Magyar Péter a bledi fórumon: Belenéztem Ursula von der Leyen szemébe, hogy itt vagyok a pénzünkért
„A házi feladatot meg kell csinálni”, ő a tettekben hisz, és büszke a kormányára, ami 100 nap alatt elvégezte a leckéje zömét – mondta többek között ezeket Magyar Péter kormányfő a szlovéniai Bledben hétfőn. Magyar mellett Andrej Babiš cseh, Janez Janša szlovén és Andrej Plenković horvát kormányfő jöttek össze, hogy beszélgessenek Európa jelenéről, jövőjéről és – némi keserédes nosztalgiával – a múltjáról a Bledi Stratégiai Fórumon.
Magyar szerint minden lehetséges, ezt tanulta meg az elmúlt években Magyarországon. A válságokról azt mondta, az energiaválság volt a legsúlyosabb, „közel voltunk az atomerőművünk lekapcsolásához”, de precedens nélküli összefogással sikerült megoldani a problémát. Augusztus 12-én kormánydöntést hoztak, majd több ezer köbméter követ szórtak a Dunába a vizet a hűtőcsatornába terelő fenékküszöböt építve. Magyar szerint nagy államháztartási deficitet örököltek, amit sikerült mérsékelni. Őszintén kell beszélni szerinte, hogy elkerüljék a kettős beszédet és az ideológiai kérdéseket, és inkább igazi kérdéseket vitassanak meg.
„Örülök, hogy készen állunk újraépíteni ezt a fontos kapcsolatot”, és hogy befogadhatja az EU a nyugat-balkáni országokat – mondta Magyar. Nem késő küzdeni az illegális migráció ellen szerinte, viszont beszélni kell róla, miért kezelték igazságtalanul Magyarországot Brüsszelben, miért kellett napi 1 millió eurót fizetni azért, mert megvédtük a határainkat. A kettős beszéd megelőzéséhez őszintén kell beszélni Magyar szerint. Felidézte, hogy több száz településen megfordult a kampányban, belenézett a választók szemébe, és azt tapasztalta, vissza kell építeni a bizalmat a politika és az emberek között. Úgy summázta, hogy az országnak van még dolga a házi feladataival.
Magyar később elmondta, elég rossz számok vannak demográfiailag Magyarországon, így a szpíker állításával szemben ebben nem példakép az ország. Ellenben a migráció elleni küzdelemben utat mutatott. Az EU demokráciáról beszél szerinte, miközben Kína építi a gyárait. Miniszterelnökként járt már Brüsszelben: „belenéztem Ursula von der Leyen szemébe, hogy itt vagyok a pénzünkért”. „Hogy őszinte legyek, elég sima volt”, szerinte pár nap alatt megkapta a befagyasztott uniós támogatásokat az ország (erről politikai nyilatkozat született ekkor).
Nincs politikai vezetés az EU-ban, ami „nagyon bürokratikus rendszer”, Magyarnak anno azt mondták, ne egyezkedjen a bürokráciával Brüsszelben. Egyre több hatalma van ennek a szervezetnek, emiatt vissza kell térni az EU alapító atyáihoz, az igazi ügyekhez, a versenyképesség témájához. „Remélem, hogy van esély… Van egy érzés Brüsszelben is, hogy eldönthetjük, az EU túlél csupán, vagy nyer” – mondta. Különböző hozzáállás kell, ha valaki nyerni akar, és most nem ez jellemző Brüsszelben. Használni kell a kohéziós alapokat, például a nagy sebességű vasútvonalhoz a V4-es fővárosok között. Helyre kell állítani az európai emberek bizalmát az EU-ban. Kína sem egyszerű kérdés, de legalább elkezdtek róla tárgyalni.
Magyar Péter zárszónak felfedte: „én mindig pesszimista vagyok”. Az volt a választás előtt is, de megnyerték a szavazást, és még mindig 70 százalék körüli eredménnyel vezetnek a felmérésekben. Szerinte rövid, közép- és hosszú távú stratégia kell az EU-nak. Energia, védelem, MI – sorolta a fontos szektorokat. Ha nem tudunk időben egyezkedni ezekben a kérdésekben, az EU globális játékosként nem rúghat labdába. „Mindenkinek meg kell csinálni a házi feladatot otthon”, ha ez megvan, sikeres lesz a tömb. „Teljesen egyetértek Babiš miniszterelnökkel, hogy jövőre az európai választások kulcsfontosságúak lesznek Európa jövője szempontjából” – utalt a 2027-ben esedékes nemzeti választásokra Franciaországtól Lengyelországig. Odaszúrt a leköszönt Orbán-kormánynak is, mondván nem nagy feladat, de Magyarország most konstruktívabb, mint volt. Minden kormányfő feladata, hogy megvédje a polgárai érdekét – zárta szavait.
