a cél, hogy a repülőgép minél hamarabb landoljon valahol, majd evakuálják az utasokat. A nem hiteles fenyegetések esetén viszont az átirányítás nem mindig szükséges, főleg olyan európai járatoknál, amelyek sokszor mindössze egy-két órát töltenek a levegőben.

Egy járatot csak akkor irányítanak át, ha a fenyegetés hitelesnek tűnik, és a hatóságok – a fenyegetés forrása vagy jellege alapján – úgy ítélik meg, hogy robbanószerkezet lehet a fedélzeten.

Szintén kockázatfüggő, hogy riasztanak-e kísérő vadászgépeket. Az elmúlt napokban történt eseteknél volt olyan, amelyeknél ez előfordult, míg másoknál nem.

Bonyolultabb a helyzet a hosszabb utat repülő gépeknél. A Flightradar24 egy olyan esetet mutatott be, amikor egy New Yorkból Delhibe tartó járat kapott fenyegetést. Ez a gép már a Kaszpi-tengernél járt, amikor hirtelen visszafordult, de nem a legközelebbi reptérre, hanem egészen Rómáig repült, tehát még több órát a levegőben töltött. Ez annak a jele, hogy a fenyegetést vélhetően nem tartották túl komolynak. Arról csak találgatni lehet, hogy ebben az esetben miért pont Róma mellett döntöttek. Itt olyan szempontok jöhetnek szóba, mint például az, hogy alkalmas-e az adott reptér a gép fogadására, vagy éppen az, hogy a légitársaság célállomásai között van-e a reptér.

A 70-es és a 80-as években sok gépet robbantottak fel a levegőben

Nem véletlen, hogy a légitársaságok ilyen komolyan veszik a fenyegetéseket, még akkor is, ha sok esetben azok ránézésre is hoaxnak tűnnek. Az utas- és teherszállító gépek már a légi közlekedés kezdeti időszakától célpontjai voltak különböző motivációjú merényleteknek, fenyegetéseknek.

Kezdetben sok ilyen eset hátterében öngyilkossági szándék vagy biztosítási csalás állt. A 20. század második felében viszont elterjedtek a vallási indíttatású, terrorizmussal kapcsolatba hozható gépeltérítések, -robbantások. Ezekkel a támadásokkal általában direkt nagy utasszállítókat vettek célba, hogy a lehető legnagyobb kárt okozzák.

Az 1960-as években egyre több lett az utasszállítók ellen elkövetett robbantásos támadásokból. A legtöbb ilyen, sokszor már terrorista motivációjú eset a 70-es és a 80-as években történt. Ebben az időszakban gyakorlatilag minden évre jutott egy súlyos eset, de előfordult, hogy két-három robbantás is történt rövid időn belül. Ezek között akad olyan, amelyik nem követelt egyetlen halálos áldozatot sem, de többségében lezuhantak a gépek. Akkoriban a biztonsági ellenőrzések még sokkal enyhébbek voltak, már ha egyáltalán voltak. Sok volt az olyan gép, ami a csomagterében felrobbant bomba miatt zuhant le, de az is előfordult, hogy italosdobozokban felcsempészett folyékony robbanóanyaggal, repülés közben robbantottak.

A 80-as évek robbantásai közül az egyik legsúlyosabb és egyben legismertebb az 1988. december 21-i lockerbie-i katasztrófa. A Pan American World (PanAm) Airways 103-as járata alig fél órával a londoni felszállása után a skóciai Lockerbie fölött a levegőben felrobbant, majd a repülő darabjai a kisvárosra zuhantak. A fedélzeten tartózkodó 259 ember meghalt, a becsapódó roncsok pedig további 11 embert öltek meg. A robbantást terrorcselekménynek minősítették, a nyomozás több mint három évig tartott. A katasztrófa azért is ismert, mert az ügy körül máig rengeteg a vitatott részlet.

A robbantásokkal teli évtizedek után a 90-es években jóval kevesebb eset történt. 2001. szeptember 11-én aztán megtörtént a világ eddigi legnagyobb terrortámadása, ami teljesen újraírta a repülésbiztonság szabályait is. Az új biztonsági protokolloknak is köszönhető, hogy az elmúlt 25 évben jóval kevesebb, repülőgépek ellen elkövetett robbantásos támadás történt, és ezek közül sem követelt az összes halálos áldozatot.

A háttérben a rendőrség és a titkosszolgálatok a mostani eseteknél is teszik a dolgukat. A napokban valamelyik ország hatósága várhatóan felelőst is megnevez majd.