Máig nem tudni, hogyan tűnt el a világ leghíresebb női pilótája

Amelia Earhart a repülés történetének egyik legfontosabb alakja, a női pilóták úttörője. Az 1897-ben, Kansasben született Ameliát még a családja is próbálta lebeszélni a repülésről, de mindhiába, lányuk több rekordot is felállított a repülés korai korszakában. 1932-ben ő lett az első női pilóta, aki egyedül átrepülte az Atlanti-óceánt. Öt évvel később még ennél is nagyobb kalandra vállalkozott: körbe akarta repülni a Földet.

Már az út felén is túl járt, amikor 1937. július 2-án, valahol a Csendes-óceán fölött eltűnt a gépe. A roncsokat azóta sem találták meg, és Amelia Earhart eltűnése a huszadik század egyik legnagyobb megoldatlan rejtélye maradt.

A sárga Kanáritól az óceán átrepüléséig

Amelia Mary Earhart már fiatal korában igyekezett kitörni a társadalmi nemi szerepek jelentette korlátok közül: kosárlabdázott, autószerelő-tanfolyamot végzett, és rövid ideig még főiskolára is járt. Az első világháború utolsó éveit Torontóban töltötte, a Vöröskeresztnél volt ápoló. A repüléssel egy helyi légiparádén került először közelebbi kapcsolatba, ahol a Királyi Légierő kanadai pilótái is bemutatót tartottak.

A háború után visszatért az Egyesült Államokba, 1920 decemberében pedig ő is megtapasztalta a repülés élményét. Apjával együtt meglátogatta az ismert világháborús pilóta, Frank Hawks Long Beach-i repülőterét, ahol 10 dollárt fizetett egy tízperces sétarepülésért. Ez a tíz perc teljesen megváltoztatta Amelia életét, aki ekkor elhatározta, hogy innentől ő is repülni fog.

1921-ben Anita „Neta” Snooktól, a női pilóták korai úttörőjétől vett repülőleckéket. Még abban az évben megvette az első repülőgépét, egy használt, sárga színű, duplafedeles Kinner Airstert, amelyet Kanárinak nevezett el. Az első rekordját is ezzel a géppel érte el, amikor 1922-ben első női pilótaként 14 ezer láb (4300 méter) magasságig emelkedett.

Tíz évvel később ő lett a második pilóta (Charles Linbergh után), aki egyedül átrepülte az Atlanti-óceánt. A Lockheed Vega 5B típusú géppel május 20-án indult el a kanadai Új-Fundlandról, és egy nappal később szállt le az észak-írországi Londonderry közelében lévő mezőn. Az Egyesült Államokba való visszatérése után a kongresszus kitüntette a Kiemelkedő repülésért kereszttel. Ő volt az első nő, aki megkapta ezt a kitüntetést. Ezután újabb rekordokat állított fel, megállás nélkül repült Mexikóvárosból Newarkba, valamint ő lett az első pilóta, aki Hawaiiról egyedül repült át Kaliforniába.

Föld körüli út

Ezek után még egy nagy kihívás maradt előtte: ő akart lenni az első nő, aki körberepüli a Földet. 1937-ben Amelia kétszer is belevágott ebbe, de az első, márciusi kísérlet alkalmával csak Hawaii-ig jutott. A Ford-szigeti repülőtéren, felszállás közben kidurrant a Lockheed 10E Electra típusú repülőgépe egyik abroncsa. A sérült gépet a tengeren keresztül a Lockheed burbanki üzemébe szállították javításra.

Amelia és navigátora, Fred Noonan május 20-án ismét Föld körüli útra indult, Oaklandből ezúttal kelet felé. Sokáig jól haladtak, június 1-jén Puerto Ricóban voltak, egy héttel később pedig már Afrikánál jártak. Az útjukat Indián át Délkelet-Ázsia irányába folytatták. A páros június 29-én érte el az új-guineai Lae városát, ekkor már 35 ezer kilométer volt mögöttük, Oaklandtől pedig alig több mint 11 ezer kilométer választotta el őket.

Earhart és Noonan július 2-án szálltak fel Lae-ből, a következő úti céljuk az apró Howland-sziget lett volna. Ez volt az utolsó nap, amikor élve látták a pilótát és navigátorát. A viharos időben elvesztették a rádiókapcsolatot az amerikai parti őrség Itasca nevű hajójával. Az utolsó rádióüzenetük alapján feltehetően elfogyott az üzemanyaguk.

Franklin D. Roosevelt elnök engedélyezte, hogy két hétig tartó, a haditengerészet történetének legkiterjedtebb légi és tengeri keresését indítsák el, de nem találták meg Ameliát és navigátorát. Július 19-ig 250 ezer négyzetmérföldnyi területet kutatták át a Csendes-óceánon, a művelet összesen négymillió dollárba került.

Az amerikai kormány hivatalos álláspontja szerint Earhart és Noonan a Csendes-óceánba zuhant, július 19-én hivatalosan is tengerbe veszettnek nyilvánították őket. Az elmúlt 15 évben több expedíció is próbálta megtalálni a repülőgép roncsait a Howland-sziget körüli tengerfenéken, csúcstechnológiás szonárokat és mélytengeri robotokat is bevetettek, de nem jártak sikerrel.

Hogy mi történt velük a baleset után, az máig tisztázatlan, emiatt képtelenebbnél képtelenebb elméletek is napvilágot láttak az eltűnésükkel kapcsolatban. Az egyik ilyen szerint Earhart az amerikai kormány titkosügynöke volt, és a japánok fogságába esett, mert kémkedni próbált a japánok által megszállt szigeteken. Egy másik elmélet szerint Earhart és Noonan egy lakatlan szigeten, Nikumarorón kötöttek ki, ahol később olyan leleteket találtak, amik emberi jelenlétre utalhattak. Azonban egyik elméletet sem sikerült minden kétséget kizáróan bizonyítani, így Amelia Earhart sorsa továbbra is az amerikai történelem egyik legnagyobb megoldatlan rejtélye.