„A cél nem a sebészi pontosság, hanem a káosz” – Tajvan drónáradattal szabadítaná el a poklot egy kínai invázióval szemben

Légiriadó, kiürített utcák, akadozó mobilinternet, a tenger felé tüzelő harckocsik és sebesült katonákat ellátó szanitécek. Ilyen jelenetek játszódtak le Tajvanon, ahol augusztus 5. és 14. között több ezer tartalékos katona mozgósítása mellett tartották meg az év legnagyobb hadgyakorlatát, amivel egy kínai invázióra készülnek. A legnagyobb figyelmet azonban nem a harckocsik, vagy az Egyesült Államoktól több milliárd dollárért vásárolt rakéták és vadászgépek kapták. Hanem a drónok.

Elemzők már évtizedek óta arra biztatták Tajvant, hogy az úgynevezett „tarajossül-stratégiát” (porcupine strategy) alkalmazva rendezkedjen be aszimmetrikus védelemre egy esetleges kínai invázió esetére. Ne harckocsikkal, vadászgépekkel és nagy hadihajókkal próbálja megakadályozni a sziget elfoglalását, hanem olcsóbb, mozgékony, nehezen felkutatható fegyverekkel, főleg rakétákkal, fürge hajókkal és aknákkal.

Az utóbbi években az orosz–ukrán háború tanulságait levonva ezt fejlesztették tovább. A drónokra hegyezték ki az új stratégiát, aminek a hellscape (kb. pokoljárás) nevet adták.

A kifejezést gyakran Samuel Paparo admirálishoz, az Egyesült Államok Csendes-óceáni Parancsnokságának vezetőjéhez kötik, de valójában elődje, John Aquilino admirális egy washingtoni védelmi ipari konferencián nevezte így először azt a stratégiát, aminek keretében drónrajok tömegét vetnék be a kínai inváziós erők ellen. A cél, hogy „egy hónapra teljesen pokollá tegyem az életüket” a Tajvani-szorosban, ami elég időt ad minden másra – mondta aztán Paparo a Washington Postnak.

Eleinte főleg időhúzásra használták volna a hellscape-et, hogy Tajvan szövetségeseket tudjon felsorakoztatni a kínai támadás elleni védekezéshez, de mostanra már inkább azt akarják elérni, hogy egy sziget elleni támadás olyan súlyos veszteségekkel fenyegesse Kínát, hogy az ország vezetése inkább bele se akarjon vágni.

„A kérdés az, hogy Peking képes-e elviselni azt a műveleti káoszt, a hatalmas emberveszteséget és a stratégiai bizonytalanságot, amelyet egy invázió maga után vonna. Azzal, hogy a támadást megfizethetetlenül költségessé és veszélyesen kiszámíthatatlanná teszi, Tajvan eleve elrettentheti Kínát a lépéstől” – írta a Center for a New American Security (CNAS) nemzetbiztonsággal foglalkozó kutatóintézet védelmi programjának igazgatója, Stacie Pettyjohn és Molly Campbell, a CNAS védelmi kérdésekre szakosodó kutatója. Kína szemében nyilvánvaló lesz, hogy „a Tajvan elfoglalására tett kísérlet nemcsak jelentős költségekkel járna, de hiábavaló is” – közölte tavaly márciusban a tajvani védelmi miniszter.

Ahogy azt a Telexen 2022-ben részletesen elemeztük, Kína már akkor nagy előnyben volt a haditechnika, köztük harckocsik, repülők, hajók és rakéták számában Tajvannal szemben, ami az azóta eltelt időben még hangsúlyosabb lett. A Tajvant a saját területeként kezelő, arra szakadár tartományként hivatkozó Kínai Népköztársaság vezetője, Hszi Csin-ping utasítására a hírek szerint a kínai fegyveres erőknek 2027-re képessé kell válniuk a sziget elfoglalására. A terepviszonyok azonban a nagyrészt nehezen támadható hegyvidékes területekkel és városokkal bíró Tajvannak kedveznek, aminek csak néhány partvidéke alkalmas egy invázió végrehajtására.

