A szeparatisták nyerték a québeci választást, de addig nem tartanak függetlenségi népszavazást, amíg Trump a Fehér Házban van

A szeparatista Parti Québécois (PQ) nyerte a hétfői québeci tartományi választást Kanadában, de nem szereztek elegendő mandátumot az önálló kormányzáshoz. Paul St-Pierre Plamondon pártja több mint egy évtized után tér vissza a hatalomba, és azt ígérik, hogy újabb népszavazást fognak kezdeményezni Québec tartomány függetlenedéséről, de nem azonnal – írta a Guardian.

A Parti Québécois a szavazatok több mint 28 százalékával végzett az élen, közel 1,2 millióan voksoltak a listájukra. A második helyen a jobbközép Québeci Liberális Párt végzett a szavazatok 24,22 százalékával. Az eddig kormányzó jobboldali Coalition Avenir Québec jelentősen veszített a támogatottságából, ezúttal a szavazatok csupán 13,35 százalékát szerezték meg. A PQ győzelme a közvélemény-kutatások alapján széles körben várható volt, elemzők szerint az eredmény leginkább a 2018 óta hivatalban lévő Coalition Avenir Québec párttal szembeni választói fáradtságot tükrözi.

A PQ várhatóan közel 60 mandátumot szerez a 127 fős képviselőházban, ami elmarad a többséghez szükséges 64 mandátumtól. Így kisebbségi kormányzás jön Québec tartományban, ami azt jelenti, hogy a PQ-nak az ellenzéki képviselők támogatására is szüksége lesz ahhoz, ha újra napirendre akarják venni Québec függetlenségének kérdését. Emellett a fontosabb törvények elfogadásához és a bizalmi szavazások túléléséhez is szükségük lesz más pártok támogatására.

A korábbi Parti Québécois-kormányok 1980-ban és 1995-ben sikertelen népszavazást tartottak a függetlenségről, és a mostani közvélemény-kutatások is azt mutatják, hogy jelenleg mindössze 30 százalék támogatja a Kanadától való elszakadást Québecben, ami történelmi mélypontnak számít ebben a kérdésben. A mintegy 80 százalékban francia nyelvű Québec már most is jelentős önállósággal rendelkezik Kanadán belül. A tartomány saját jövedelemadót szed, a francia nyelvűeket előnyben részesítő bevándorlási politikát folytat, és olyan törvényeket fogadtak el, amelyek az angollal szemben elsőbbséget biztosítanak a francia nyelvnek.

Donald Trump amerikai elnök vámjai, valamint az, hogy Kanadát gyakran az 51. amerikai államnak nevezte, megnehezítette a szeparatisták érvelését, mivel az amerikai elnök fellépése erősítette a kanadai nacionalizmust.

Elemzők szerint a PQ győzelme megnehezítheti Mark Carney kanadai miniszterelnök dolgát abban, hogy fenntartsa a nemzeti egységet Trumppal szemben. Carney az egységes fellépés fontosságát hangsúlyozta az amerikai elnök által kivetett vámok kezelésében, most azonban együtt kell működnie egy olyan québeci miniszterelnökkel, aki Kanada feldarabolására törekszik. Carney korábban azt mondta újságíróknak, hogy együtt fog működni azzal, akit Québec következő miniszterelnökének választanak.

A Parti Québécois vezetője, Paul St-Pierre Plamondon az amerikai vámok okozta politikai bizonytalanságra és a gazdasági károkra hivatkozva azt mondta, addig nem ír ki újabb függetlenségi népszavazást, amíg Trump nem távozik a Fehér Házból.

Azt is kijelentette, hogy kész együttműködni a kanadai kormánnyal, amikor az Québec érdekeit szolgálja. Azonban a PQ egyes politikai döntései növelhetik a feszültséget Carney kormányával. Ilyen például, hogy ellenzik a szövetségi kormány esetleges törekvését a bevándorlási létszám növelésére, és meg akarják szakítani Québec kapcsolatait a brit monarchiával. Ezen kívül a PQ azt is megígérte a választási kampányban, hogy megakadályozzák a Québecet és Ontariót összekötő, tervezett nagy sebességű vasútvonal megépítését.

Október 19-én Kanada másik tartományában, Albertában tartanak arról szavazást, hogy tartsanak-e népszavazást a Kanadától való elszakadásról. Az albertai helyzetről ebben a cikkben írtunk részletesen.