Az előző magyar kormány EU elleni kémkedését is felemlegette a demokrácia védelméről szóló EP-jelentés

Az Európai Parlament (EP) kedden elfogadta annak a különbizottságának a megállapításait, amely többek között az EU elleni külföldi információmanipulációval és beavatkozással, hibrid támadásokkal és összehangolt dezinformációs kampányokkal foglalkozik. A dokumentum nem jogszabály, de a nevében is jelezte, hogy az EU „demokráciapajzs” nevű javaslatcsomagjához kapcsolódik.

Alkalmazzák jobban a szabályokat, csökkentsék a technológiai függést

Az EP közleménye szerint a jelentés kiemelte, hogy Oroszország gyakran hajt végre hibrid támadást a kulcsfontosságú uniós infrastruktúra ellen, de Belaruszt, Kínát, Iránt és Észak-Koreát is megnevezték az akciók kiindulópontjaként.

Ilyen akciók például a kibertámadások, fizikai szabotázsakciók, gyújtogatások, kémkedések és jelzavarások. Mivel ezeket javarészt a digitális térben hajtják végre, a képviselők új jogszabályok bevezetése helyett a meglévők – például a digitális szolgáltatásokról és a mesterséges intelligenciáról szóló rendelet – szigorúbb végrehajtását kérték.

A képviselők szerint a szankciókat ki kellene terjeszteni a dezinformációt támogató szereplőkre és azokra is, akik segítenek kijátszani a meglévő szankciókat.

Az online platformok felelősségét is hangsúlyozták, mert többet kellene tenniük az automata botokkal vezérelt választási beavatkozás ellen és a demokratikus közbeszéd védelméért.

Hosszú távú támogatást kértek a tömegtájékoztatás szabadságához és az oknyomozó újságíráshoz, az illegális kémszoftverekkel szembeni biztosítékokhoz és a polgári részvétel előmozdításához.

A képviselők arra kérték az EU-t, hogy a különösen fontos ágazatokban csökkentsék a függést a külföldi ellenőrzésű technológiáktól, különösen az USA techcégeitől és a kínai hardverektől, helyette európai vagy megbízható partnerektől származó termékeket használjanak.

A kriptoeszköz-alapú politikai adományok esetében az „ismerd az adományozódat” elv alkalmazását szorgalmazták. Intézkedéseket sürgettek a rosszindulatú deepfake és csaló hirdetések ellen, valamint a női jelöltek fokozott védelmére.

A képviselők a jelentésben támogatták az Európai Bizottság által javasolt új uniós intézményt a demokratikus ellenálló-képesség védelmére. Ennek az értelmezésükben a külföldi információmanipuláció és beavatkozás, valamint a dezinformáció ellen kellene küzdenie, valamint összehangolnia a nemzeti intézkedéseket. Valamennyi tagállamnak kötelezővé tennék a részvételt.

Az előző magyar kormányra is kitértek, beindultak a magyar képviselők

Az elfogadott szöveg emlékeztetett többek között arra, hogy az előző magyar kormány alatt

• „az orosz állásponthoz igazodtak a kulcsfontosságú uniós kül- és biztonságpolitikai döntésekben”;
• „elmulasztották megfelelően bejelenteni és kivizsgálni az orosz államhoz kötődő kiberszereplők behatolásait”;
• kémkedtek az uniós intézmények ellen – utaltak arra a Direkt36 és a partnerei által feltárt próbálkozásra, amelyet az Európai Bizottság gyakorlatilag megerősített májusban;
• és érzékeny információkat osztottak meg uniós ülésekről az oroszokkal.

A javaslat keddi vitáján a tiszás Lakos Eszter úgy vélte, hogy az EP ambiciózusabb szöveget tett le az asztalra az eredetinél, amelyet az Európai Bizottság nyújtott be, „és pontosan erre volt most szükségünk”. A hibrid fenyegetések valósak, egyre gyakoribbak és egyre súlyosabbak, de „ezek a narratívák azonban nem mindig kívülről érkeznek.

A hazai szereplők is terjeszthetik, finanszírozhatják és felerősíthetik őket.

Éppen ezért a belföldi manipulációt sem szabad elhanyagolni. Ugyan betilthatjuk a Kreml által irányított szolgáltatókat, de az üzenetük akkor is eljut a polgárokhoz, ha a hazai csatornák továbbítják és felerősítik azt.” Ezért is üdvözölte, hogy a társadalmi ellenálló-képesség és a médiatudatosság áll a jelentés középpontjában, de „nem akarjuk megmondani az európaiaknak, hogy mit gondoljanak. Vitát és kritikus gondolkodást akarunk, vagyis demokráciát.”

Dömötör Csaba szerint ugyan a javaslat elvben a külső beavatkozások elleni védelemről szól, de ha az Európai Bizottságnak „nem tetsző kormány van egy tagállamban, akkor folyamatosak a beavatkozások”. Az új magyar kormány olyan intézkedéseit sorolta, mint a köztársasági elnök és több alkotmánybíró eltávolítása, „eltiltották az újraindulástól az ellenzék vezetőjét, egy 12 éves mandátumkorlátozás miatt az ellenzéki képviselők nagy része egyszerűen nem indulhat el a következő választáson”. Utóbbi miatt a 720 fős EP-ben több mint 160-an nem indulhatnának újra. „Hol van ilyenkor a híres demokráciapajzsuk? Egyetlen szavuk nincs. A további csend egyvalaminek lenne a bizonyítéka: annak, hogy

pont nem a demokrácia érdekli az itteni nagykoalíciót, hanem az, hogy cseléd módjára engedelmes kormányok legyenek” a tagállamokban.

Sérelmezte, hogy az Európai Bizottság még mindig csak figyeli a magyar kormány intézkedéseit.

A különbizottság 2024. decemberi létrehozásakor is „volt dolgunk bőven”, de „mostanában valami egészen új” és rémisztő, a mesterséges intelligencia jön szembe, jelentette ki Molnár Csaba. A DK képviselője – aki a szaktestület egyik alelnöke – arra hívta fel a figyelmet, hogy így sokkal több embert érhetnek el, és akár személyre szabott hazugságokat is tudnak gyártani. Molnár szerint lassítani kell a mesterséges intelligencia fejlesztését, amíg nincs ellene védelem, mert a demokráciánkra és akár az életünkre is veszélyes lehet.

Borvendég Zsuzsanna szerint az Európai Bizottság továbbfejlesztette George Orwell 1984-ének a rendszerét: a demokrácia diktatúra, a cenzúra szólásszabadság, az önkény európai érték. A demokráciapajzs a valós külső fenyegetések helyett a belső politikai sokszínűség felszámolását célozza, „függetlennek nevezett fizetett cenzorokkal építenek véleménymonopóliumot”. Szerinte hibrid fenyegetésnek vagy dezinformációnak neveznek mindent, ami szembe megy az Európai Bizottság elképzeléseivel. Demokratikus választások eredményét kérdőjelezik meg külső beavatkozásra hivatkozva, a jogállamiság felszámolásához is asszisztálnak, „ha EU-barát kormány teszi”. A pajzs „az önök hatalmát védi az európai polgárok véleményével szemben”.