2004-ben még jó volt az EU, de most már nem az
A többi kormányfő is pesszimista volt, ahogy Magyar szokott lenni állítása szerint, főleg az EU jelenleg állapotával kapcsolatban. Plenković szerint Bled üzenetet küld, hogy a térség sokkal befolyásosabb és magabiztosabb lett. „Mi még mindig a kohézió barátai vagyunk”, szükség van a Nyugat támogatására, sok reformot kell végrehajtani a térségben. Nagy kihívások voltak az elmúlt években, mint a migrációs válság – ami választásokat befolyásol –, vagy épp a multikrízis (brexit, Covid, háborúk, energiaválság). Demográfiai problémák is vannak a térségben, felhozta, hogy itt Bledben is alig született tavaly gyerek.
Janša arról beszélt, amikor csatlakoztak az EU-hoz 2004-ben, azt mondták a tömbről, hogy egy „istenadta, hibák nélküli” csoport. Az első években, „az EU arany korszakában” ez többé-kevésbé így is volt. A későbbi krízisek megváltoztatták Európát, békeprojekt lett belőle, túlszabályozott lett az Unió. „Nem voltunk olyan naivak, mint a nyugati országok” – mondta Janša a migrációról. Szerinte a NATO stratégiai hibája volt a 2008-as bukaresti csúcson a tagság megígérésére Ukrajnának és Grúziának. „A stratégiai gondolkodás Európa közepéről jön most” – tette hozzá.
Babiš felidézte, 2021-ben gyűltek össze legutóbb a V4-ek – itt vélhetően a gödöllői csúcsra nem gondolt. Márpedig a térségnek kell megóvnia Európát. Az európai Green Dealt is kritizálta, ami miatt eurómilliókat vesztett a cseh gazdaság már most. Az energia ügyében változtatni kell a gondolkodáson, meg akarják győzni az Európai Bizottságot erről. Mindenki most jön rá szerinte, hogy a műtrágyát ammóniából készítik, az meg a földgáz mellékterméke, jó reggelt kívánt az erre rádöbbenőknek. „Ma a legfontosabb számunkra, hogy koalíciókat alkossunk”, a versenyképesség koalícióját. Köszönhetően Magyar Péternek, újra együtt vannak a V4-ek – mondta.
Plenković később az Európai Tanácsról azt mondta, kölcsönös tisztelet alapján működik, és ha jól alátámasztott témákat hoznak be, meggyőzhetőek a partnerek. Felidézte, a következő hétéves költségvetéséhez António Costa tanácselnök körbeturnézza az EU fővárosait (a héten Budapesten is megfordul). Janša szerint az EU ideája létezik még, de a blokk már nem ugyanaz. De ez normális, az idők változnak, a kérdés, hogy előnyére vagy hátrányára változik az Unió. Az uniós költségvetésről szólva azt mondta, „a bizalom fontos dolog”, az embereknek látniuk kell, hogy rendben költik el a pénzüket. Később arról is beszélt, hogy az EU soft powerje nem elegendő manapság, felidézte, az ukrajnai temetőket járva érett meg ez a benyomása. Babiš szerint „minden a pénzről szól”. Szerinte Csehország egyre többet fizet be az EU közös kasszájába. Arról beszélt, hogy meg kell építeniük az autópályáikat, kórházakat, rákkezelő központot, erre kell az EU-támogatás.
Európa globális szerepére is kitértek a felek, Plenković arról beszélt, „globálisan a befolyásunk nyomás alatt van”, de még létezik. Meg kell értenünk, hogy a nagyhatalmak nem barátai a multilaterális intézményeknek, az Egyesült Államokat ki is emelte. Janša nem támogatja a többségi szavazásokat – amikkel kikerülhetik a vétókat –, mert egyezségre kell jutni. José Manuel Barroso bizottsági elnök szerinte 2004-ben azt mondta, a bővítés után az EU alakítani tudja a globalizációt. Európából áttelepül az ipar Ázsiába szerinte, mert őket nem kötik annyira a kibocsátási, környezetvédelmi szabályok. Azért nyerték meg a választást, mert a polgárok mindennapi gondjairól, nem Ukrajnáról beszéltek – mondta Babiš. Visszaemlékezett, hogy kínai orvosi felszerelésre és amerikai vakcinára várt a kontinens a Covid idején.
Ezen a videón visszanézheti a beszélgetéseket:
