Trump megint meglepte a világot, még most is találgatják, miért nyeste vissza a Dél-Koreával közös hadgyakorlatot
Donald Trump amerikai elnök a napokban újra meglepte a világot, amikor bejelentette, hogy jelentősen csökkenti az amerikai részvételt a Dél-Koreában évente rendszeresen megtartott közös hadgyakorlaton. Végül a hétfőn kezdődött hadgyakorlatot a felére rövidítették, így már pénteken véget ér, eredetileg augusztus 27-ig tartott volna. Trump több lehetséges irányra is utalt, de elemzők az elmúlt napokban azt próbálták kitalálni, hogy milyen okok állnak valójában a hadgyakorlat kezdete előtt egy nappal hozott döntés hátterében.
„Váratlan megjegyzés volt Trump részéről, hogy a hadgyakorlatok csökkentésére utasította a védelmi miniszterét” – mondta Csoma Mózes Korea-kutató a Telexnek. A volt szöuli nagykövet szerint nem egy ok vezetett a bejelentéshez. A Trump-kormányt alapvetően anyagi okok vezérlik, mert nem akarnak pénzt költeni a hadgyakorlatra, de szerinte benne van az is, hogy a dél-koreai vezetés nem segített be az iráni konfliktusban, és nem történtek meg várt koreai befektetések az Egyesült Államokban. Viszont azt is érdemes figyelembe venni, hogy a jelenlegi balközép dél-koreai kormány békülékenyebb politikát folytat Észak-Koreával, és a döntés ehhez is illeszkedik.
A kezdés előtt váratlanul bedobta, hogy ez lesz
Trump vasárnap a közösségi oldalán megjelent posztban jelentette be, hogy csökkenti az amerikai részvételt a szokásos éves hadgyakorlaton. Az amerikai elnök elsősorban az észak-koreai diktatúrát vezető Kim Dzsongunnal meglévő nagyon jó kapcsolatára hivatkozott. Azt írta, nem örül annak, hogy az Egyesült Államok részt vesz a hadgyakorlaton, ami szerinte nemcsak túl drága, hanem „teljesen helytelen és ellenséges jelzést küld egy olyan országnak, ami Donald J. Trump elnöksége alatt mindvégig ártalmatlan és tisztelettudó magatartást tanúsított.”
Ugyanakkor, mintha csak mellékesen tenné, a poszt végén megemlítette, hogy nemrég megkérdezte Dél-Korea elnökét, hogy nem akarnak-e csatlakozni az iráni háborúhoz, amire „azt válaszolták, hogy »köszönjük, nem.«” Hétfőn, a Fehér Házban tett nyilatkozatából már úgy tűnt, hogy ez lehet a hadgyakorlatról szóló döntésének egyik fő indoka.
Trump hosszasan panaszkodott arra, hogy a dél-koreai elnöktől hiába kért „egy kis segítséget” Irán esetében. „39 ezer katonánk állomásozik ott, hogy megvédjenek titeket a közvetlen szomszédotoktól, Kim Dzsonguntól, ti pedig nem segítetek nekünk egy nagyon egyszerű iráni katonai műveletben? Ez furcsa.” Az elnök hozzátette, hogy az Egyesült Államok nem védhet meg minden országot, „főleg, amikor nincsenek ott, hogy segítsenek nekünk”, és jelezte, hogy a dél-koreai jelenlét több milliárd dollárjába kerül az USA-nak.
Trump az utolsó pillanatban tette az elemzők körében értetlenkedést, a demokrata politikus között pedig felháborodást kiváltó bejelentését, az eredetileg 11 naposra tervezett hadgyakorlat ugyanis másnap, hétfőn kezdődött el. Trump is jelezte, arra már nincs idő, hogy az amerikai részvételt teljesen visszavonják, és csak arra utasította Pete Hegseth védelmi minisztert, hogy jelentősen vegyen vissza a közös hadgyakorlatból.
Eleinte nem lehetett tudni, hogy ennek milyen hatása lesz. A Pentagon először a Fehér Házhoz irányította az erről érdeklődő újságírókat, majd pár órával később egy mindössze egymondatos közleményt tett közzé, amelyben jelezték, hogy a minisztérium „aktívan dolgozik a főparancsnok utasításának végrehajtásán”. A dél-koreai hadsereg vezetése a Reutersnek azt mondta, hogy a hadgyakorlat hétfőn a terveknek megfelelően elkezdődött. Végül szerdán jelentették be, hogy a hadgyakorlat második fele elmarad.
A nyaranta tartott, Ulchi Freedom Shield nevű hadgyakorlaton Szöul közlése szerint nagyjából 18 ezer dél-koreai katona vesz részt, hozzájuk csatlakozik az országban állomásozó 28 500 amerikai katona egy része. A közös hadgyakorlaton az előzetes tervek szerint főleg a drónok elleni védekezésre, a GPS-jelzavarásokra és kibertámadásokra készülnek fel, olyan taktikákra, amiket az orosz–ukrán háborúban tanultak az ott harcoló észak-koreai katonák.