Kínának a becslések szerint hatalmas, több mint egymillió fős támadó erőt kéne átjuttatnia Tajvanra. Itt jönnek a képbe a drónok. A kínai erők a tengeren lennének a leginkább sebezhetők és leginkább kiszolgáltatottak, amit Tajvan az előnyére fordíthat – mondta Stacie Campbell a Deutsche Wellének adott interjújában. „A hellscape alapötlete, hogy Tajvant annyira »tüskéssé«, vagy annyira nehezen lerohanhatóvá tegyék, hogy Kína úgy döntsön, hogy nem éri meg” a támadás – magyarázta az elemző.

A terv szerint Tajvan víz alatti, felszíni és repülő drónok tömegét zúdítaná az inváziós erőkre, ezt kiegészítve hagyományos rakétákkal, tüzérséggel és tengeri aknákkal. „A cél nem a sebészi pontosság, hanem a káosz” – írták a CNAS elemzői. Sőt, Ukrajna a hatékony nagy hatótávolságú dróntámadásokkal azt is bebizonyította, hogy Tajvan akár már akkor támadni tudja az inváziós erők által használt hajókat, amikor azok elhagyják a kínai kikötőket – mondta a New York Timesnak Mick Ryan nyugalmazott ausztrál tábornok, a sydney-i Lowy Intézet kutatója.

Rengeteg drónra van szükségük

Az amerikai admirálisok a hellscape-et mesterséges intelligencia által irányított amerikai drónokkal képzelték el, amit a védelmi minisztérium Replicator nevű programján keresztül fejlesztenének ki. Ez azonban várhatóan csak 2030-ra lesz bevethető. Tajvan jobban jár, ha a hellscape-et saját védelmi stratégiájaként alkalmazza, írta idén februári jelentésében a CNAS. Ehhez Tajvannak rengeteg drónt kell beszereznie, és ezt egyre inkább saját gyártókapacitás kiépítésével oldanák meg.

„Tajvannak sürgősen szüksége van ezekre a drónokra a saját túléléséhez és a sziget megvédéséhez” – mondta az augusztusi hadgyakorlat kezdetén a New York Timesnak Max Lo, a tajvani drónipari szövetség elnöke. Tajvan már 2024 óta erre készül, azonban abban az évben kevesebb mint tízezer drónt gyártott, noha Cathy Fang, a tajvani kormánynak dolgozó DSET kutatóintézet vezetője szerint „megvan a képessége arra, hogy a világ legjobb drónjait állítsa elő”.

A gondot az okozza, hogy a dróngyártáshoz szükséges eszközök piacát szinte teljesen leuralták a kínai cégek, Tajvan pedig ezek bevonása nélkül akarja felépíteni drónarzenálját. A tajvani cégeknek kormányzati megrendelésekre van szükségük a gyártás növeléséhez. Tajvan jelenleg nagyjából havi 15 ezer drónt gyárt, aminek húsz százaléka megy exportra, főleg Csehországba, Lengyelországba és az Egyesült Államokba, és a gazdasági minisztérium várakozása szerint 2030-ra érik el a havi százezer darabot.

A tajvani parlament csak december közepén, több mint 260 nap csúszással döntött a 2026-os, majdnem háromezer milliárd tajvani dolláros (kb. 29 ezer milliárd forint) költségvetésről, amiben drónokra 63,4 milliárd tajvani dollárt adtak, a nagy részét a hazai drónipar fejlesztésére. Májusban az ellenzéki pártok irányította parlament egy 780 milliárd tajvani dolláros kiegészítő védelmi kiadást szavazott meg, kevesebbet, mint amit a kormány kért, és pont a hazai dróngyártásra előirányzott költségvetést vágták meg a javaslatban.

Még zajlik a vita a pártok között egy különleges törvényről, amiben majdnem 1500 part menti felderítő drónra, több mint 200 000 part menti támadó drónra és több mint 1300 öngyilkos drónhajóra kérnek pénzt.

