„Nemcsak a 60 millió választómnak, hanem az egész brazil népnek szeretném elmondani, hogy én vagyok a vezetőjük, és azok a bűnözők, akik elcsalták a választást egy olyan bűnszervezet tagjai, amely zsarnokságot épített ki az országban” – írta a már Floridából közzétett levelében Flávio Bolsonaro szenátor, aki Luiz Inácio Lula da Silva elnök kihívója volt a vasárnapi brazil elnökválasztáson.
A levél 72 órával azután jelent meg, hogy Bolsonaro egy viszonylag szoros versenyben, 51,79-48,21 százalék arányban kikapott Lulától az elnökválasztás második fordulójában, de vereségét nem ismerte el, az eredmények érvénytelenítését követelte. Két napig csak sejteni lehetett, hogy Flávio Bolsonaro annak ellenére is elmenekült az országából, hogy a brazil hatóságok bevonták az útlevelét. De aztán szerdára kiderült: már az Egyesült Államokból nevezi magát „politikai menekültnek”, ahol tovább erősíti a magukat „boszorkányüldözés miatt” az USA-ban meghúzó Bolsonaro-mozgalom csoportját.
Flávio Bolsonaro annak ellenére hirdette ki magát „törvényes vezetőnek” és az ellenzék száműzetésben élő irányítójának, hogy rajta – és vélhetően több millió szavazóján kívül –, gyakorlatilag mindenki elismerte a brazil elnökválasztás eredményét. A brazil választási bíróság, a világ vezetőinek jelentős többsége, a nemzetközi megfigyelők és még Bolsonaro pártja sem kérdőjelezi meg, hogy a brazilok Lulát választották újra elnöknek.
Hiába van 4,5 milliós szavazatkülönbség, a vesztes elnökjelölt szerint a brazil legfelsőbb bíróság által végrehajtott puccskísérlet áldozata lett.
Ha nyeregben még nem is érezhette magát Flávio Bolsonaro, magabiztosan futhatott neki az elnökválasztás második fordulójának. Az első forduló eredménye megmutatta, hogy a brazil népnek igénye van a korábbi elnök, Jair Bolsonaro szintén szélsőjobboldali, de valamelyest progresszívabb irányt képviselő fiának politikájára. A korábbi elnök egyébként vélhetően újra elindult volna a választáson, azonban négy évvel ezelőtt éppen a választási eredmények megtagadása vezetett el oda, hogy puccskísérlet miatt 27 év börtönbüntetésre ítélték.
Nagyot csattant a vasárnap esti pofon
Az apja helyébe lépő, szenátori múltja miatt már tapasztalt politikusnak számító Flávio Bolsonaro elnökjelölti kampánya olyan jól sikerült, hogy a felmérésekre rácáfolva az október 4-i első fordulóban a szavazatok 47,3, míg Lula csak 45,16 százalékát szerezte meg, azaz több millió szavazattal sikerült megelőznie a regnáló elnököt. A két forduló között eltelt három hét Bolsonarónak kedvezően alakult, az első fordulóban kieső elnökjelöltek többsége és sok, korábban független párt is mögé állt be.
A múlt vasárnapi választás előtt készült méréseken már látszott, hogy zárult az olló a két jelölt között, viszont szinte az összes közvélemény-kutatás Bolsonarót hozta ki első helyre – még ha hibahatáron belül is. És olyan korábbi választási tendenciák is őt erősítették, miszerint a demokratikus Brazíliában az első forduló végeredményét még senkinek sem sikerült megfordítania.
A biztató előjelek ellenére vasárnap aztán szembejött a valóság a 81 éves jelenlegi elnök, Lula formájában. Arról, hogyan fordította meg a választást itt írtunk bővebben. Azonban hiába szerzett Lula a második fordulóban 4,5 millióval több szavazatot, Flávio Bolsonaro vasárnap este kiállt és közölte: nem ismeri el a vereségét és az elnökválasztás eredményeinek érvénytelenítését követeli.
Már ekkor a legfelsőbb bíróság beavatkozásáról beszélt, akik meghosszabbították a szavazást, mert több államban is problémák voltak a tömegközlekedéssel. Azt már nem említette, hogy nemcsak Luláék, hanem ők is kértek hosszabbítást.
