35 embert előállítottak Moszkvában a választásból kizárt, háborúellenes liberális párt tüntetésén

Több mint 30 embert állított elő az orosz rendőrség hétfőn a Legfelsőbb Bíróság épületénél tartott moszkvai tüntetésen, ahol a résztvevők az ellen tiltakoztak, hogy a testület a múlt héten eltiltotta a szeptember 18–20-i parlamenti választáson való részvételtől az egyetlen olyan pártot, amely elítéli az Ukrajna elleni háborút: a liberális Jablokót.

A bírósági döntés a múlt héten született – ennek politikai hátteréről ebben a cikkünkben olvashat –, hétfőn egy háromfős bírói tanács a párt által benyújtott fellebbezést vizsgálta, ehhez időzítve tartották meg a tüntetést. Hétfő délutánig nem született döntés a bírói tanácsban a fellebbezésről, amelyen a meghallgatás nyilvános volt ugyan, de csak az érintetteket és a sajtó képviselőit engedték be. A párt elnöke, Nyikolaj Ribakov szerint a párt eltiltásának semmilyen jogi alapja nincs.

A háborút elutasító, Ukrajnával tárgyalásokat javasló párt szimpatizánsaival szemben hamar fellépett a rendőrség – sok esetben valójában már akkor is eljárás indítható, ha valaki kétségbe vonja az indokoltságát a háborúnak, amelyet hivatalosan nem is lehet háborúnak nevezni, csak rendkívüli katonai műveletnek.

A tüntetés első három órája alatt 35 embert állítottak elő – mondta a Meduzának a párt moszkvai részlegének vezetője. Kirill Goncsarov szerint az embereket ok nélkül vitték be a rendőrök a város különböző kapitányságaira.

A választások Oroszországban fokozatosan üresedtek ki Vlagyimir Putyin formálódó rendszere alatt az elmúlt 26 évben, mégis szokatlan az a mód, ahogyan a Jablokót kizárták a soron következő parlamenti választásból. A hatalom kontrollja alatt álló igazságszolgáltatás valamint a Központi Választási Bizottság (CIK) korábban is gondoskodott arról, hogy a Kreml számára kellemetlen szereplők ne induljanak, ezt azonban mindeddig a választási előkészületek korábbi szakaszában tették meg. Most történt meg először az elmúlt negyed században, hogy egy pártot azután tiltsanak el az indulástól, hogy a CIK már jóváhagyta a részvételét, és fel is vitte a szavazólapra.

A ma már külföldre kényszerített elemző, Jekatyerina Sulman szerint mindenképpen váratlan az a menetrend, ahogyan a Jablokót eltiltották a választási részvételtől, ami mindenképpen üzemzavart jelez a hatalom csúcsain.

A konfliktust alapvetően a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) – szélesebb értelemben az erőszakszervezeteket összefogó hatalmi csoportosulás a szilovikok szárnya – és az elnöki hivatal befolyásos helyettes vezetője, Szergej Kirijenko közötti összefeszülésnek tartják. Kirijenko praktikus okokból a Jabloko indulását támogatta – ezt tükrözte a CIK döntése –, ami azzal magyarázható, hogy a Kremlnek érdeke lenne, hogy a háborút ellenző liberálisok látványos vereséget szenvedjenek az egyébként formális, az irányított nyilvánosságban amúgy is egyenlőtlen és számos adminisztratív eszközzel befolyásolható választáson. A szilovikok viszont attól tartottak, hogy a korábbi 1-2 százalékos eredménynél jobbat érne el a háborút ellenző Jabloko, ami a Kremlnek felesleges kockázatot jelentene a nyilvános vitákat hosszú évek óta elfojtó rendszerben. A Legfelső Bíróság múlt heti döntése a szilovikok javára billentette el a vitát, amit azonban hivatalosan csak a Jabloko által benyújtott fellebbezés elbírálása után lehet lezártnak tekinteni.