Beszorultak a két harcoló fél közé, és már gyomokat ettek, amikor jött a Melania Trumphoz kötött tűzszünet

A Fehér Ház múlt hét végén egy nem szokványos, Melania Trump first lady nevéhez kötött helyi tűzszünetet jelentett be egy, az orosz–ukrán front mellett két tűz közé került ukrán településen. Oleskit a háború elején szállták meg az oroszok. A megállapodást rövid időn belül mindkét háborúzó fél megerősítette. A kedden életbe lépett lokális tűzszünetnek köszönhetően olyan helyre érkezik segítség, ahol mára humanitárius katasztrófa alakult ki, miközben az ott maradt civil lakosság mind az ukránoknak, mind az oroszoknak kellemetlen helyen van.

A Telexnek nyilatkozó Takács Márk katonai szakértő szerint az oroszok részéről ez egy szimbolikus gesztus az USA felé, ami valószínűleg semmilyen módon nem fogja közelebb hozni a háború végét. A harcok eközben a frontvonal többi részén folytatódtak is: a szakértő szerint a legutóbbi frontvonali mozgások egyértelműen ukrán sikerek voltak, miközben zajlik a „hadászati légi hadjárat is”, ami egyre inkább sújtja mindkét ország gazdaságát.

Helyi tűzszünet, ami tényleg életbe lépett

„Melania Trump first lady sikeresen elérte, hogy Oleski városára korlátozott tűzszünetet kössön Oroszország és Ukrajna. Mindkét ország beleegyezett abba, hogy ideiglenesen leállítják az összes katonai műveletet Oleskiben, ezzel lehetővé téve a humanitárius segítség bejutását, valamint a civilek evakuálására kijelölt biztonsági folyosó előkészítését” – így jelentette be egy közleményben október 23-án a Fehér Ház a megállapodást. A helyi tűzszünet Washington első közlése szerint október 29-én lépett volna életbe, de ez már kedden, 27-én megtörtént.

Moszkvai idő szerint kedd hajnalban az orosz védelmi minisztérium egy Telegram-üzenetben közölte, hogy felfüggesztették az Oleski városával szemben található Herszon támadását. Nem sokkal később Ukrajna emberi jogi ombudsmanja is megerősítette, hogy életbe lépett a helyi tűzszünet.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint Kijev egy ideje már dolgozott a helyi tűzszünet letárgyalásán. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője Donald Trumpot méltatta, szerinte az amerikai elnök jelentősen hozzájárult a megállapodáshoz. Trump pedig felesége erőfeszítéseit dicsérte, a first lady szerinte mindkét féllel kapcsolatba lépett az ügy érdekében. Az eddig szokatlan módon kitárgyalt helyi tűzszünetről azonban az nem derült ki, hogy meddig tart majd.

Miért választhatták pont Oleskit?

A háború előtt 24 ezres város Ukrajna déli részén, a háború előtt 280 ezer lakost számláló Herszon városától keletre, a Dnyeper folyó túlsó partján fekszik. A korábban közepesnek számító települést az orosz csapatok a 2022-ben indított teljes körű inváziójuk első napján elfoglalták. Egy időre Herszont is megszállták, de onnan vissza kellett vonulniuk a folyón túlra. Herszont azóta is támadják az oroszok a Dnyeper túlpartjáról, ráadásul a frontvonalnak számító folyópartot is hevesen bombázzák, hogy megakadályozzák az orosz területen élő civilek átszökését az ukrán oldalra.

Oleskiben az ukránok szerint közel 6 ezer, az USA által hivatkozott becslések szerint viszont mindössze 1700-2000 lakos maradt, többségük olyan idős ember, aki nem tudott elmenekülni máshova. Mellettük ott rekedt nagyjából 50 gyerek is. A települést ért borzalmak közé tartozik, amikor 2023-ban a közelben robbantották fel – vélhetően az oroszok – a Nova Kahovka-gátat. Ekkor egy időre a város 90 százaléka víz alá került.

