Az iszlamista beszivárgás ellenzése hozta el újra a jobbközép-szélsőjobbos „Venezuela-koalíciót” az EP-ben

Uniós stratégia kell az iszlamista beszivárgás és a Muszlim Testvériség hálózatának befolyása ellen, mondta ki az Európai Parlament (EP) Strasbourgban megszavazott csütörtöki állásfoglalása.

A jogi következmények nélküli szöveg elfogadhatatlannak nevezte a vallási, különösen az iszlamista beszivárgási stratégiákat. Ebben olyan titkos és rosszindulatú beavatkozást látott, amely meggyengíti a demokratikus intézményeket és a jogállamiságot.

Az EP azt kérte, hogy dolgozzanak ki európai módszertant az iszlamista beszivárgás jeleinek azonosítására. Ilyennek tartotta például a vallás és a politika összekeverését, az intézményi kettős beszédet, az „aktivista jelentések
készítését”, és azt, ha eszközként használják a „megkülönböztetés elleni kereteket”. Az európai intézmények, ügynökségek, tanácsadó szervek és az Európai Bizottság
szolgálatai fokozzák éberségüket, mielőtt intézményileg elismerik vagy szereplési lehetőséget adnak „valószínűleg az iszlamista beszivárgási stratégiák céljait” szolgáló szervezeteknek. A szélsőbaloldali és zöld frakciónak külön odaszúrt, amiért meghívtak egy muszlim ifjúsági szervezetet az EP-be.

Felhívta rá a tagállami kormányok testületét, hogy – bizonyos feltételek teljesülése esetén – vegyék fel a Muszlim Testvériséghez kapcsolódó szervezeteket és személyeket a terrorista szervezetek uniós jegyzékébe.

Az EP elítélte, hogy az izraeli–palesztin konfliktust antiszemita narratívák terjesztésére használják, de nem zárta ki, hogy Izrael állam politikáját jogosan bírálják, ahogy más országét sem.

Az arc eltakarásában elfogadhatatlan kihívást látott a közbiztonságra, ezért támogatott minden nemzeti intézkedést az ilyen ruhadarabok (a nikáb vagy a burka) viselésének betiltására nyilvános helyeken és közterületeken.

Az állásfoglalás többek között azt is kimondta, hogy demokratikus kötelezettség a muszlim állampolgárok védelme a megkülönböztetéstől.

A szöveg

„aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a vallási alapú beszivárgás vezérli a nők jogainak és a nemek közötti egyenlőségnek, a szexuális egészségnek és a reproduktív jogoknak, az LMBTIQ+-jogoknak” a visszaszorítására irányuló erőfeszítéseket.

A szexuális kisebbségek jogairól szóló résszel egy liberális képviselő módosító indítványa hekkelte meg sikeresen az állásfoglalást. A szöveget összesen 137 módosítóval szórták meg különféle frakciókból, így – az összevonások, részekre bontások, feltételes részek miatt – közel százszor kellett szavazni.

Az LMBTQI+-jogokról is szóló módosítót három részre szedték és külön-külön szavaztak róluk. A Fideszből mindegyikre nemet, a Tiszából igent nyomtak, a Mi Hazánkból az első részletre – amelyben nem voltak benne az LMBTQI+-jogok és nem is utalt rájuk – igent, a következő kettőre nemet.

A végszavazáson a Tiszából, a Fideszből és a Mi Hazánkból is támogatták a teljes szöveget azokkal a módosítókkal kiegészítve, amelyek többséget kaptak. A KDNP-s Hölvényi Györgytől nem regisztráltak szavazatot – ő a módosítóknál egy ideig nyomott gombot, majd egy idő után már egyáltalán nem, így nem kizárt, hogy valamiért nem tudott végig maradni a rengeteg módosító miatt elhúzódó szavazáson. A DK-s Dobrev Klára a szavazóblokkban a korábbi javaslatoknál nyomott gombot, de ennél az egy állásfoglalásnál – amely utolsó volt az aznapi sorban – sem a módosítóknál, sem a végszavazáson nem.

Az EP-ből 381-en támogatták a végső szöveget, 167-en ellenezték, 15-en tartózkodtak. Igent nyomott a jobboldali frakciók képviselőinek többsége – az Európai Néppártból a Tiszával, az euroszkeptikus-konzervatív ECR-ből, a Patrióták Európáért csoportból a Fidesszel és a Szuverén Nemzetek Európájából a Mi Hazánkkal. Ahogy arról korábban írtunk, ezt a felállást az első ilyen látványos eset után „Venezuela-koalícióként” vagy -többségként szokták emlegetni, bár jóval ritkább, mint a hagyományos középpárti összefogás.

Ahogy azt a szavazási statisztikák alapján bemutattuk, az ilyen esetek nagyjából kétharmadánál a liberálisok többsége is velük tart, és a mostani végszavazás is erre volt példa. A szocialisták, a zöldek és a szélsőbaloldaliak nagy része ellenezte a szöveget.