Egy kutatócsapat szerint Amelia Earhart repülőgépének roncsára bukkantak egy lakatlan szigeten, de a felderítést hatalmas rákok nehezítik
Kutatócsoport érkezett a Csendes-óceán egyik eldugott szigetére, Nikumaroróra, ahol a tervek szerint felderítik, hogy a műholdképeken pár éve feltűnt, repülőgéproncsnak látszó tárgy a kilencven éve eltűnt Amelia Earhart repülője lehet-e. A munkájukat azonban nemcsak a feltételezett roncs elhelyezkedése és a szélsőséges időjárási körülmények nehezítik, de a szigetet benépesítő rákok is, amelyek miatt az éjszakákat inkább a hajójukon töltik majd a kutatók – írja a BBC.
Amelia Earhart a repülés történetének egyik legfontosabb alakja, a női pilóták úttörője. 1932-ben ő lett az első női pilóta, aki egyedül átrepülte az Atlanti-óceánt. Öt évvel később még ennél is nagyobb kalandra vállalkozott: körbe akarta repülni a Földet. Már az út felén is túl járt, amikor 1937. július 2-án valahol a Csendes-óceán fölött eltűnt a gépe. A roncsokat azóta sem találták meg, Amelia Earhart és navigátora, Fred Noonan eltűnése pedig a 20. század egyik legnagyobb megoldatlan rejtélye maradt.
A pilóta eltűnésével kapcsolatban az elmúlt kilencven évben számtalan teória látott napvilágot, és évről évre akadnak olyan kutatók, akik azt állítják, Earhart nyomára bukkantak. Eddig azonban egyetlen kutatás sem vezetett eredményre. Pár éve egy mélytengeri kutatással foglalkozó amerikai cég azt állította, Earhart tervezett úti céljától, a Howland-szigettől nyugatra egy repülő nyomaira bukkant az óceánfenéken.
Az Archaeological Legacy Institute (ALI) és a Purdue Egyetem kutatóiból álló csoport figyelmét azonban nem ez, hanem egy másik rejtélyes tárgy körvonala keltette fel, amelyet 2020-ban észleltek műholdas felvételeken egy, a Nikumaroro melletti lagúna szélén. A tárgyat Taraia-objektumnak nevezték el, a nevét arról a félszigetről kapta, ami mellett fekszik. A hivatalosan Kiribatihoz tartozó lakatlan szigeten hét, a Taraia-félszigeten pedig több mint tizenöt éve nem jártak emberek.
A kutatókat azért is csigázhatta fel a felfedezés lehetősége, mert az Earhart eltűnésével kapcsolatos teóriák egyike pont az, hogy Earhart és Noonan Nikumarorón kötöttek ki. Később több olyan leletet is találtak a szigeten, ami emberi jelenlétre utalhatott, de az elméletet sosem sikerült minden kétséget kizáróan bizonyítani.
Bár a szigetre érkező kutatócsapat szerint egyértelmű, hogy a lagúna sekély vizében egy repülőgép körvonalai bukkantak fel, sokan ezt is fenntartásokkal kezelik. A csoport mindenesetre elkötelezett, hogy megközelítse a tárgyat, és kiderítse, pontosan mi az. Ezt azonban több dolog is nehezíti.
Először a növényzetet kell eltisztítani az útból, hogy könnyen meg tudják közelíteni a helyszínt, ami önmagában is kihívás, a lagúnát ugyanis csak a sűrű dzsungelen átvágva lehet elérni. A munkát ráadásul az épp zajló szuper El Niño is keresztülhúzhatja. A tárgy egyébként mindössze 3 méterre a parttól, árapálytól függően nagyjából másfél méter mély vízben található. Az üledéket kotrógépek segítségével fogják eltávolítani körülötte, hogy meg tudják vizsgálni.
A sziget élővilága más módon is akadályozza a zavartalan kutatást. Nikumarorót ugyanis emberek nem, de hatalmas kókuszrákok lakják, amelyek főleg éjszakánként aktívak, amikor kisebb tengeri madarakra és rágcsálókra vadásznak. A több mint négykilós ízeltlábúak a testtömegük akár a hétszeresét is fel tudják emelni, és fára mászni is tudnak. A nevüket arról kapták, hogy egyetlen állatfajként képesek feltörni a kókuszdiót.
A kutatócsapat a rákoktól tartva inkább úgy döntött, nem is ver tábort a szigeten, az éjszakákat inkább a hajójukon töltik majd. Öt napot terveznek a szigeten dolgozni.
Hogy a rákoktól való aggodalmuk mennyire valós, mi sem jelzi jobban, mint hogy korábban az az elmélet is elterjedt, hogy Earhart épségben landolt a szigeten, ahol azonban a kókuszrákok áldozatává vált, az óriás ízeltlábúak pedig a csontjait is széthordták, ezért nem tudtak később a maradványaira bukkanni. 2018-ban egy kutatócsapat sertéstetemekkel bizonyította, hogy a kókuszrákok képesek a tetemeket a járatukba húzni, és kevesebb mint két hét alatt lecsupaszítani a húst a csontokról.
