Zelenszkij szerint Trump azért helyez nyomást Ukrajnára, hogy kapituláljon
„Azt gondolom, lépéseket tettek annak érdekében, hogy Ukrajnát meggyőzzék a kapitulációról. Nem állítom, hogy ez lenne a partnereink által kitűzött cél. Nem akarom elhinni, hogy amerikai partnereink úgy vélik, az Oroszország elleni háború Ukrajna kárára hamarabb véget érhetne. De így tűnik” – fogalmazott a Bloombergnek adott interjúban Volodimir Zelenszkij.
Az ukrán elnök a lapnak azt mondta, az amerikai félidős választások előtt a politika különösen agresszív lehet, ezért nőhetett meg a feszültség Ukrajna és az Egyesült Államok között, de reméli, hogy a novemberi választások után rendeződni fog a helyzet.
„Úgy gondolom, hogy az Egyesült Államok elnöke jóban van Putyinnal. De egy dolog nem működik ebben az esetben. Jelenleg Trump nem tudja rákényszeríteni Putyint a háború befejezésére” – mondta.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter hétfőn Üzbegisztánban arról beszélt, Oroszországnak és Ukrajnának a háború lezárására kellene fókuszálnia – írja a Reuters. A külügyminiszter szerint az amerikai elnök korábban egyértelműen kijelentette, szeretné, ha véget érne a háború. „Nem látunk semmi jót ebben a háborúban. Sok hátrányt látunk benne, beleértve annak a nagyon is valós kockázatát, hogy a helyzet eszkalálódik és átterjed… egy másik országra egy sikertelen szabotázstámadás miatt, vagy azért, mert az elektronikus hadviselés hatására megzavart drónok átrepülnek egy szomszédos országba.”
Az ukrán–amerikai kapcsolatok feszült héten vannak túl. Október 10-én Donald Trump a Fehér Házban azt nyilatkozta, azt javasolja az ukránoknak, hogy szerezzenek egy új vezetőt, aki „képes megállapodást kötni” a háború lezárásáról. A kijelentés előzménye, hogy Ukrajna bírálta az USA-t, amiért Trump utasítására múlt hét pénteken az amerikai szankciókért felelős Külföldi Eszközöket Ellenőrző Hivatal (OFAC) engedélyezte, hogy Oroszország dízelolajat szállítson a nemzetközi piacra, amivel lényegében felrúgta az orosz energiahordozók exportjára vonatkozó amerikai szankciókat. Zelenszkij gyenge döntésnek minősítette Trump lépését.
Október 11-én Trump egyoldalúan bejelentette, hogy energetikai tűzszünet lép életbe Oroszország és Ukrajna között. A bejelentésre Zelenszkij nem sokkal később reagált, mondván, leállítják az orosz olajfinomítók elleni támadásokat, ha Putyin sem lövi az ukrán energia-infrastruktúrát. Ez nem következett be, az elmúlt héten Oroszország ugyanolyan intenzitással támadta az energetikai és a civil infrastruktúrát, mint korábban, Ukrajna válaszként orosz energetikai létesítményekre mért csapásokat. Vasárnap éjjel egy újabb orosz légitámadás során meghalt egy nő, nyolcan pedig megsebesültek Kijevben. A támadás egy metróállomást is eltalált, és megrongált egy 25 emeletes lakóházat. A Kijev ellen két hullámban végrehajtott légitámadás során az MTI beszámolója szerint ballisztikus rakétákat is bevetett az orosz hadsereg. Az előzetes adatok szerint az ukrán légvédelemnek négy szárnyasrakétát és 243 drónt sikerült megsemmisítenie.
Múlt héten a Trump-kormány azzal is fenyegette Ukrajnát és európai szövetségeseit, hogy nem vehetnek amerikai fegyvereket, és a hírszerzési együttműködést is felfüggesztik, ha Kijev nem állítja le az orosz energetikai létesítmények elleni támadásokat. Ebből aztán oda-vissza üzengetés lett, Zelenszkij először azt állította, már le is állították az amerikaiak a hírszerzési adatok átadását, amit Donald Trump cáfolt. Ezután az ukrán elnök is finomította az álláspontját, bár azt fenntartotta, hogy több fenyegetést is kaptak az USA-tól arra vonatkozóan, hogy korlátozni fogják az együttműködést, és több orosz támadás is váratlanul érte őket. Vasárnap este Ukrajna bejelentette, hogy az Egyesült Államok újra megosztja hírszerzési adatait Ukrajnával. Zelenszkij szerint rövid időre blokkolva volt az információ, de már feloldódott a zárlat, amiért nagyon hálásak. Marco Rubio hétfőn tagadta, hogy szüneteltették volna az információszolgáltatást. „Nem tudom, honnan szedi ezeket a dolgokat, vagy miért mondja ezeket a sajtónak. Menjen vissza, és kérdezze meg tőle! Nem volt semmiféle szünet” – válaszolta riporteri kérdésre hétfőn.
Ukrajna október 14-én közölte, Musk korlátozta a hadserege hozzáférését a Starlinkhez (illetve annak katonai verziójához, a Starshieldhez), ami miatt bevetéseket is le kellett fújni. Az, hogy egyik napról a másikra visszavágták az ukrán hadsereg hozzáférését Musk műholdas rendszeréhez, kemény üzenet volt. Arról, hogy a Starlink miért fontos, és milyen hatásai voltak a lassításának, ebből a cikkünkből tudhat meg többet. Ukrajna ezután ismét hozzáférést kért a Starshield amerikai katonai műholdas kommunikációs rendszerhez. Marco Rubio amerikai külügyminiszter vasárnap közölte, Washingtonban megvizsgálják a kérdést.
Donald Trump szombaton bejelentette, nemzeti érdekre hivatkozva felfüggesztette az Oroszországot célzó új szankciós csomagot, aminek eredetileg az lett volna a célja, hogy fokozza a nyomást Oroszországra a 2022-ben megkezdett ukrajnai inváziója miatt. Zelenszkij a döntést „amerikai szankciós áramszünetnek” nevezte, és azt írta, „az agresszorra nehezedő nyomás enyhítése, Putyinnak nyújtott pénzügyi jutalmak – mindez csak arra ösztönzi őt, hogy folytassa a támadásokat”.
Volodimir Zelenszkij a Bloombergnek beszélt arról is, hogy az Egyesült Államok késlelteti azoknak a Patriot légvédelmi rendszerekhez tartozó elfogórakétáknak a szállítását is, amelyeket Ukrajna már kifizetett. „A szállítmányok egy részét az amerikai fél jóváhagyta, a többit viszont nem” – mondta. Az Egyesült Államok az ukrán elnök szerint havonta 12 Patriot elfogórakétát szállít Ukrajnának, ami nagyjából a negyede annak, amit a Joe Biden-kormány idején kaptak (akkor még ingyen, a Trump-kormány viszont már pénzért adta csak oda az országnak az orosz ballisztikus rakéták kivédéséhez kulcsfontosságú rakétákat).
Az ukrán elnök azt is elmondta, újabb találkozóra készülnek az Egyesült Államok küldöttjeivel, Jared Kushnerrel és Steve Witkoffal. Zelenszkij utoljára szeptemberben találkozott Kushnerékkel, elmondása szerint a héten ismét találkozóra kerülhet sor.