Valószínűleg a brutálisan rossz földrajzi helyzete miatt eshetett a választás éppen Oleskire – mondta Takács Márk. A településen humanitárius katasztrófa alakult ki, ugyanis semmilyen módon nem tudják ellátni a lakosságot. „A legfőbb probléma az, hogy a település Herszonnal átellenben van. Herszont az oroszok folyton támadják drónokkal, az itt élő ukrán lakosságot folyton terrorizálják, rajtuk gyakorolnak az orosz drónpilóták. Eközben ami Oleskiben orosz, azt az ukránok igyekeznek szétlőni” – mondta a szakértő. Mivel a területen az ukránok is igyekeznek az oroszokat elvágni, ezért a lakosság borzasztóan rossz helyzetbe került: „a két harcoló fél közé beszorultak azok, akik itt maradtak.”

Oleski a korábban hasonlóan nehéz helyzetbe került városokkal, így például az oroszok által az ostrom során súlyosan lerombolt Bahmuttal és Avgyijivkával méreteiben összevethető, 20-40 ezer fős városokról van szó. A különbség Takács Márk szerint az, hogy

Oleskiben azért van lehetőség a humanitárius tűzszünetre, mert a lakosság gyakorlatilag útban van mindenkinek.

Avgyijivka és Bahmut olyan szempontból voltak frontvárosok, hogy azokban a harcoló felek szárazföldi csapatainak ütközete zajlott, tehát effektíve katonák próbálták elfoglalni őket. „Ezt a települést nem próbálja egyik fél sem elfoglalni, mert az oroszok tartják, az ukránok meg nem akarnak a folyón átjönni” – mondta a katonai szakértő.

Se víz, se áram, se gáz és már gyomnövényeket esznek

A városban rekedt civilek nagyon kevés élelemhez jutnak hozzá, ugyanis Oleskiben évek óta nincs nyitva tartó bolt, de lényegében áram, gáz és víz sem. A BBC-nek a napokban megszólaló helyiek beszámolói szerint a helyzet annyira súlyos, hogy a túlélés érdekében többen kénytelen voltak a kertjükben növő gyomnövényeket megfőzni. Többen azt mondták, hogy extrém éhínséggel küzdenek, és nagyon szeretnék elhagyni a települést. Az egyre súlyosabb humanitárius krízist a tüdőműtétje után kórházban lábadozó XIV. Leó pápa is szóba hozta, amikor másfél hete telefonon beszélt Vlagyimir Putyinnal.

Ukrajna az utóbbi években próbált segélyszállítmányokat eljuttatni Oleskibe, de az elmúlt hónapokban már ezek a kísérleteik sem jártak sikerrel. A településre ráadásul kockázatos bemenni, ugyanis az utcákon gyakorlatilag bárhova lépve akna robbanhat az ember lába alatt. Egy kórházban fekvő helyi nő éppen egy ilyen robbanásban sérült meg. Ő a BBC-nek azt mondta, attól tart, hogy nem tud majd csatlakozni a péntekre időzített evakuációhoz. A lap szerint sokan optimisták, és várják, hogy elhagyhassák a pokollá vált települést.

Több oleski lakos tart attól, hogy Oroszország nem engedi majd, hogy visszatérjenek Ukrajnába. Mások attól is félnek, hogy átvizsgálják a telefonjaikat, és ha az ukránok támogatására utaló tartalmakat találnak, akkor elviszik és megkínozzák őket. Bár Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője mindenkit biztosított a biztonságos evakuáció lehetőségéről, azt nem közölte, hogy a kimentett embereket orosz vagy ukrán területre szállítják majd.

Az Institute for the Study of War amerikai agytröszt szerdán is arról írt az X-en, hogy továbbra sem világos, hogyan kezelik majd az oroszok az Oleskiből evakuált ukránokat, és a megszállók engedik-e átmenni őket az ukránok által ellenőrzött területekre. Putyin szerintük a finn elnökkel és a norvég miniszterelnökkel folytatott telefonbeszélgetése közben is „orosz településként” hivatkozott Oleskire.

Az aggódó lakók félelme tehát megalapozott lehet. „Azt, hogy az oroszok által megszállt területre jutnak ki, az sajnos egy katonai logikai elv. Ha az oroszok akarnák, akkor a Dnyeper folyón át tudnák küldeni őket Ukrajnába, de nem fogják” – mondta Takács Márk. A kimentett embereket várhatóan az oroszok által megszállt területen fogják elhelyezni. Itt a kijelölt zöldfolyosó mentén fognak mozogni, onnan meg elszállítják őket. A legnagyobb esély arra van, hogy egy orosz kézen lévő ukrán városba telepítik majd az oleski lakókat, és valószínűleg nem az ukrán kézen lévő Herszon felé viszik őket.

