Nem tudtak egyedi érintettséget megállapítani a magyar kormány uniós kémügyében „a hírszerzőkén túl”

Az Európai Bizottság lezárta a testület elleni magyar kémkedés vádja miatt indított belső vizsgálatot, jelentette be pénteken Ujvári Balázs bizottsági szóvivő az Euronews kérdésére.

A Direkt36 cikke szerint korábban több európai bizottsági alkalmazottat is megkörnyékeztek az EU-hoz rendelt magyar Állandó Képviselet (ÁK) diplomatafedésében dolgozó hírszerzői, akik bizottsági tervezeteket is igyekeztek átíratni. Az ÁK-t 2015 és 2019 között Várhelyi Olivér vezette, akit utána a magyar kormány biztosnak küldött az Európai Bizottságba. (Magyar Péter szerint, aki korábban az ÁK-n dolgozott és 2015-ig az akkor még csak a követség második emberének számító Várhelyi kabinetfőnöke volt, nyílt titoknak számított a titkosszolgálati emberek kihelyezése, ugyanerről beszéltek a Politicónak bizottsági dolgozók.)

Az ügy miatt az Európai Bizottság belső vizsgálatot indított. Ursula von der Leyen bizottsági elnök októberben személyesen is kérdőre vonta Várhelyit, aki a testület szóvivőjének korábbi nyilatkozata alapján azt állította, nem tudott az ÁK-vezetői idejéből ilyen hírszerzési kísérletekről. Ezt idén januárban maga Várhelyi is nyilvánosan elismételte az Európai Parlamentben (EP-ben), amikor erről kérdezték.

A tiszás képviselőket is a sorai közt tudó Európai Néppárt frakciójának szóvivője arról beszélt, hogy elleneznének egy politikai vizsgálóbizottságot. Az EP egyik szaktestületének zárt ülésén így is meghallgattak egy megkörnyékezett magyar európai bizottsági alkalmazottat.

Ujvári Balázs bizottsági szóvivő pénteken bejelentette, hogy lezárták a vizsgálatot. Arra jutottak, hogy „nem lehetett megállapítani komoly biztonsági sérülést”. Azokkal az eszközökkel és információkból, amelyek az Európai Bizottság rendelkezésére állnak,

„nem lehet egyedi felelősséget vagy érintettséget megállapítani magukén a hírszerzőkén túl”.

(A magyar állami hírügynökség, az MTI történetesen nem idézte a szóvivő szavaiból a hírszerzőkről szóló részt, amely alátámasztja a kémkedési kísérlet megtörténtét, csak amit a szóvivő előtte mondott.)

Ahogy azt Ujvári korábban ígérte, az EP-t is értesítették a vizsgálat eredményeiről.

Dobrev Klára DK-s képviselő az áprilisi választás előtt néhány nappal arról írt Facebookra, hogy a Direkt36 cikkének szerzője „és nemzetközi oknyomozó újságíró társai komoly tényfeltáró munkát végeztek. Az oknyomozás során három személyt azonosítottak monogram szerint”, holott a cikkben a felsorolt monogramok nem szerepeltek. (Dobrev az áprilisi bejegyzéséhez kommentként már nem a Direkt36 cikkét, hanem egy European Pulse néven megjelenő oldal írását linkelte.) Szerinte egyikük az EP szakbizottságának zárt ülésén meghallgatott személy, a másik kettő Gerzsenyi Gabriella tiszás EP-képviselő, valamint Hajdu Márton, a Tisza Párt EP-delegációjának kabinetfőnöke és azóta megválasztott országgyűlési képviselője „lehet”, majd többek között azt az állítást csomagolta kérdésbe: „igaz, hogy Gerzsenyi és Hajdu az európai bizottsági karrierjük alatt a magyar titkosszolgálatoknak is dolgoztak”?

A bizottsági vizsgálat eredménye megadhatta a választ.

A Tisza Pártból a korábbi kérdésünkre azt írták, alaptalan hazugságokkal nem foglalkoznak, egy szó sem igaz a vádakból.