Alig voksoltak a magyar képviselők egy Oroszországról szóló EP-határozat végszavazásánál

Szabadnak és tisztességesnek sem lehet tekinteni, ezért elutasította az orosz állami duma szeptemberi választásait az Európai Parlament (EP) csütörtökön megszavazott állásfoglalása. A Strasbourgban ülésező testület közleménye szerint a jogi következmények nélküli szöveg elítélte valamennyi választási jogsértést, amelyet Vlagyimir Putyin elnök rezsimje a szavazáskor elkövetett, valamint az azokat megelőző, hosszú ideje tartó és szándékos rombolást az oroszországi demokrácia minden maradványának felszámolásáért.

A színlelt szavazáson nem voltak valódi alternatív jelöltek, nem volt szabad a tömegtájékoztatás, és nem voltak hiteles megfigyelők. Nem érvényesültek a politikai szabadságjogok, és a rezsim kritikusait bebörtönözték, meggyilkolták vagy száműzetésbe kényszerítették – mondta ki a szöveg.

Elítélték, hogy úgynevezett „választásokat” tartottak Ukrajna Oroszország által megszállt területein, Moldova Dnyeszteren túli térségében, Grúzia Abházia régiójában és a Csinvali/Dél-Oszétia régióban.

Az EP nem ismeri el az orosz állami dumát az Oroszországi Föderáció legitim képviselőjeként és jogalkotó szerveként, valamint az Ukrajna ideiglenesen megszállt területein tartott úgynevezett „választások” jogellenes szervezéséből eredő jogi vagy politikai következményeket sem. Felszólította az összes uniós országot, hogy ugyanígy ne ismerjék el a dumát, tartózkodjanak a kapcsolatfelvételtől a képviselőivel, és ellenezzék a részvételüket a parlamentközi közgyűléseken. Annak megakadályozását is kérték, hogy normalizálják Oroszország részvételét nemzetközi sport- és kulturális eseményeken.

A képviselők szankciókat kértek azok ellen, akik részt vesznek az Ukrajna elleni háborúban vagy az oroszországi politikai üldöztetésekben. Többek között azokat a tisztviselőket is ide sorolták, akik megszervezték a választásokat Ukrajna, Grúzia és Moldova megszállt részein. (Ukrajnánál erről sajtóhírek alapján már meg is egyeztek a tagállami kormányok szerdán.)

Az állásfoglalás az oroszországi demokratikus erők folyamatos támogatását szorgalmazta. A szöveg megerősítette, hogy az Oroszországgal fenntartott kapcsolatok nem normalizálhatók többek között Ukrajna igazságos és tartós békéje nélkül. Ennek Ukrajna teljes területi sérthetetlenségén és az orosz csapatok teljes kivonásán, a hadifoglyok szabadon bocsátásán, az erőszakkal deportált ukrán gyermekek visszatérésén, az Ukrajnának nyújtott teljes jóvátétel és kártérítés kifizetésén, valamint a teljes elszámoltathatóságon kell alapulnia.

A végső szöveg 484 igent kapott 41 nem és 39 tartózkodás mellett. A végszavazáson messze nem volt ilyen elsöprő a támogatók aránya a magyar képviselők között. A jegyzőkönyv alapján a 21-ből hárman adtak le voksot. Weisz Viktor a Tisza Pártból és Dobrev Klára a DK-ból igent, Borvendég Zsuzsanna a Mi Hazánkból nemet nyomott.

A Fidesz–KDNP-ből és többen a Tiszából más, előtte vagy utána rendezett aznapi végszavazásokon is voksoltak. Utóbbiak közül – Weisz mellett – négyen még az orosz választásokról szóló szöveghez beadott módosítókat is támogatták. Ez arra utal, hogy a mostani és a volt kormánypártokból „passzívan tartózkodhattak”, azaz szándékosan nem voksoltak. (A tartózkodás gomb megnyomása alapesetben gyakorlatilag ugyanolyan, mintha semmit sem nyomtak volna, de jelzi, hogy szándékosan, aktívan nem tettek így. A szavazógombot kerülő passzív tartózkodásról – amelyet a magyar pártok közül a Fidesz honosított meg, de a Tisza is többször élt vele, általában épp az Ukrajnát is emlegető szövegeknél – például itt írtunk bővebben.)