Melania Trump közbenjárásával akartak kedveskedni az amerikaiaknak

A Fehér Ház szerint a város, illetve az ott élők egyre aggasztóbb helyzetére az idei ENSZ Közgyűlésen, egy magánbeszélgetésben hívták fel Melania Trump figyelmét. „Azonnal igénybe vettük azt a kommunikációs csatornát, amit eddig hat alkalommal, 34 gyerek és család újraegyesítésére használtunk. Azóta minden érintett fél éjjel-nappal dolgozik” – magyarázta Melania Trump.

Bár az amerikai first lady ritkábban áll a nyilvánosság elé, mint elődei, és csak néha látható a Fehér Ház hivatalos rendezvényein, kiemelt ügynek tekinti a háború sújtotta gyerekek megsegítését. Az év elején az ENSZ Biztonsági Tanácsában is ülést szervezett ebben a témában. 2025-ben levelet is írt Putyinnak, amiben a gyerekek és a „jövő generációjának” védelmére szólított fel.

Takács Márk szerint az oroszok Melania Trump közbenjárásának eleget téve próbáltak Donald Trumpnak kedveskedni valamivel, hogy „továbbra is félrevezethessék az amerikaiakat”. Szerinte ezt a tűzszünetet az oroszok nélkül nem lehetett volna megcsinálni. Részükről ez egy szimbolikus gesztus, ami valószínűleg semmilyen módon nem fogja közelebb hozni a háború végét. Az azonban fontos, hogy az ott élők hosszú idő után kimenekülnek.

A szakértő szerint Melania Trumpról lehetett tudni, hogy szeretett volna egy ilyen humanitárius tűzszünetet.

„A két harcoló fél keresett egy olyan területet, ahol senkinek az érdekeit nem sérti, ha ott humanitárius fegyverszünet van”

– mondta Takács. Hasonló tűzszüneti próbálkozás Mariupolnál volt már, azonban ott előfordult, hogy belelőttek az oroszok a menekülők tömegébe. A szakértő emlékeztetett, hogy 2014-ben, még a donbaszi háború idején Ilovajszknál próbáltak meg tűzszüneti korridort nyitni az ukránoknak az oroszok, de ennek az lett a vége, hogy az oroszok lőni kezdték a kivonuló lakosságot és a katonákat.

„Azóta nem is törekednek a felek egy ilyen korridor létrehozására, láttuk Bahmutnál, Avgyijivkánál és Konsztantyinovkánál, hogy semmilyen humanitárius szempontot nem vesznek figyelembe” – mondta Takács. Most bízni lehet abban, hogy az oleski megállapodást az oroszok is tiszteletben tartják, különösen, hogy a Kreml szóvivője, Peszkov is azt mondta: nekik is fontos ez a tűzszünet.

Zelenszkijjel és Putyinnal is telefonált a first lady

A Fehér Ház a szokványosnak aligha mondható helyi tűzszünet kitárgyalásának módjáról azt írta, hogy a first lady és képviselője közvetlenül működött együtt az orosz és az ukrán féllel is. Közvetítőként, hivatalos szerepkörben megbeszéléseket kezdeményezett mindkét országgal, összehangolta a felek álláspontját, tárgyalt a technikai eljárásokról és a feltételekről, állítják Trumpék.

A first lady a végrehajtásról azt mondta, hogy a háborúzó felek nem katonai, illetve polgári vezetői együtt keresik majd fel az oleski lakosokat, hogy felmérjék, milyen mértékű segítségre van szükségük. Azok a lakosok, akik jelzik, hogy el szeretnék hagyni otthonukat, ebben is segítséget kapnak majd. „Arra számítok, hogy egyesek Oroszországba, mások pedig Ukrajnába akarnak majd menni” – mondta Melania Trump. A first lady gondoskodott arról is, hogy egy független médiaszervezet kísérje és dokumentálja az orosz és ukrán csapatok munkáját.

