Exit pollok: Netanjahu pártja kapja a legtöbb szavazatot, de a legfontosabb tévék szerint a vele szembenálló blokk vezet

Az exit pollok szerint Benjámin Netanjahu Likud pártja kapja a legtöbb szavazatot a keddi izraeli választáson. A kisebb szövetséges pártokkal együtt nézve a vele szembenálló ellenzéki koalíciót mutatja előnyben a legtöbb helyen idézett három exit poll, míg más mérések szerint Netanjahu koalíciója vezet. Ezzel párhuzamosan viszont egyik blokknak sem jósolnak abszolút többséget a 120 fős kneszetben. Ezek egyelőre csak exit pollok, tehát elképzelhető, hogy a végső eredmény máshogy néz majd ki.

A Channel 12 felmérése szerint a Likud 24, míg a legnagyobb ellenzéki párt Jásár 22 parlamenti helyre számíthat. A csatorna összességében az ellenzéki koalíciónak 52-t, a Netanjahu-blokknak 50-et, az arab pártoknak pedig 18 széket jósol. A Kan 11-nél és a Channel 13-nál annyi volt a különbség, hogy az anti-Netanjahu blokkot 53 képviselőre jósolták. Később azonban már a három legfontosabb izraeli csatorna exit pollja egységesen 52 képviselőt jelzett az anti-Netanjahu, és 50-et a kormányfőt támogató blokknak.

Ezzel ellentétben a Channel 15 exit pollja a kormánypártokat 55, az ellenzéki blokkot 46, az arab pártokat pedig 16 helyre mutatta. A Channel 16-nél Netanjahu 53-on, az ellenzék 51-en, az arab pártok 16-on vannak.

A Netanjahuval szembeni blokk élén álló Gadi Ejzenkot volt vezérkari főnök az első exit pollok után azt írta a Times of Israel szerint, hogy ezek totális bizalomvesztést mutatnak Netanjahuval szemben a többség részéről. „Ha ezek lesznek a végleges eredmények, az győzelem Izrael felelős cionista többségének” – írta.

Az előzetes várakozásoknak megfelelően rendkívül magas részvétellel zárult az izraeli választás. Este nyolc óráig a választópolgárok 74,3 százaléka szavazott, míg 2022-ben csak 66,3 százalék, a végleges, este tíz órás arány pedig ennél is magasabb lesz. Az urnákhoz tevegelő beduinok, a tízezrével hazatérő külföldön élő állampolgárok és a szokásosnál jóval aktívabb arab kisebbség egyaránt arra utalnak, hogy az izraeliek is sorsdöntő jelentőséget tulajdonítottak a nemzetközi médiában történelmiként tálalt választásnak.

Izraelben először tartanak parlamenti választást a Hamász 2023. október 7-i véres terrortámadása óta, ami után megindult a gázai háború és lángba borult a Közel-Kelet. Az előzetes felmérések szerint az Ejzenkot által vezetett ellenzéki koalíció hajszálnyival vezetett a korrupciós perei után már egy másik felelősségtől is menekülő Netanjahu mögött felsorakozó koalíció előtt.

A választás legnagyobb tétje, hogy véget ér-e a kortárs izraeli politikát évtizedek óta meghatározó Netanjahu-korszak. A politikus az elmúlt harminc évből tizenkilencet töltött miniszterelnökként, ezzel Izrael történetének leghosszabb ideig hivatalban lévő kormányfőjévé vált. A jobboldali, szélsőjobboldali és ultraortodox vallási pártokat tömörítő kormánykoalíciója a jobbközéptől a balközépig terjedő ellenzéki pártok blokkjával nézett szembe.

Előzetesen arra lehetett számítani, hogy a mérleg nyelvei az arab pártok lesznek, akikkel azonban mindkét blokk kizárta az együttműködést. Mivel az izraeli arányos választási rendszerben egy pártnak nehéz megszerezni az abszolút többséget, a blokkok relatív mérete számít igazán, nem feltétlen az, melyik párt végez az első helyen. Az pedig egy esetleges ellenzéki győzelem esetén sem lett volna várható, hogy a katonai fölényre építő izraeli kül-és biztonságpolitika alapvetően változna meg. A lehetséges forgatókönyvekről és a várható változásokról itt írtunk bővebben.