A Washington Post azt írta, hogy a választók tömeges buszkimaradásokról és egyéb közlekedési problémákról számoltak be az ország északkeleti részén vasárnap. Pont ott, ahol Lula az első fordulóban jóval jobban teljesített. De problémák voltak a közlekedéssel São Paulóban, az ország legnagyobb városában is. A 27 brazil államból összesen nyolcból érkeztek panaszok. Az országban a választás napján a tömegközlekedés ingyenes, a városoktól és az államoktól elvárják, hogy teljes buszflottájukat rendelkezésre bocsássák.
Luláék azzal vádolták meg több város, köztük São Paulo és Salvador vezetőit, hogy szándékosan próbálják korlátozni, hogy az emberek el tudjanak menni választani olyan helyeken, ahol nagy az elnök támogatottsága. Luláék a fennakadások miatt bejelentést tettek az ország választási bíróságánál, azonban a tömegközlekedéssel kapcsolatos panaszokról a még Jair Bolsonaro által kinevezett választási bírósági elnök, Kassio Nunes Marques nem volt hajlandó döntést hozni. Ezek után az elnök kampánystábja fellebbezett a legfelsőbb bírósághoz, itt végül a már Lula idején kinevezett Cristiano Zanin döntött a kétórás hosszabbításról.
Így hagyott cserben 60 millió szavazót
Vasárnap este úgy nézett ki, hogy Flávio Bolsonaro beleáll, és ahogy apja, úgy ő sem fogadja el tehát az eredményeket. Jair Bolsonaro 2022-ben megtámadta a választási eredményt, kitartott amellett, hogy elcsalták a választást. Ennek az lett a vége, hogy a hívei törvényhozási, bírósági és elnöki épületeket ostromoltak meg a fővárosban. Jair Bolsonaro csak akkor lépett le, amikor végleg elfogytak a lehetőségei: december 31-én, az elnöki hivatal átadása előtti órákban az Egyesült Államokba repült.
Ő elismerte, hogy mentelmi jog híján országában jogi eljárásoktól kellene tartania, de jelezte: haza akar térni. Ez három hónappal később meg is történt, azonban így a hatóságok végig is tudták vinni az ellene indított eljárásokat. Ennek köszönhető, hogy ma börtönben, illetve egészségügyi állapota miatt házi őrizetben ül.
Négy évvel később, Jair Bolsonaro fia már pillanatok alatt bejárta a floridás utat. Flávio Bolsonaro vasárnapi, harcos kiállása után hétfőn már nagy volt a csönd. Miután kedden sem szólalt meg, és nem is tett eleget a bírósági utasításnak, hogy adja le a bevont útlevelét, már a fél világ azt találgatta, hova tűnhetett a vesztes elnökjelölt. Kedd estére aztán egyre több, a Bolsonaro családhoz közeli forrás erősítette meg, hogy Flávio feleségével és két lányával az Egyesült Államokba menekülhetett.
Bár a hírt az amerikai hatóságok kezdetben nem erősítették meg, az ország külügyminisztériuma jelezte, hogy készek vízumot biztosítani Bolsonaróéknak. Ez azért sem meglepő, mert Donald Trump kimondottan jó kapcsolatot ápol a Bolsonaro családdal. Trumpék Jair Bolsonaro elítélése után vámokkal büntették Brazíliát, a múlt heti elnökválasztás után pedig ő volt az egyetlen nagyobb vezető, aki bármilyen bizonyíték nélkül, de azt állította, hogy elcsalták a brazil választást.
Szerdán aztán véget ért a találgatás. A három nappal korábban még a 215 milliós Brazília elnöki székéért induló, esélyesnek tartott jelöltet a Reuters hírügynökségnek sikerült lefotóznia, amint kiszáll egy magángépből a miami repülőtéren. Jelentések szerint útlevél híján kedden először Argentína felé indultak, ahol az őt támogató Javier Milei van hatalmon. Ezek után Ecuadorig repültek, ahol kivárták, hogy megkapják a belépési engedélyt az USA-tól.
A menekülés még Bolsonaro stábját is meglepte: Rogério Marinho szenátor, aki a kampány koordinálásáért felelt, azt állítja, hogy a párton belül nem tudtak a volt elnökjelölt útitervéről.