A költségvetési törvénynek jelenleg 14 különböző verziója kering, amiről pénteken tartanak parlamenti vitát. A Kínai Nacionalista Párt, avagy Kuomintang (KMT) éves költségvetést szeretne elérni, míg a Tajvani Néppárt (TPP) a költségvetési források és a fiskális fegyelem miatt aggódik.

Kína távoltartásához olcsóbb és gyorsan bevethető fegyverekre van szüksége Tajvannak – mondta még tavaly a Wall Street Journalnek Alessio Patalano, a londoni King’s College háborús stratégiával foglalkozó professzora. Szerinte a tajvani hadsereg csak annyira lesz ütőképes, „amennyire a tajvani emberek és a tajvani politikai elit hagyja”.

A drónok beszerzése ráadásul még csak az első lépés. Elemzők arra figyelmeztettek, hogy hatékony bevetésükhöz elengedhetetlenek a megfelelően kiképzett katonák is. „A drónok használata valójában nem olyan egyszerű”, ez az orosz–ukrán háború egyik legnagyobb tanulsága – mondta a DW-nek Stacie Pettyjohn, a CNAS elemzője. Ezt jelzi, hogy a Wall Street Journal beszámolója szerint hadgyakorlatokon az ukrán drónirányítók könnyedén legyőzték az amerikai hadsereg egységeit.

A teljes képhez hozzátartozik, hogy a tajvani számvevőszék nyáron súlyos hiányosságokat tárt fel a kínai drónok elleni védekezésben. Jelentésük szerint a tajvani védelem nem tudja érzékelni és megzavarni az 5,1 GHz-et, és a legújabb kínai műholdakat használó kínai drónokat, emellett nincs hatékony módszere az optikai kábelekkel irányított, illetve a mesterséges intelligencia által vezérelt drónok ellen sem. A 2021-ben indított drónvédekezési program ráadásul fél-egy éves csúszásban van.

Kína magabiztosságot sugároz

Kínai katonai elemzők két éve magabiztosan közölték, hogy a kínai hadsereg mesterséges intelligenciát használó drónrajokkal könnyedén el tudna bánni a hellscape-et megkísérlő amerikai drónokkal. „Az Egyesült Államoknak nem szabad megfeledkeznie arról, hogy Kínának van a világ legnagyobb dróngyártó kapacitása”, és azt kellene kitalálniuk, hogy mihez kezdenének egy nagyobb kínai drónflottával – mondta 2024-ben Fu Csian-sao kínai katonai elemző.

Az augusztusi hadgyakorlatra, valamint a New York Times pokoljárásos stratégiát ismertető cikkére reagálva a kínai kormány külföldi szócsövének számító, angol nyelvű Global Times „törékeny, üres retorikaként” jellemezte a stratégiát. A lap véleménycikke szerint a tajvani kormánynak csak pár gyerekjátéknak megfelelő drónja van, Kína nagy előnyben van az ipari termelésben, szakembergárdában és a mozgósítás terén is. Közben a kínai védelmi minisztérium pénteken, az utolsó napon pazarló színjátéknak minősítette a tajvani hadgyakorlatot, ami csak „háborús pánikot szül”.

A kínai hadsereg ütőképességét illetően azonban vannak kérdések. A kínai haderő ugyanis negyven éve nem vett részt közvetlenül háborúban, és a kínai haditechnikai eszközök nagy része még nem bizonyított háborús körülmények között – ellentétben például az indiai–pakisztáni konfliktusban bevetett kínai vadászgépekkel és rakétákkal. Az ütőképességet emellett a mindent átszövő korrupció is gyengíti, amit Hszi Csin-ping kínai elnök is nagy problémának tart – erről itt írtunk bővebben.

Közben a Taipei Times információi szerint a Kínai Kommunista Párt a Pekinggel jó viszonyt ápoló tajvani képviselőkre gyakorol nyomást, hogy megakadályozza a dróntörvény elfogadását. A lap szerint a kínai hadsereg vizsgálatai arra jutottak, hogy az jelentősen aláásná a kínai fegyveres erők előnyét a Tajvani-szorosban.