Megosztják a francia tüntetőket a múlt hétvégi erőszakos jelenetek – helyszíni riport a forrongó Párizsból

Megosztja a párizsi tüntetés résztvevőit az október 17-i megmozdulások során történt tömeges vandalizmus, erőszak és fosztogatás. Míg egyesek szerint a múlt heti jelenetek nagyon rosszat tettek a mozgalomnak, mások azt mondják radikális változást teljesen békésen szinte még soha nem értek el. A helyszínen kérdeztük a résztvevőket arról, hogyan látják a múlt szombati eseményeket, szerintük ártottak-e a mozgalom megítélésének ezek az erőszakos megmozdulások, illetve hogy mit gondolnak a kormány intézkedéseiről.

A több mint egy hónapja kezdődött diáktüntetések folytatásaként múlt hét szombaton Franciaország-szerte több mint félmillió ember vonult utcára engedélyezett demonstrációkon, hogy békésen tüntessenek a megélhetési költségek emelkedése, a tanári állások számának csökkentése, az iskolaépületek rossz állapota és az oktatás alulfinanszírozottsága miatt. A hetek óta tüntető diákokhoz múlt héten a szakszervezetek és már a 2018-as tüntetések során szerveződő sárga mellényesek is csatlakoztak – valamint sok ezer ember, akiknek egészen mások voltak a céljai: összecsapni a rendőrökkel, törni-zúzni, gyújtogatni és fosztogatni.

A fővárosban soha nem látott szintű volt az erőszak – mondta a párizsi polgármester-helyettes. Az október 17-i tüntetés másnapján Párizs belvárosában utcák sorát üvegcserepek, felborított és kiégett autók, valamint magára hagyott barikádok borították, amiknek eltakarítására ezer utcaseprőt vezényeltek ki. Limoges városában leégett a 19. századi városháza, Marseille-ben betörtek a városházára, és megrongálták a helyi rendőrkapitányságot. Lyonban a helyi turistairodát gyújtották fel, Lille-ben pedig megrohamozták és felfeszítették a városháza ajtaját, majd miután bejutottak, bent több helyen is megrongálták az épületet.

A rendőrség becslése szerint körülbelül 110 ezer ember vett részt a szombat délután Párizsban tartott tüntetésen, amit ismét a magas megélhetési költségek, illetve az oktatás alulfinanszírozottsága miatt tartottak. A tiltakozásra nagy erőkkel készült a rendőrség, a szakszervezetek által szervezett meneten kívül minden más tüntetést megtiltottak a városban. Sőt, az utolsó pillanatban a hatóságok még az eredetileg engedélyezett, a Place de la Bastille térről induló belvárosi útvonalon is megtiltották a gyülekezést, helyette a város délkeleti, külvárosi részére helyezték át megmozdulást.

A tüntetés komoly rendőri biztosítás mellett zajlott. A kiindulási ponttól 200 méterre rendőrségi ellenőrző pontok lettek felállítva, ahol a táskákat és a kabátok zsebeit ellenőrizték a rendőrök. Minden olyan tárgyat elvettek, ami a rendőrök testi épségét egy esetleges összecsapás során veszélyeztethetné, vagy az oszlatáshoz használt eszközök hatékonyságát csökkenthetné: úszószemüvegeket, gázálarcokat, sisakokat. A vonulás ottlétünk alatt végig békés volt, a bejelentett tüntetés vége után, fél 6 körül azonban összecsapások kezdődtek a rendőrök és a tüntetők egy kisebb csoportja között.

1789-ben is elfoglalták a Bastille-t

„Radikális változást szinte még soha nem lehetett erőszak nélkül elérni” – kezdte válaszát a 21 éves Sophie, amikor a zavargásokról kérdeztem. Szerinte az erőszak minden olyan tüntetésen fel fog tűnni, ahol az emberek úgy érzik, hogy a hatalom nem hallgatja meg őket, sőt, megpróbálja őket elhallgattatni. Szerinte a múlt szombati tüntetésen történtekért is nagyrészt ez felelős, ugyanakkor a fosztogatást ő is elítéli, azt már nem tartja elfogadhatónak.

