Carney: Kanada és az EU szövetsége jelzőfényt gyújtana a többi demokráciának

Kanadát és Európát nem a földrajz, hanem választáson alapuló rokonszenv köti össze – jelentette ki Mark Carney kanadai miniszterelnök az Európai Parlament (EP) csütörtöki ülésén.

A társadalmainkat új viharok sújtják a demokratikus normák bomlásától kezdve a kereskedelem fegyverként való használatán át a nemzetközi intézmények gyengüléséig, mondta Carney Strasbourgban. „Vámokat használnak nyomásgyakorlásra”, pénzügyi mechanizmusokat kényszerítésre – jelentette ki Donald Trump nevének említése nélkül, aki Kanadát és – legutóbb a tervezett összefogás miatt – az EU-t is vámokkal fenyegette. A technológiai cégek önrendelkezésre törekednek, diktálni akarják a szabályokat, át akarják venni az irányítást az adataink felett, dezinformációkat terjeszteni és ellopni a gyerekeink gyerekkorát.

Egy ilyen viharban egy magányos fa ledől, egy erdő nem.

Kanada és az EU egy olyan lombkoronát alakíthat ki, amelynek a védelme alatt kiteljesedhetnek a polgáraik. „Ez az önrendelkezésről szól, hogy úgy élhessünk, ahogy akarunk.” Ehhez stratégiai képességek kellenek többek között az oltásoknál, a mesterséges intelligenciánál, fontos nyersanyagoknál. Sebezhetővé válunk, ha egyes országokra vagy cégekre szorulunk hozzájuk, a hiányosságokat nem egyedül, hanem együtt tudjuk befoltozni, „Kanada és az EU erősebb együtt”.

Európának fejlett gyártási képességei, erős piaca, olyan szabályozási képessége van, amelyet gyakran követnek a világon – utalt a „brüsszeli hatásra”. Kanada többek között nagy mennyiségű és sokféle energiát, sok különösen fontos nyersanyagot szállít. Az erősségeik kiegészítik egymást.

Már elkezdtek erre építeni a „világ egyik legsikeresebb szabadkereskedelmi egyezményével”, utalt a közel egy évtizede életbe lépett megállapodásra. Carney emlékeztetett rá, hogy egy nappal korábban Ursula von der Leyen bizottsági elnök továbblépésről beszélt egy „Szövetség a jövőért” nevű kezdeményezésre, és megnyitná az ajtót azelőtt, hogy Kanada válhat az EU első „társult tagjává”. Carney üdvözölte ezt a törekvést, „Kanadának és Európának együtt kellene biztosítaniuk a stratégiai autómiájukat mély együttműködéssel”. Egy felmérés alapján a kanadaiak túlnyomó többsége támogatja a szorosabb kapcsolatokat – idézte fel.

Carney a beszédben már konkrétabb lehetőségeket is felsorolt, hogy ez a „társult tagság” mit jelenthetne: arra utalt, hogy beszállhatnak az Erasmus+ oktatási cserékbe, és a fiataloknak hagynák, „hogy ott dolgozzanak, tanuljanak és éljenek, ahol akarnak az Atlanti-óceán bármely partján”. Együttműködnének védelmi, energetikai, pénzügyi és digitális téren, a mesterséges intelligencia szabályozásában és a kulcsfontosságú nyersanyagoknál. Utóbbiaknál kiemelte, hogy ezekből sokfélét termelnek ki, miközben Von der Leyen a szerdai beszédében egy közös uniós tartalék tervét jelentette be.

Nem azt javasolja, hogy egy harmadik hatalmi blokkot hozzanak létre, „csak jobb magaviselettel”, „olyan ellenálló-képességre törekedünk, hogy senki se irányíthassa a nyitott piacainkat, gyengítse az önrendelkezésünket, fenyegethesse a területi egységünket” – jelentette ki, nem említve, hogy Donald Trump korábban bejelentkezett a Dániához tartozó Grönlandra és egész Kanadára.

„Segíthetünk létrehozni a következő igazságos, stabil és virágzó világrendet. Egy Kanada-EU szövetség jelzőfényt gyújtana a többi demokráciának.”

A szövetséghez mások is csatlakozhatnak, de nem lecserélni, hanem megerősíteni szeretnék a nemzetközi jogot.

Von der Leyen már szerdán „társult tagságról” beszélt

Együtt kíván működni a kanadai miniszterelnökkel, hogy „megnyissuk az utat Kanada előtt, hogy az EU első társult tagja legyen” – jelentette be szerdán Von der Leyen. Az Európai Bizottság elnöke okkal fogalmazhatott ilyen kacifántosan: ilyen lehetőség egyelőre nem létezik, így azt sem tudni, pontosan mit jelentene. Ennek ellenére a médiában úgy terjedt el, mintha gyakorlatilag Kanada uniós tagságával lenne egyenértékű.

Az uniós alapszerződések alapján a lehetséges tagjelöltséghez európai országnak kell lenni, ezt egy korábbi bírósági ítélet is megerősítette Marokkó esetében. Társulási szerződést több országgal is kötött már az EU, ezeknek a legfontosabb része egy szabadkereskedelmi egyezmény szokott lenni, de ilyen már lassan egy évtizede életbe lépett Kanadával, korábban beszállt a Horizont kutatási együttműködésbe és – egyetlen nem európai országként – a SAFE védelmi programba is. Ahogy az várható volt, Carney csütörtöki felsorolása nemhogy a tagságtól, de még a Norvégiához hasonló közös piaci részvételtől vagy a Törökországhoz hasonló vámuniótól is messze elmaradt.

Von der Leyen szerdai beszéden Carney is részt vett, utána elugrott az Egyesült Királyságba, hogy Andy Burnham brit miniszterelnökkel tárgyaljon és együtt elmenjenek egy focimeccsre, hogy aztán éjszaka visszatérjen Strasbourgba.

Von der Leyen az eredeti tervek szerint csütörtökön már nem lett volna Strasbourgban, de hétfőre átszervezték a programját, így ő is beült Carney beszédére.

Carney-t az ülésteremben rengetegen üdvözölték (Terry Reintke, a zöldek társelnöke kanadai hokimezben), a beszédet nagy taps fogadta.

Az EU és Kanada október végén tartja a következő közös csúcstalálkozóját.