Bolsonaro továbbra sem adott részletes magyarázatot arra, hogy miért nem ismeri el a választás eredményét, de bírósági csalást kiáltva tovább áltatta azt a 60 millió embert, aki vasárnap rá voksolt. Ennek ellenére szerdai levelében azt állította, hogy nem menekült el Brazíliából. „Elhagytam Brazíliát, de nem hagytam cserben a brazil népet” – fogalmazott. Szerinte azért távozott, hogy megvédje magát és családját, és elkerülje, hogy áldozatul essen annak a „boszorkányüldözésnek”, amit Lula és a brazil legfelsőbb bíróság folytat ellenük.
Ezért is lett volna fontos neki az elnökség
Az elnökjelöltnek, illetve apjának nemcsak a hatalom szempontjából volt fontos, hogy mi lesz a vasárnapi választás végeredménye. Az elnökjelölt azután hagyta el titokban Brazíliát, hogy az ország legfelsőbb bírósága kiadott egy végzést, ami ahhoz az eljárásához kapcsolódik, amelyben őt is meggyanúsították. Ezen végzés alapján kellett volna átadnia az útlevelét is.
A szenátor ellen még tavaly nyáron indult nyomozás korrupció és pénzmosás gyanúja miatt. Az eljárást a szövetségi rendőrség kezdeményezésére, egy olyan átfogóbb ügy részeként indították, amely a Banco Master nevű brazil bank összeomlásának körülményeit vizsgálja. A rendőrség szerint az ügyben felmerült, hogy Flávio Bolsonaro pénzügyi támogatást kért a bank korábbi vezetőjétől a Jair Bolsonaróról készült Sötét ló című filmhez. A Banco Master összeomlásával kapcsolatos nyomozás ennél jóval szélesebb körű, ugyanis jegybanki tisztviselők, politikusok és a legfelsőbb bíróság egyes bíráinak érintettsége is felmerült. Bolsonaro tagadja a bűnösségét.
Ha Flávio Bolsonaro megnyerte volna az elnökválasztást, akkor nyugodtan hátradőlhetett volna, ugyanis hivatalba lépésével újabb négy évig védte volna a mentelmi joga, amivel egyébként szenátorként most is rendelkezik. A nyolcéves szenátusi ciklusa most lejár, ezúttal pedig ugye nem újraválasztásért, hanem elnöknek indult a választáson. Ráadásul az ifjabb Bolsonaro elnöki tervei közé tartozott a bosszúállás a bíróságokon és a legfelsőbb bíróságon, amiért elítélték apját. Mivel a jobboldal a törvényhozásban többségbe került, még esélye is lett volna rá, hogy új bírákat jelöljön, illetve arra is, hogy néhányat lecseréljen.
Azonban sem elnöki szék, sem mentelmi jog. Utóbbit hosszú idő után veszti el Flávio Bolsonaro, ugyanis 24 éve folyton betölt valamilyen választott tisztséget, amihez járt a mentelmi jog.
A Bolsonaro család nemcsak Flávio, hanem Jair Bolsonaro jövője miatt is remélhette, hogy újra lesz egy elnök a családban. Flávio Bolsonaro nem titkolt terve volt, hogy amnesztiát ad a többek között puccskísérlet miatt 27 évre ítélt apjának is. Jair Bolsonaro, ahogy a 2022-es választás végeredményét, úgy a saját bűnösségét sem ismerte el soha. Fiához hasonlóan ő is azt az álláspontot képviselte, hogy egy politikai boszorkányüldözés áldozata. Jair Bolsonaro így a következő években biztosan börtönben vagy éppen házi őrizetben marad.
Bolsonaro-mozgalomból jön? Üdv, az USA-ban!
Flávio Bolsonaro a család nevét viselő mozgalom más prominens támogatóihoz csatlakozott a héten az Egyesült Államokban. Nekik is az igazságszolgáltatással kellene szembenézniük odahaza. Múlt hét pénteken Flávio Bolsonaro testvére, Eduardo, aki szintén az USA-ban él, arról beszélt egy podcastban, hogy bátyjának szerinte el kellene hagynia az országot, amennyiben nem nyeri meg a választást.
Eduardo Bolsonaro esete jól mutatja, hogy mi várhat az igazságszolgáltatás elől menekülő testvérére.
