Trump váratlan barátkozása ellenére Észak-Korea még mindig ellenségként kezeli az Egyesült Államokat
Donald Trump amerikai elnök az elmúlt hetekben látványosan elkezdett közeledni Észak-Koreához, konkrétan a Kim Dzsongunnal való kiváló kapcsolatára hivatkozva csökkentette az amerikai részvételt a dél-koreai hadgyakorlatokon. A jelek szerint azonban ez sem volt elég ahhoz, hogy az észak-koreai vezetés máshogy kezdjen el gondolkodni az Egyesült Államokról, egy külügyi szóvivő hétfőn azt közölte, hogy továbbra is ellenségként tekintenek Washingtonra, amely az ország teljes nukleáris leszerelését szorgalmazza, kritikákat fogalmaz meg az emberi jogokkal kapcsolatban, és közös hadgyakorlatokat tervez Dél-Koreával és Japánnal – írja a Reuters.
„A Trump-kormányzat egyértelművé tette, hogy továbbra is ellenségesen áll a Koreai Népi Demokratikus Köztársasághoz, és önkényesen megsérti annak szuverenitását, politikai berendezkedését és biztonsági érdekeit” – áll az észak-koreai állami médiában közzétett nyilatkozatban. Az is elhangzott benne, hogy az atomfegyverek az észak-koreai szuverenitás megőrzésének legfőbb zálogai, atomhatalmi státuszuk pedig nem szenvedhet csorbát a leszerelésre vonatkozó amerikai követelések miatt. A szóvivő szerint a regionális konfliktusok enyhülését feleslegesen várja bárki, és
jelezte, hogy semmilyen változásról nem tud beszámolni az amerikai–észak-koreai kapcsolatokban.
A közlemény annak fényében kifejezetten érdekes, hogy Donald Trump két hete váratlanul bejelentette, hogy csökkenteni fogják a Dél-Koreával közös hadgyakorlatok mértékét, és pedzegette, hogy ennek lehet némi köze ahhoz, hogy az ország nem segített neki Irán atomfegyver-mentesítésében. A döntés éles fordulat volt ahhoz képest, ahogyan az amerikai kormányzat az elmúlt hónapokban Dél-Koreához viszonyult, májusban Pete Hegseth hadügyminiszter még dicsérte az országot a „védelmi kiadások növelése iránti elkötelezettségéért”, valamint azért, hogy vezető szerepet vállal a Koreai-félsziget biztonságának garantálásában.
A háttérben több dolog is állhat. Csoma Mózes Korea-kutató a Telexnek azt mondta, a Trump-kormányt alapvetően anyagi okok vezérlik, nem akarnak pénzt költeni a hadgyakorlatra, de szerinte benne van az is, hogy a dél-koreai vezetés nem segített be az iráni konfliktusban, és nem történtek meg a várt koreai befektetések az Egyesült Államokban. Azt is érdemes figyelembe venni, hogy a jelenlegi balközép dél-koreai kormány békülékenyebb politikát folytat Észak-Koreával, a döntés ehhez is illeszkedik, és egy esetleges Trump–Kim-csúcstalálkozónak is megágyazhat. Ezt amúgy Dél-Korea is támogatja, de csak ha ők is ott lehetnek. Erről ebben a cikkben írtunk.