Oroszország emberi jogi ombudsmanja, Jana Lantratova, aki szintén részt vett a helyi tűzszünettel kapcsolatos tárgyalásokon, azt mondta: a tűzszünet aktiválása után az első dolguk az utak aknamentesítése lesz. Ezek után elkezdik felmérni, hogy mire van szükségük a helyieknek, majd érkezik az ételből, gyógyszerből és a higiéniai termékekből álló szállítmány. Lantratova azt ígérte, hogy bárkinek lehetősége lesz rá, hogy egy biztonságos útvonalon keresztül hagyja el a harci területet. Oroszország vezérkari főnöke, Valerij Geraszimov azt mondta, hogy az orosz erők felderítést végeznek, és biztosítják, hogy a humanitárius konvoj biztonságosan bejuthasson a városba.

Maga a humanitárius misszió a tűzszünet harmadik napján, pénteken kezdődik, és „néhány napig” tart majd, erről Dmitro Lubinets, Ukrajna emberi jogi ombudsmanja beszélt az AP-nek. Bár városi és helyi tűzszünetnek hívják, az akció sikeressége érdekében Lubinets szerint az egész herszoni régió, illetve a művelet szempontjából kulcsfontosságú területek is érintettek lesznek.

Miután Donald Trumppal közösen leadták a szavazatukat a félidős választáson, a first lady szombaton azt mondta a sajtónak, reméli minden a tervek szerint megy majd, és örül neki, hogy a pápa is támogatja a kezdeményezését. Arra a kérdésre, hogy a megállapodás elérése érdekében beszélt-e Zelenszkijjel vagy Putyinnal, Melania Trump és Donald Trump azt mondta, hogy mindkettőjükkel telefonált „Szerintem most jobban teljesít, mint a profik” – tette hozzá a first lady oldalán álló elnök.

Máshol nem állt le a háború

A frontvonal jelenlegi állásáról Takács Márk azt mondta, hogy mivel nagy háborúról van szó, az egyszerre mozog és áll is. „A legutóbbi frontvonalmozgások egyértelműen ukrán sikerek voltak: a Vivaldi hadművelet Limantól északra; az idén tavasz óta tartó, és nyár eleje óta begyorsult ukrán ellentámadás-sorozat a zaporizzsjai régió és a donyecki régió határán.” Az ukránok például betörtek Komár faluba, ami Mokri Jali folyó mentén egy hadműveletileg fontos csomópont volt. „Az ukránoknak nagyon-nagy siker, hogy itt már fél éve övék a kezdeményezés, és az oroszok mindenféle erősítése és próbálkozása ellenére képesek őket hátrébb nyomni” – mondta a szakértő. Az ukránok stabilizáltak a frontot, és két stratégiailag kulcsfontosságú helyen is magukhoz ragadták a kezdeményezést.

Eközben zajlik a „hadászati légi hadjárat” is, azaz az egymásra mért mélységi csapások sorozata. Takács Márk szerint itt mindkét fél részéről probléma, hogy ezzel túltelítik egymás légvédelmét. A szakértő arról beszélt, hogy a katonai tudomány szempontjából ez az újfajta légi háború. „Annyi légi cél jelentkezik, annyi eszközzel támadják a másikat, hogy nem tudnak ellene védekezni.” Ennek olyan következményei vannak, mint például az, hogy sikerült Oroszországot gázolaj-importőrré tenni, és egyre nagyobb pénzügyi nehézségeket fog okozni nekik a háború folytatása. Takács hozzátette: Oroszországban meg fogják oldani ezt, mert ott arra van pénz, amire Putyin akarja.

Ugyanez Ukrajnában is óriási probléma. Néhány hete a kijevi polgármester felszólította a lakosságot, hogy aki tudja, hagyja el a várost. Emellett Ukrajnában eddig az volt a jellemző, hogy időszakosak voltak a légiriadók, minden este vagy minden második este fordultak csak elő. „De most folyamatosak. Eddig az volt, hogy éjszaka beküldtek 200-300 drónt, most viszont ezt egész napra elosztják. Általában van egy csúcs, de már délelőtt is beküldenek 10-20 Sahed drónt és 3-4 cirkálórakétát Ukrajna felé, csak azért, hogy jelentős területeken légiriadó legyen” – mondta Takács. Ezzel akadályozzák a munkát, ami az ukrán gazdaságot, és különösen a hadiipart hátrányosan érinti.

A négy és fél éve tartó háború tehát a frontvonalon és azon is túl is folytatódik. Az oleski tűzszünet viszont egyelőre sikeresnek tűnik. Az életbe lépése utáni első 30 óra után mindkét ország emberi jogi képviselője megerősítette, hogy a felek tiszteletben tartották a megállapodást.