A 81 éves elnök a második Bolsonarót ütötte ki, és összetörte Trump dél-amerikai álmait is
Ujjaikkal L-betűt formáló ünneplők lepték el vasárnap este a brazil utcákat, de az L ezúttal nem a lúzert jelentett, hanem Lulát. Vasárnap este Luiz Inácio Lula da Silva több szempontból is történelmi győzelmet aratott a brazil elnökválasztás második fordulójában, ahol sikerült fordítania az első fordulóhoz képest.
Lulának sikerült megakadályoznia, hogy újra egy szélsőjobboldali Bolsonaro vezesse az országot. Emellett megtörte a Donald Trump által vágyott dél-amerikai jobbratolódást is, hiábavalónak bizonyult, hogy még gazdasági eszközökkel is próbálta javítani Flávio Bolsonaro esélyeit.
A kedden már a 81. születésnapját ünneplő régi-új elnöknek viszont nem lesz könnyű dolga. Egyrészt a fiatalabb Bolsonaro apjához hasonlóan nem adja fel könnyen a harcot: Flávio Bolsonaro szenátor nem ismerte el vereségét, sőt a választás eredményeinek érvénytelenítését követeli. Ha Bolsonaro próbálkozása nem is jár sikerrel, a baloldali elnök azon aligha tud változtatni, hogy a brazilok az első fordulóban egy hangsúlyosan jobboldali törvényhozást választottak. Ez megnehezíti majd Lula következő négy évét, amiben kimondottan nagy kihívásokkal kell szembenéznie.
Lula olyat fordított, mint eddig még senki
Az október 4-i első forduló után még Bolsonarónak állt a zászló. Akkor előzetesen az elemzők és a felmérések is azt mutattak, Lula végezhet az élen. Flávio Bolsonaro viszont rácáfolt mindenkire, a szavazatok 47,3, míg Lula csak 45,16 százalékát szerezte meg. Az eredmény még az elnököt is meglepetésként érte, állítása szerint sima győzelemre számított, és elismerte, hogy „kaptak egy leckét a brazil demokráciától”.
Bolsonaro az elmúlt hetekben aztán egymás után kapta a jó híreket. Mögé állt be az első fordulóban kiesett három legnépszerűbb jelölt, akikre összesen nagyjából 10 millió brazil szavazott. Szintén a jobboldali jelölt örülhetett annak, hogy korábban semleges pártok is őt kezdték el támogatni. De a kampány második felvonásának végére zárulni kezdett az olló, a mérések egyre szorosabb eredményt vetítettek előre. Vasárnap végül Lulának lett igaza: a „hosszabbításban” fordítottak, a szavazatok 100 százalékának összeszámlálása után 51,79-48,21 százalék lett a végeredmény.
„Ez a választás a tagadás és a hazugságok veresége. Hálát adok Istennek és köszönetet mondok nektek, brazil férfiaknak és nőknek. A demokrácia tette ezt lehetővé” – mondta könnyeivel küszködve Lula vasárnap este az őt ünneplő választóknak. Alelnöke, Geraldo Alckmin azt mondta a négy évvel ezelőtti választásra utalva, hogy Lula másodszor mentette meg a brazil demokráciát.
Az elnök valóban történelmet írt. Brazíliában, sőt egész Latin-Amerikában rekordokat döntött, ugyanis ő lesz az első elnök, aki ha nem is folyamatában, de negyedik alkalommal is mandátumot nyer. A vidéki szegénységbe született egykori gyári munkásnak három sikertelen elnöki kampánya is volt, miután belépett a politikába. Lula végül 2002-ben Brazília első munkásosztályból érkező elnöke lett, 2010-ig ő vezette az országot. Négy éve aztán újra visszaköltözhetett az elnöki palotába, 2022-ben ugyanis neki sikerült legyőznie Jair Bolsonarót.
Rekordnak számít Lula kora is: az újabb elnöki megbízását két nappal a 81. születésnapja előtt nyerte el. Azonban az elnöknek a kora miatt nem kellett sokat magyarázkodnia, kampánycsapata sokat tett azért, hogy bemutassa: Lula irigylésre méltó mentális és fizikai állapotban van. Bizonyítandó, hogy készen áll egy újabb ciklusra, félmeztelen gyúrós videókat, végtelen mennyiségű futást, táncolást és egy nagyon aktív kampányt mutattak fel az elmúlt hónapokban.
Szintén történelmi fordítást jelent, hogy Lulának sikerült egy választási tendenciát is megtörnie. Brazíliában 1989 óta, azaz mióta az 1988-ban elfogadott alkotmány alapján demokratikus úton választ az ország elnököt, az első fordulóban győztes jelöltnek mindig sikerült megnyernie a másodikat is. Egészen eddig.