Eduardo ugyanis 2025 elején volt kongresszusi képviselőként azzal az indokkal költözött Amerikába, hogy politikai üldözés célpontjává vált. Eközben csak annyi történt, hogy Brazíliában azzal gyanúsították meg, hogy amerikai politikusoknál lobbizott apjuk érdekében. A Donald Trumppal jó kapcsolatot ápoló család tagja tavaly júliusban végül állandó tartózkodási engedélyt kapott az USA-ban. Távollétében a brazil legfelsőbb bíróság négy év börtönbüntetésre ítélte, el is rendelték a letartóztatását, de hiába.
De nemcsak a Bolsonaro család talál új vagy átmeneti otthonra az USA-ban, hanem szövetségeseik is. A CNN cikkéből kiderül, hogy Alexandre Ramagem volt hírszerzési vezető, korábbi kongresszusi képviselő tavaly szeptemberben Guyanán keresztül menekült el Brazíliából, miközben a bíróság még tárgyalta az ügyét, ami szintén a 2022-es puccskísérlettel volt kapcsolatos. Ramagem az ítélethirdetés napján érkezett meg Amerikába, ahol idén áprilisban őrizetbe vették, de két nappal később szabadon is engedték. Jelenleg menedékkérelme elbírálására vár. Szintén eljárásokkal kellene szembenéznie otthonában két brazil kommentátornak, Allan dos Santosnak és Paulo Figueiredónak. Ők mindketten az USA-ban élnek, onnan folytatják, amit Brazíliában elkezdtek.
Az Amerikában letelepedő Bolsonaro-támogatók történetei eltérőek, azonban az Egyesült Államok mára több lett számukra, mint egyszerű menedék. A második Trump-ciklus közepére elérték, hogy már befolyásos konzervatív vezetőkkel állnak közvetlen összeköttetésben. Ezt kihasználva igyekeznek fenntartani a kapcsolatot a brazil támogatók hálózatával. „A száműzetés ma már nem egyenlő az elszigeteltséggel” – mondta a CNN-nek Teresa Cristina Schneider Marques, a Rio Grande do Sul-i Szövetségi Egyetem politológusa, aki az Egyesült Államokban a „bolsonarizmust” kutatja. A közösségi média és a hagyományos média segítségével egy olyan stratégiát alakítottak ki, amely nemzetközi és transznacionális jelenlétet biztosít.
És hogy miért pont az Egyesült Államok, és miért nem például Argentína lett az igazságszolgáltatás elől elmenekült brazil politikusok bázisa? Ezt leginkább az magyarázza, hogy a brazil és az amerikai konzervatív elit közötti kapcsolatok Jair Bolsonaro és Trump elnökségei alatt elmélyültek. Mozgalmaik hasonlóan nacionalista, társadalmi szempontból pedig konzervatív álláspontot képviselnek. A brazil „menekültek” pedig mindent megtesznek, hogy az USA-n belül is továbbvigyék a saját ügyüket. Ehhez Washingtonban szövetségeseket szereznek, hogy rajtuk keresztül is befolyásolni tudják az USA Brazíliával kapcsolatos politikáját. Jól használják ki a közel kétmilliós brazil diaszpórát is, akik az elmúlt évtizedekben rendre a jobboldali jelöltre szavaztak az elnökválasztáson.
Bár Flávio és Eduardo Bolsonaro amerikai jelenléte erősítheti a család nemzetközi befolyását, kétélű lehet, hogy a Bolsonaro-mozgalom három legbefolyásosabb tagja közül kettő az Egyesült Államokba menekült, a harmadik, Jair Bolsonaro pedig börtönben ül. A brazil jobboldal az országban gyakorlatilag vezető nélkül maradt, amit Lula elnök ki is használ majd.
Az is érdekes kérdés, hogy milyen hatással lesz ez a folyamat az eleve rossz brazil–amerikai kapcsolatokra. Brazília kérheti Flávio Bolsonaro kiadatását, ami egy hosszas vitát indíthat el arról, hogy ő most egy szökevény vagy egy politikai menekült. Az egészen biztos, hogy ameddig Donald Trump és szövetségesei hatalmon vannak, addig nyugodtabban aludhatnak a floridai Bolsonarók.
