Netanjahu blokkja vezet 50 százalékos feldolgozottságnál az izraeli választáson

A szavazatok több mint 55 százalékának megszámlálása után a Benjámin Netanjahu vezette koalíció pártjai vezettek szerda reggel az izraeli választásokon, ahol az exit pollok az ellenzéki blokk győzelmét jósolták. A részleges eredmények szerint a Netanjahu blokkja 56, a Netanjahu-ellenes koalíció pedig 49 helyet szerez a 120 fős parlamentben, míg az arab pártok 15-öt. A keddi választáson a részvételi arány 1999 óta a legnagyobb, 77,7 százalék volt a helyi idő szerint este tíz órakor történt urnazáráskor.

A legnagyobb meglepetést az arab pártok hozták, amik a valaha volt legjobb eredményt érhetik el, és 17-19 helyet kaphatnak. Ezzel fontos szerepet kaphatnak az kormányalakításban, miután a két nagy blokk egyikének sem lesz többsége a parlamentben. A helyzetet bonyolítja, hogy Netanjahuék és az ellenzéki pártok is kizárták az együttműködést.

A legtöbb szavazatra az exit pollok és az első eredmények alapján Netanjahu pártja, a Likud számíthat. Netanjahu a támogatói előtt mondott beszédében kijelentette, hogy a választási eredmények azt mutatják, hogy az övé a legnagyobb párt Izraelben, és közölte, hogy egy erős jobboldali kormányt kell alakítani, de nem hirdetett győzelmet.

Az ellenzék vezetője, Gadi Ejzenkot volt vezérkari főnök a választás utáni beszédében közölte, hogy történelmet írtak, és az izraeliek a változásra szavaztak, és azt akarják, hogy ne Netanjahu legyen a kormányfő. Hozzátette, hogy „egy méltó vezető elfogadná a nép bizalmatlansági szavazatát, és még ma bejelentené visszavonulását a politikai élettől”. Győzelmet ő sem hirdetett.

A végső eredményre lehet, hogy egészen csütörtökig várni kell, mivel a rekordszámban szavazó katonák szavazatait és a levélszavazatokat csak szerda este kezdik megszámolni. A kormánykoalíciós tárgyalások pedig akár hetekig is eltarthatnak.

Izraelben először tartanak parlamenti választást a Hamász 2023. október 7-i véres terrortámadása óta, ami után megindult a gázai háború, és lángba borult a Közel-Kelet. A választás legnagyobb tétje, hogy véget ér-e a kortárs izraeli politikát évtizedek óta meghatározó Netanjahu-korszak.

A politikus az elmúlt harminc évből tizenkilencet töltött miniszterelnökként, ezzel Izrael történetének leghosszabb ideig hivatalban lévő kormányfőjévé vált. A jobboldali, szélsőjobboldali és ultraortodox vallási pártokat tömörítő kormánykoalíciója a jobbközéptől a balközépig terjedő ellenzéki pártok blokkjával nézett szembe.

Előzetesen arra lehetett számítani, hogy az arab pártok lesznek a mérleg nyelve, akikkel azonban mindkét blokk kizárta az együttműködést. Mivel az izraeli arányos választási rendszerben egy pártnak nehéz megszerezni az abszolút többséget, a blokkok relatív mérete számít igazán, nem feltétlen az, melyik párt végez az első helyen. Az pedig egy esetleges ellenzéki győzelem esetén sem várható, hogy a katonai fölényre építő izraeli kül- és biztonságpolitika alapvetően megváltozik. A lehetséges forgatókönyvekről és a várható változásokról itt írtunk bővebben.