Lula a két forduló között eltelt három hétben több mint 10 millió plusz szavazatot szerzett, míg Flávio Bolsonarónak csak 3,6 milliót sikerült.
Ez azért is jelentős eredmény, mert az első fordulóban kiesett, Lula és Bolsonaro után következő három jelölt tehát mind Bolsonaro támogatására buzdított. Erre a három jelöltre összesen közel 10 millió brazil szavazott. Lula azt is sikerként könyvelheti el, hogy a fiatalabb Bolsonarót a második fordulóban még nagyobb arányban is sikerült megvernie, mint négy évvel ezelőtt az apját. Lula négy éve 2,1 millió, most közel 4,5 millió szavazat különbséggel nyert.
Most a fél világ azt találgatja, hogy mi volt Lula kampányának titka, hogyan sikerült ledolgoznia a hátrányát. A CNN elemzése szerint ezt részben a földrajzi adottságok magyarázzák. Az elnök és kampánycsapata a Brazília második legtöbb választóját számláló Minas Gerais államban egy 590 ezres hátrányból csinált 99 ezres előnyt. Az államnak azért van különös jelentősége, mert a választók itt 1989 óta minden elnökválasztáson a győztest támogatták – ez vasárnap is így történt.
Lula emellett a nagyvárosokban aratott: bár Bolsonaro São Paulo és Rio de Janeiro államokban nyert, az elnök behúzta azok fővárosait, Brazília két legnagyobb városát. Rióban az első forduló eredményét is sikerült megfordítani. Lulát tovább erősítette a kilenc északkeleti államban elért nagyobb arányú győzelem is.
Lula kampányának az első forduló után a mozgósítás volt az egyik fő célja, ami be is jött, ugyanis három hete a választók 21,08 százaléka maradt otthon, vasárnap viszont csak 19,2 százalék. A kevesebb mint 2 százaléknyi szavazó Brazíliában közel 3 millió embert jelent. Ez aligha csak az elnök érdeme, azonban valóban nagyon aktív online kampányt folytattak. A két forduló közötti időszakban Luláék letarolták a közösségi médiát, amivel a fő céljuk az volt, hogy a bizonytalanok mellett az elnököt támogató, de nem aktív választókat is mozgósítsák.
Az elnök emellett kihasználta azt is, hogy jelenleg ő vezeti az országot. Olyan utolsó pillanatos intézkedéseket és javaslatokat dobott be, amelyek a választók konkrét problémáira próbáltak választ adni. Ilyen lépés volt például a mikro- és kisvállalkozások támogatása, a lakossági tartozások rendezése, illetve az online fogadások betiltása, ami rengeteg háztartás eladósodásához hozzájárult. Emellett elérték a 40 órás munkahét törvénybe írását is, ez közel 30 millió brazilnak könnyíti meg az életét. A közbiztonsággal és a szervezett bűnözéssel kapcsolatos problémákra reagálva Lula változtatott álláspontján, és támogatni kezdte a büntethetőségi korhatár csökkentését is.
Egy Bolsonaro, aki nem fogadja el az eredményt. Ismerős?
Az idei brazil elnökválasztás több elemében is hasonlít a négy évvel ezelőttire. Ekkor szintén Lula és egy Bolsonaro csapott össze, Jair Bolsonaro pedig a fiához hasonlóan nem ismerte el Lula választási győzelmét. Ennek 2022-ben az lett a vége, hogy Jair Bolsonaro hívei törvényhozási, bírósági és elnöki épületeket ostromoltak meg a fővárosban. Ezért később Bolsonarót puccskísérlet szervezése miatt bíróság elé állították és el is ítélték, 27 évet kapott. Az ítélet miatt az idősebb Bolsonaro el sem indulhatott, helyét ezért vette át legidősebb fia, Flávio.
Hiába kapott ki az apjánál is nagyobb mértékben, Flávio Bolsonaro sem adja fel olyan könnyen, és ehhez a szavazás két órával történt meghosszabbítása alapot szolgáltat neki. Az elnökjelölt azzal vádolta meg a legfelsőbb bíróságot, hogy „menet közben változtatták meg a játékszabályokat”, amikor az utolsó pillanatban elrendelték a szavazási idő meghosszabbítását. Bolsonaro politikai beavatkozásként állította be Cristiano Zanin bíró döntését.
A Washington Post azt írta, hogy a választók tömeges buszkimaradásokról és egyéb közlekedési problémákról számoltak be az ország északkeleti részén vasárnap. Pont ott, ahol Lula az első fordulóban jóval jobban teljesített. De problémák voltak a közlekedéssel São Paulóban, az ország legnagyobb városában is. A 27 brazil államból összesen nyolcból érkeztek panaszok. Az országban a választás napján a tömegközlekedés ingyenes, a városoktól és az államoktól elvárják, hogy teljes buszflottájukat rendelkezésre bocsássák.