A koreai háborút 1953-ban csak tűzszünettel zárták le, és az azóta tartott közös dél-koreai és amerikai hadgyakorlatok miatt Phenjan rendszeresen tiltakozni szokott. Az észak-koreai külügyminisztérium az előző héten „egy agresszív háború főpróbájaként”, valamint az ország biztonságára leselkedő „halálos fenyegetésként” értékelte a hadgyakorlatot.
Ezek a hadgyakorlatok mindig növelik a feszültséget a Koreai-félszigeten, mert az észak-koreai vezetést rendkívül irritálják, ilyenkor ugyanis kénytelenek átcsoportosítani a haditechnikájukat és haderejüket másik, a hadgyakorlat helyszínétől távolabb lévő régiókba – mondta Csoma Mózes. Ez pedig nagy logisztikai kihívás, ami még sok üzemanyagot is fogyaszt, és ezért „ezek a hadgyakorlatok gazdaságilag érintik nagyon érzékenyen Észak-Koreát, és ilyenkor minden esetben kígyót-békát kiabálnak.”
Jön az újabb Trump–Kim-csúcstalálkozó?
Trump ugyanakkor nem először hozott hasonló döntést. Első elnöksége alatt 2018-ban jelentette be, hogy leállítják a közös hadgyakorlatokat, mert túlságosan költségesek, és feldühítik Észak-Koreát. Aztán végül sehova sem vezető tárgyalásokat folytatott Kimmel az ország atomprogramjának leállításáról.
Trump a hétvégén egy fotót osztott meg a közösségi oldalán, amin egyik akkori találkozójuk során látható Kim Dzsongunnal. Közölte, hogy ők ketten nagyon jól kijöttek egymással, ami sokak szerint felvetette a lehetőségét, hogy esetleg újabb tárgyalásokat tarthatnak. Phenjan erre nyilvánosan nem reagált. Trump a Fehér Házban újságíróknak kijelentette, hogy az észak-koreai vezető válaszolt, de ennél többet már nem árult el.
Ez a magyarázat azután merült fel, hogy I Dzsemjong dél-koreai elnök szombaton béketárgyalások megkezdését sürgette Észak-Koreával a két ország között csak tűzszünettel véget ért háború végleges lezárásához. Trump hétvégi bejelentése egybevág azzal, amit a dél-koreai elnök megfogalmazott a két Korea közötti békülékenységről, és egyben üzenet is volt Phenjannak, hogy Washingtonnak nem áll érdekében, hogy konfliktus alakuljon ki – mondta Csoma.
A Korea-szakértő szerint elképzelhető, hogy az észak-koreai vezető hajlandó lesz tárgyalni Trumppal, annak ellenére, hogy Kim Dzsongun helyzete 2018-hoz képest jelentősen erősödött. Az elmúlt években országa megkérdőjelezhetetlenül atomhatalommá vált, és az orosz–ukrán háborúban nyújtott segítségéért cserébe szoros kapcsolatot épített ki Oroszországgal, ami katonai és gazdasági támogatást nyújt az elzárt országnak. Az észak-koreai vezetőnek mindig érdekében áll tárgyalni, még ha az egy értelmetlen és semmitmondó tárgyalás is lesz, mert azt belföldi propagandára tudja felhasználni, jelezve a népe felé, hogy ő világpolitikai tényező – mondta Csoma.
Irán és a dél-koreai befektetések hiánya
Más vélemények szerint Trump nem egy esetleges csúcstalálkozó előkészítése miatt tette bejelentését, hanem az iráni segítségnyújtás és a dél-koreai befektetések elmaradása miatt. Egy, a szöuli vezetés döntéseire rálátó forrás a Politicónak azt mondta, hogy Trump valójában csak azt próbálja leplezni az Észak-Koreát említő nyilatkozataival, hogy az egész ügy mögött egyszerűen az iráni segítségnyújtás hiánya áll: „Úgy tűnik, hogy Trump csak be akar mosni egyet Dél-Koreának, mivel elégedetlen azzal, hogy az ország csak visszafogottan reagált a Hormuzi-szorosban kért támogatásra vonatkozó felvetésére.”
A lapnak közben az erről szóló megbeszélések hátterét ismerők viszont azt is mondták, hogy Trump legalábbis részben azért hozta meg a döntést, mert frusztrálja, hogy lassan haladnak azok a befektetések, amiket Dél-Korea ígért. A szöuli vezetés a tavalyi vámtárgyalások alatt vállalta, hogy 350 milliárd dollárt fektet be az Egyesült Államokban. Ebből 150 milliárd dollárt hajóépítési együttműködésre tettek félre, de azt még nem lehet tudni, hogy mi lesz a további 200 milliárd dollár sorsa. Az erről szóló tárgyalások pedig sokkal lassabban haladnak, mint ahogy azt a Trump-kormány szeretné.