A 24 éves Ferdinand és a 26 éves Salome is arról beszéltek a Telexnek, hogy az erőszak csak egy nagyon szélsőséges formája a tüntetésnek, és a történelemben ez nem is példa nélküli. „A Bastille-t is elfoglalták 1789-ben, az is erőszakos volt, és abból született meg a francia nemzet” – mondta Salome.

Ők a fosztogatásokkal szemben is megengedőbbek voltak. Habár azt elítélik, amikor kisboltokat, magánszemélyek üzleteit rabolják ki, az nem zavarja őket különösebben, ha egy nagy multi üzletét rámolják ki a tüntetők. „Egyáltalán nem sajnálom ezeket a cégeket. Nagy részük nem Franciaországban fizet adót, nem ad vissza semmit az országnak, az itt élőknek. Csak elviszik a francia emberek pénzét, esetleg éhbérért dolgoztatják őket” – fogalmazott Ferdinand. Szerinte is vannak olyanok, akik kihasználták a lehetőséget, és úgy vettek részt a zavargásokban, hogy a mozgalom céljai nem is érdeklik őket, de ez szerintük egy elenyésző kisebbség.

A 31 éves Silvester öt éve él és dolgozik Franciaországban. Ő arról beszélt nekünk, hogy kifejezetten örül annak, hogy a mai tüntetésük békés, és reméli, hogy minél tovább így is marad, mert a többség ilyen demonstrációt szeretne. „Éppen ezért minél több embernek részt kell vennie a békés, engedélyezett tüntetéseken, hogy mutassuk, a többség békés” – mondta. Nem mindenki gondolkodik így, a sárga mellényesek tüntetéseinek például gyakori eleme az erőszak, viszont Silvester szerint fontos, hogy az erőszak ne árnyékolja be a békés mozgalmat.

Az 58 éves Valerie egyértelműen az erőszak ellen van, és úgy gondolja, a múlt szombati események nem segítettek, inkább ártottak a mozgalomnak. Ma azért jött ki, hogy megmutassa, többen vannak azok, akik nem erőszakkal szeretnék elérni a céljaikat.

A média torz képet mutatott

Bár a tüntetők eléggé másként értékelik az október 17-i eseményeket, egy dologban mindenki egyetértett: a média torz képet mutatott, és ezt a francia kormány ki is használta.

„Volt egy hatalmas, békés tüntetés Párizsban, és Franciaország több városában is többségében békés tüntetések zajlottak, mégis arról a néhány helyszínről készült a legtöbb felvétel, ahol zavargások törtek ki” – mondta Sophie. Ő ezért elsősorban a francia médiát tartja felelősnek, hiszen a legtöbb külföldi lap a francia sajtóból vette át a híreket.

Ferdinand és Salome szerint is aránytalanul kevés figyelmet kaptak a békés megmozdulások, és aránytalanul nagyot a zavargások. Mindketten úgy érzik, hogy ezt a kormány kihasználta, hogy a közvéleményt a tüntetések ellen hangolja, illetve, hogy minél inkább korlátozhassák a jövőbeni tiltakozásokat. „Ennek a legjobb példáját látjuk: Párizs belvárosa helyett egy külvárosi körúton sétálunk, így jóval kisebb figyelmet kap majd ez a mai vonulás” – mondta Salome. Ferdinand szégyenletesnek nevezte a kormány minden korlátozó intézkedését.

„Már évek óta így működik a kormány” – válaszolta Valerie, amikor a kormány tüntetéseket korlátozó intézkedéseiről kérdeztük. Szerinte már az elmúlt években is minden demonstrációt megpróbált láthatatlanná tenni Macron, most pedig azt próbálja meg elfedni az elnök, hogy már szinte senki nem támogatja az országban. Valerie is arról beszélt, hogy a médiában elszomorítóan kevés szó esett a mozgalom követeléseiről, helyette a gyújtogatásokat mutatta minden sajtótermék. „Nagyon örülök, hogy mégis ennyien kint vagyunk, és megmutatjuk, hogy minket nem lehet láthatatlanná tenni. Hátha most a média is észrevesz minket” – mondta a körúton hömpölygő tömegre mutatva.

A franciaországi tüntetésekről és zavargásokról ebben a műsorban hosszabban is beszélgettünk: