Uniós jogot sért, hogy az Orbán-kormány rendeletével migránscsempészeket engedtek ki a börtönből
A magyar állam megsértette az uniós jogot azzal, hogy az embercsempészés miatt jogerős ítéletben kiszabott szabadságvesztés-büntetést „speciális reintegrációs őrizetté” alakította – mondta ki a csütörtöki ítéletében az Európai Unió Bírósága.
A testület közleménye szerint az intézkedés
nem minősül hatásos, visszatartó erejű és arányos szankciónak.
Az előző kormány 2023 áprilisában rendelettel minősítette át a migránsok csempészése miatti szabadságvesztés-büntetéseket reintegrációs őrizetté. Ez az Európai Bizottság közleménye szerint azt jelenti, hogy a külföldi elítélteket szabadon bocsátják még akkor is, ha a büntetésüknek csak egy kis részét töltötték le. Nekik ezután 72 órán belül el kell hagyniuk Magyarország területét, hogy a korábbi szokásos tartózkodási helyük szerinti vagy az állampolgárságuk szerinti országban letöltsék reintegrációs őrizetüket.
Az Európai Bizottság 2023 júliusában indított emiatt kötelezettségszegési eljárást, mert úgy látta, hogy a kormány lépése megszegi az embercsempészet elleni uniós irányelvet és a büntetésekről szóló kerethatározatot. Az uniós testület oda-vissza levelezés után tavaly indított pert, mert úgy látta, a magyar hatóságok nem tettek elégséges erőfeszítéseket, a kormány 2024. decemberi válaszát pedig nem találta megfelelőnek. Az Európai Bizottság úgy látta, hogy a rendelet nem ad megfelelő biztosítékokat a reintegrációs őrizet betartatására és felügyeletére. A testület szerint a magyar lépés aláássa az uniós jogszabályok elrettentő erejét és „a migránscsempészés elleni közös EU-erőfeszítéseket”.
A bíróság csütörtöki közleménye szerint a bíróság helyt adott a bizottsági keresetnek, és megállapította, hogy a magyar állam nem teljesítette az uniós jogi kötelezettségeit.
A „speciális reintegrációs őrizethez hasonló szankció nem rendelkezik a megkövetelt hatékony, arányos és visszatartó erejű jelleggel”, mert
az embercsempészek „biztosak lehettek abban, hogy amennyiben Magyarországon fogják el és ítélik el őket, legrosszabb esetben kiutasítják őket Magyarország területéről, és bizonyos időre megtiltják, hogy oda visszatérjenek”.
A büntetés nem is arányos, mert „az érintett személy szabadon bocsátása automatikus jellegű”, nem értékelik például az elkövetés körülményeit.
A kormányrendeletet olyan bűncselekményekre is alkalmazzák, amelyek az uniós jog szerint szabadságvesztéssel büntetendők, ami szintén uniós kötelezettséget sért.
A kötelezettségszegési eljárás következő lépésében az Európai Bizottság ismét a bírósághoz fordulhat. Ekkor már nem az lenne a kérdés, legyen-e büntetés, hanem hogy mekkora.
