A NATO szerint sokat dob majd a dán–amerikai megegyezés Grönland biztonságán
A NATO szerinte a dán–amerikai egyezmény megerősíti Grönland biztonságát – írja a BBC. Bár a megállapodás szövege még nem nyilvános, mindhárom fél – valamint a grönlandi vezetés – pozitívan nyilatkozott róla.
Annyit már tudni lehet, hogy Dánia és az Egyesült Államok megegyeztek arról, hogy Grönlandon permanens amerikai védelmi támaszpontok működhetnek – ahogy eddig is –, és Trump szerint az USA megvétózhat minden olyan befektetést a régióban, amiben az Egyesült Államok ellenségei is részt vennének. Az egyezményt jövő héten, az ENSZ Közgyűlése előtt írják majd alá.
Mette Frederiksen dán miniszterelnök Jens-Frederik Nielsen grönlandi miniszterelnök társaságában azt mondta, hogy az egyezmény megerősíti az észak-atlanti és sarkköri régió biztonságát, miközben elismeri a királyság és Grönland szuverenitását és területi egységét, valamint a grönlandiak önkormányzáshoz való jogát. Az aláírás után még az országok törvényhozási testületeinek is ratifikálnia kell az egyezményt.
A megállapodás Emmanuel Macron francia elnök szerint is hozzájárul Dánia biztonságának megerősítéséhez, és abban bízik, hogy a dán szuverenitás sértetlen marad, és minden a nemzetközi jognak megfelelően alakul majd. Bár pontos részletek nem derültek ki, az amerikai külügyminisztérium egy meg nem nevezett képviselője elárult néhány apróságot az egyezményről. Például azt, hogy
- az USA bármikor építhet új katonai létesítményeket Grönlandon, a helyi kormány vagy Dánia beleegyezése nélkül is,
- és az egyezmény szerint a NATO-n kívüli országok nem létesíthetnek katonai bázist a szigeten.
Bár Donald Trump közösségi oldalain óriási sikerként számolt be a megállapodásról, a dán sajtó más szemszögből látja a dolgokat. „Nem mondjátok el Trumpnak, hogy a Dán Királyság nyert” – írta a Berlingske szombaton, míg a Politiken amerikai tudósítója szerint „Trump nem szerezte meg Grönlandot, de futhatott egy győzelmi kört a közösségi médiában”.
A dánok és a helyiek aggodalommal követték Trump harcát Grönlandért, ahogy azt is, hogy egy az elnökhöz köthető amerikai olajvállalat engedély nélkül kezdett el fúrni a területén – sajtóértesülések szerint Dánia kész lett volna felrobbantani Grönland repterét az Egyesült Államok fenyegetései miatt.
Egyelőre nem világos, hogy az új megállapodás pontosan mennyiben tér el az Egyesült Államok és Dánia 1951-es védelmi egyezményétől, ami már most is széles körű katonai lehetőségeket biztosít Washingtonnak Grönlandon. Az Egyesült Államoknak jelenleg is több mint száz katonája állomásozik a sziget északnyugati részén található Pituffik támaszponton. Az új megállapodás amerikai tájékoztatás szerint akkor is érvényben maradna, ha Grönland a jövőben függetlenné válna Dániától.
Trump hónapokon keresztül azzal indokolta Grönland – akár üzleti, akár katonai módon való – megszerzésének szükségességét, hogy a stratégiai fekvésű és jelentős ásványkincsekkel rendelkező sziget kulcsfontosságú az Egyesült Államok biztonsága szempontjából. Az elnök Grönlandot az Oroszország és Kína felől érkező rakétatámadások kivédésére tervezett Golden Dome rendszer szempontjából is fontosnak nevezte. Marco Rubio amerikai külügyminiszter történelmi megállapodásnak nevezte az egyezményt, ami szerinte tartósan rendezi Washington Grönlanddal kapcsolatos nemzetbiztonsági aggályait. Hogy miért akarja az amerikai elnök mindenképp megszerezni Grönlandot, arról ebben a cikkünkben írtunk bővebben.