Luláék azzal vádolták meg több város, köztük São Paulo és Salvador vezetőit, hogy szándékosan próbálják korlátozni, hogy az emberek el tudjanak menni választani olyan helyeken, ahol nagy az elnök támogatottsága. Luláék a fennakadások miatt bejelentést tettek az ország választási bíróságánál, azonban a tömegközlekedéssel kapcsolatos panaszokról a még Jair Bolsonaro által kinevezett választási bírósági elnök, Kassio Nunes Marques nem volt hajlandó döntést hozni. Ezek után az elnök kampánystábja fellebbezett a legfelsőbb bírósághoz, itt végül a már Lula idején kinevezett Cristiano Zanin döntött a kétórás hosszabbításról.
„Ezen körülmények között lehetetlen elismerni a választás eredményét. Jogi lépéseket teszünk, és kezdeményezni fogjuk a választás érvénytelenítését” –
– mondta veresége után Brazíliavárosban vasárnap este Flávio Bolsonaro. Szerintük „bírósági puccsról” van szó. Bolsonaróék azt kifogásolják, hogy Cristiano Zanin bíró Lula kinevezettje, és korábban az elnök személyes ügyvédjeként is dolgozott. Ugyanakkor Bolsonaro arról már nem beszélt vasárnap este, hogy ők is kérték a szavazási idő meghosszabbítását néhány államban a rossz időjárási körülményekre hivatkozva. Ezek olyan országrészeket érintettek, ahol sok szavazatra számítottak.
Kevés esélye van a fordításra
Abban a választási szakértők többsége egyetért, hogy Flávio Bolsonarónak kevés esélye van arra, hogy panasza sikerrel járjon. Már önmagában az is megnehezíti a dolgát, hogy a választás eredményét jóváhagyta a választási hatóság, a legfelsőbb bíróság és a kongresszus mindkét házának vezetője. A választási bíróság elnöke is kijelentette, hogy a legfelsőbb bíróság bírájának döntése nem befolyásolta a végeredményt. A világ vezetői sem vártak, gratulált Lulának az EU vezetése, Mexikó, Franciaország, Kanada, India, Ukrajna és Oroszország is. Trump azonban egyelőre nem szólalt meg.
„Ez nem minősül szabálytalanságnak” – mondta Paulo Sotero, a Wilson Center Brazília intézetének munkatársa a CNN-nek a szavazás meghosszabbításáról. Szerinte Bolsonarónak a szavazatok újraszámlálására vagy új választás kiírására nagyon-nagyon csekély esélye van. „Egy szenátornak nincs túl sok mozgástere egy választási eredmény megtámadásakor. Szerintem ez már eldőlt.” A megkérdezett szakértők közül többen is úgy gondolják, hogy Bolsonaróék részéről problémás lenne az érvénytelenítés indokaként felhasználni a hosszabbítást, miután maguk is kértek ilyen intézkedést.
Jogi szempontból rendkívül bonyolult lenne, de attól is függ, hogy Bolsonaro jogászai milyen érveléssel állnak elő, fogalmazott a BBC Brasilnak Fernando Neisser, a São Pauló-i Ügyvédi Intézet választási jogi szakértője. Szerinte azért sem valószínű, hogy érvénytelenítik a választás végeredményét, mert a két jelölt között viszonylag nagy volt a szavazatkülönbség. Alberto Rollo választási szakértő szerint a helyzetet tovább bonyolítja, hogy Brazíliában az elnökválasztás időpontját az alkotmány szigorúan rögzíti. „Nem módosíthatjuk az alkotmányt. Nem mondhatjuk azt, hogy »ez nem számít, majd jövő héten, vagy november 15-én, vagy november 30-án tartjuk meg«” – nyilatkozta a BBC Brasilnak.
Azonban hiába kevés az esélye Bolsonarónak, próbálkozása kimondottan veszélyes kísérlet.
A Reutersnek megszólaló megfigyelők és szakértők szerint Bolsonaro elutasítása újabb tiltakozási hullámot válthat ki egy olyan országban, ahol az elmúlt években megrendült a választási rendszerbe és az igazságszolgáltatás függetlenségébe vetett bizalom.
Azonban ha marad ez az eredmény, az Jair Bolsonarónak egészen biztosan rossz hír. Flávio Bolsonaro nem titkolt tervei közé tartozott, hogy amennyiben megnyeri az elnökválasztást, akkor kegyelmet ad az apjának. A Bolsonaro család és politikai közösségük álláspontja, hogy a korábbi elnök ellen hozott ítéletet politikai alapon hozták meg. Ezt mind Luláék, mind a bíróság tagadja.