A portál értesülései szerint Howard Lutnick amerikai kereskedelmi miniszter hétfőn, egy nappal az elnök bejelentése után előre lebeszélt találkozót tartott a dél-koreai kereskedelmi miniszterrel a befektetésekről. A Korea Herald beszámolója szerint a dél-koreai miniszter rendkívüli találkozóra érkezett az Egyesült Államokba. A dél-koreai kormány „többször is ellenséges politikát folytatott az amerikai vállalatokkal szemben, és kevés hajlandóságot mutatott arra, hogy végrehajtsa az Egyesült Államokkal kötött történelmi jelentőségű beruházási megállapodást” – mondta a Reutersnek egy volt kormányzati tisztviselő.
A két ország között az is feszültséget okozott, hogy a dél-koreai hatóságok vizsgálatot indítottak az Egyesült Államokba bejegyzett Coupang nevű cég ellen, aminek részvényeivel Trump is kereskedett, kedden pedig illegális szerencsejáték miatt betiltották a Polymarket előrejelzési platformot, amiben Trump fiának is érdekeltsége van.
Szerdán Cso Hjon dél-koreai külügyminiszter is arról beszélt, hogy Trump a hadgyakorlatok visszafogásával a befektetések és az iráni háború kérdésében akar nyomást gyakorolni a déli vezetésre. Ugyanakkor jelezte, hogy a befektetési tervekkel nem tudnak gyorsabban haladni, mert több tényezőt is meg kell fontolniuk, köztük jogi eljárásokat és a gazdasági realitásokat. Emellett közelebbről meg nem határozott váratlan problémákat is említett – írta a Reuters.
Dél-koreai atomfegyver?
Csoma kiemelte, hogy amikor a balközép kormányoz Dél-Koreában, az Észak-Koreával fennálló viszony rendezésének igénye jelenik meg a dél-koreai politikában, miközben az Egyesült Államokhoz fűződő szálak lazulnak. A konzervatívok azok, akik inkább szeretik szorosabbra fűzni az ország kapcsolatát Washingtonnal. Így Trump döntése a hadgyakorlatok visszafogásáról találkozik a jelenlegi dél-koreai vezetés igényeivel. Utóbbi közben arra is törekszik, hogy nagyobb önállóságot szerezzen katonai téren. A dél-koreai elnök Trump bejelentése után be is jelentette, hogy vissza akarja szerezni az Egyesült Államoktól a háborús műveleti irányítás jogát.
Dél-Korea az 1950-től 1953-ig tartó koreai háború idején adta át a hadműveleti irányítást az Egyesült Államok vezette ENSZ-parancsnokságnak. Mivel a háború nem békeszerződéssel, hanem fegyverszünettel ért véget, ezért a két Korea technikailag továbbra is háborúban áll egymással. Amikor 1978-ban létrejött a közös dél-koreai és amerikai parancsnokság, akkor a hadsereg irányítása ehhez a szervezethez került. Dél-Korea 1994-ben visszaszerezte a békeidőben érvényes műveleti irányítás jogát, azonban háború esetén továbbra is az Egyesült Államok egyik négycsillagos tábornoka irányítaná a dél-koreai fegyveres erőket.
Egyes elemzők Trump bejelentése után arra figyelmeztettek, hogy akár annyira is megrendülhet a bizalom az Egyesült Államokban, hogy Szöul saját atomfegyver kifejlesztésébe is belefoghat. Robert Wood egykori amerikai diplomata az AP-nek kijelentette, „nem akarjuk, hogy Dél-Korea azt a következtetést vonja le, hogy biztonságát egyedül a nukleáris fegyverek garantálják”.
Matthew Kroenig egykori amerikai kormányzati tisztviselő, az Atlantic Council jelenlegi elemzője az AP-nek nyilatkozva arra hívta fel a figyelmet, hogy a közvélemény-kutatások szerint a dél-koreaiak egyre jobban támogatják az atomfegyver megszerzését: most már 72,8 százalék szükségesnek tartaná ezt. Szerinte az Egyesült Államok „igazán keményen küzdött azért, hogy meggyőzze Dél-Koreát arról, hogy védve vannak”, és a hadgyakorlatok csökkentése alááshatja ezt az üzenetet.
Csoma Mózes erről azt mondta, hogy már a hetvenes évek óta téma Dél-Koreában a saját atomfegyver elméleti lehetősége, de ez addig nem fog megtörténni, amíg Japánnak nem lesz atomfegyvere. „Mindenképpen Japán lenne az első sorban” – mondta a szakértő.
