420 embert tartóztattak le a franciaországi erdőtüzek miatt
A második világháború óta semmi sem okozott akkora kárt Franciaországban, mint az idei erdőtüzek – írta a BBC. Eddig 300 ezer hektárnyi területen pusztítottak a lángok – ez több, mint az ország területének fél százaléka, nagyjából akkora, mint Vas megye.
Az országot, ahogy Magyarországgal együtt az egész kontinenst idén rendkívüli hőség sújtotta, hőmérsékleti rekordok sokasága dőlt meg ott is. A tüzek tehát nem választhatók el az éghajlatváltozást jelző időjárástól, ugyanakkor közvetlen okozói tízből kilenc esetben az emberek.
Franciaországban eddig 420 embert tartóztattak le szándékosan vagy gondatlanságból okozott tüzek miatt, köztük 166 kiskorút. A legsúlyosabb vád egy 23 éves férfival kapcsolatos, aki a hatóság szerint legalább tíz helyen gyújtogatott az ország délkeleti részén. Elítélése esetén 15 év börtönt és 150 ezer euró – 55 millió forint – büntetést kaphat.
Többeket már el is ítéltek, egy férfi három év börtönt kapott az ország északkeleti régiójában, Vosges megyében okozott tüzekért vagy a gyújtogatásra tett kísérletért. A hatóságok azonban egyes esetek alapján talán túl keményen ítéltek: egy hajléktalan férfi és egy autizmus jeleit mutató férfit olyan tüzekért ítéltek el, amelyeket eldobott cigarettacsikkjük okozott – írta a BBC, idézve a Le Monde szintén kétkedő írásait. Muriel Gestas ügyvéd szerint döbbenetesen sok az idei letartóztatás száma, de úgy véli, sok olyan eljárás indult, amelyek felmentéssel fognak végződni. A rendőrség egyszerűen túl gyorsan akart felelősöket felmutatni.
A tüzek nagyobbrészt nem szándékos gyújtogatásból származik, inkább építkezéseken keletkezett szikra, nyílt téri sütésből útnak induló parázs vagy eldobott cigaretta révén. Utóbbi a legnagyobb eséllyel akkor okoz tüzet, ha
- legalább 30 fok van,
- a levegő páratartalma legfeljebb 30 százalékos,
- a szél sebessége pedig nem több másodpercenként 8 méternél.
- Fontos az is, hogy a cigarettából még legalább 30 százalék érintetlen legyen.
Ezek a feltételek most valóban adottak, így a mindennapi felelőtlenség jóval könnyebben vezethet tűzhöz, mint máskor.
A szándékosan okozott tüzeknél általában nem egy pontról indulnak az elkövetők, hanem a károkozás reményében több helyen gyújtogatnak. Ez esélyt ad a hatóságoknak, hogy a tűz terjedésének útját visszafejtve több ponton találjanak azonos DNS-mintát, ami bizonyítékul szolgál a bíróságok előtt.
Az emberek okozta tüzek nagyobbik része származhat gondatlanságból, ezen kívül a szándékosság mögött állhat biztosítási csalási szándék, vagy kóros pirománia – ez utóbbi azonban a közhidelemmel ellentétben jóval ritkább, nehéz is diagnosztizálni, így ilyen hivatkozással nagyon kevés ítélet születik.
Van azonban még egy típusa a tűzokozásnak: amikor valaki azért teszi, hogy utána megmentőként elolthassa. Ilyen lehetett a Fontainebleau-ban okozott erdőtűz, amellyel egy önkéntes tűzoltót vádolnak.
A tűzvédelemben egyre nagyobb szerepet játszhatnak a műholdas felvételeket elemző MI-programok és az oltásban pedig a drónok. Erről ebben a cikkünkben olvashat bővebben.