Balról kapott egy pofont Trump dél-amerikai álma
Ahogy a világon és a kontinensen sok helyen, úgy Brazíliában is nagy hatással volt a választásra az amerikai elnök politikája. Donald Trump az utóbbi időben gondolkodás nélkül állt be a neki szimpatikus jelöltek mögé a kontinensen. „Mindenki, akit támogattam, győzött” – jelentette ki Trump jobboldali és szélsőjobboldali latin- és dél-amerikai vezetőknek New Yorkban az ENSZ Közgyűlésén elmondott beszéde után. Azt mondta, hogy a jobboldali jelöltek megnyerték mind a hét elnökválasztást a régióban, mióta megkezdte második elnöki ciklusát.
Ennek fényében nem meglepő, hogy Trump szerette volna elérni, hogy az általa támogatott jobboldali, szélsőjobboldali előretörés a legnagyobb latin-amerikai államban is folytatódjon. Az nem újdonság, hogy Trump és az idősebb Bolsonaro jóban vannak. Ennek legnyilvánvalóbb jele az volt, amikor az amerikai elnök 2025-ben 50 százalékos vámot vetett ki a legtöbb brazíliai termékre, nem titkolva, hogy ezzel a Jair Bolsonaro elleni eljárást büntették. Trump nyilvánosan ezúttal nem állt ki Flávio Bolsonaro mellett, azonban kormánya korábbi lépései alapján egyértelmű, hogy kinek a győzelmét szerették volna.
A Lula-fordulat azonban keresztbe tett Trump terveinek. Brazília az elmúlt években azon kevés ország között volt a kontinensen, amelyik bele mert állni a Washington elleni kereskedelmi harcba, Lula kihasználta az országa gazdasági súlyát és tovább erősítette kapcsolatait Kínával. Bolsonaro győzelme közelebb hozhatta volna Latin-Amerika legnagyobb gazdaságát az Egyesült Államokhoz, különösen a biztonság és a szervezett bűnözés terén. Az USA és Brazília hűvös viszonya így viszont várhatóan megmarad.
Nehéz négy év vár Lulára
Bár Lulának második alkalommal is sikerült legyőznie Bolsonaróékat, az elnök nem ünnepelhet túl sokáig. Ha a vesztes fél és szavazói is elfogadják a végeredményt, akkor a következő kihívás a törvényhozásban várja majd. A jobboldali, inkább Bolsonarót támogató pártok a brazil képviselőház 513 mandátumából 303-at szereztek meg, a Lulát támogató baloldal pedig mindössze 124 hellyel számolhat, a középpártok pedig 86-tal, tehát még velük együtt is nehéz lesz többséget teremteni. A szenátusban sem Lulának kedvez a helyzet, ott is közel kétharmados a jobboldal többsége.
Az országban nem minden jobboldali képviselő számít automatikusan ellenzékinek, azonban az egészen biztos, hogy az elnöknek és csapatának a saját támogatói körén túl is új szövetségeket kell majd kialakítania a törvényhozásban. „Nem én választottam a kongresszust. A nép választotta. És ez az a kongresszus, amellyel együtt fogok szavazni, együtt fogok dolgozni és együtt fogjuk elintézni a dolgokat” – mondta a kihívásokra utalva Lula vasárnap. Hozzátette: miután megnyerték a választást, már nincsenek ellenfelei, 215 millió brazilért kormányoz majd.
Az egyik legégetőbb feladat, ami miatt az elnöknek a kampányban is magyarázkodnia kellett, az a brazil gazdaság gatyába rázása lesz. Az alacsony infláció ellenére az árak továbbra is magasak, és hiába javult a foglalkoztatottsági helyzet, a háztartások adóssága magas, a kiadások pedig elszálltak. A választói elégedetlenséget viszont nehéz lesz kezelni, mert az ország adóssága tetemes, a költségvetési hiány pedig évről évre egyre nagyobb. Lulának emellett a szervezett bűnözéssel és a biztonsággal kapcsolatos problémákra is reagálnia kell majd, különösen, hogy a kampány hajrájában maga is komoly vállalásokat tett ezen a területen.
Az elnöknek ezentúl a saját politikai közössége érdekében a jövőre is kell majd gondolnia: a következő elnökválasztásig, azaz 2030-ig fel kell építenie a saját utódját is. Lula több mint 30 éve a brazil baloldal legmeghatározóbb alakja, és kora ellenére eddig nem nagyon akadt érdemi kihívója a párton belül. Az ideális utód felkutatása így nem lesz kis feladat, különösen, hogy a második vereség után sem valószínű, hogy megszabadulnak a jobboldalon mélyen beágyazódott Bolsonaro családtól. Négy év persze még rengeteg idő, addig még rengeteg víz lefolyik az Amazonason.
