Spanyolországban és Franciaországban a napokban sikerült megakadályozni a súlyos pusztítást okozó erdőtüzek továbbterjedését, de Görögországban kritikussá vált a helyzet. Az első augusztusi hétvégén Nyugat-Attikát sújtották leginkább a tüzek, a szárazság, a forróság és az erős szél kombinációja egyes helyeken szinte megfékezhetetlen infernót okozott.
Az erős széllökések miatt sokszor nem tudtak felszállni vagy vizet meríteni az oltást végző helikopterek. Kettő össze is ütközött, az egyik a földbe csapódott és két ember meghalt. Horvátországban, Olaszországban is rendszeresek az erdőtüzek, de az elmúlt hetekben még Norvégia délkeleti részén is száz otthon leégett. Nem csak Európában rossz a helyzet. Kanadában az idén már 800 erdőtűz pusztított, amik közel négymillió hektárt elpusztítottak.
Az erdőtüzek miatt visszatérőek a szörnyű képsorok most már minden nyáron, és nemcsak az erre hajlamos déli országokban, hanem északabbra is. Magyarország maga is veszélyeztetetté válik a felforrósodó éghajlata miatt, intő jel volt erre a szerdai székesfehérvári bozóttűz is. Amint az előbbiekben látszott, a hagyományos előrejelzési, figyelmeztetési, oltási technikák sokszor már nem elegendők, és a tüzek egyre több emberéletet követelnek. Itt jön be a modern szemlélet és technológia, amelyek fejlődése sokat segíthet a tüzek elleni védekezésben.
A fejlődő előrejelzés lesz a kulcs
Guillaume Millet, a CFDT francia szakszervezet gironde-i tisztviselője azt mondta a BBC-nek, hogy maga az oltási technológia nem sokat fejlődött ugyan, de az előrejelzési rendszer igen. A francia tűzoltó szerint az erdőtűz által súlyosan érintett megyéjében már kamerarendszer figyeli az erdőket, a beérkező képeket mesterséges intelligencia elemzi. „Gironde-ban a kamerák felváltották az emberi megfigyelőket, akik őrtornyokból pásztáznák a környéket minden városban egész nyáron át” – mondta Millet. Ezek az emberi őrszemek korábban zömmel diákok voltak.
Ezáltal csökkent a vaklármák száma, mivel egy MI-rendszer meg tudja különböztetni a tűz füstjét egy traktor által felvert mezei porfelhőtől. Arról nem is beszélve, hogy akár 20 kilométeres távolságból is kiszúrja a tüzet. Olyan francia appok működnek már a tűzoltók megsegítésére, mint a Midgard vagy a FireTracking. Utóbbi üzenetet küld a tűzoltók telefonjaira, ha tüzet észlel. „Megnyitják az alkalmazást, és látják, amit a kamera lát egy x40-es [40-szeres] zoomon keresztül” – magyarázta a működést Jean-Simon Chaudier, a FireTracking igazgatója a BBC-nek.
Az app valós idejű videófelvételt is tud mutatni, térképre helyezi a veszélyeztetett épületeket, és az időjárási paraméterek alapján előre jelzi, hogyan és merre terjedhetnek a lángok. Ezzel értékes perceket lehet nyerni. Ahogy Chaudier fogalmazott: „Ha segíteni tudsz egy tűzoltónak megspórolni 15 percet, az lesz a különbség a katasztrófa és egy 2-3 hektárra korlátozható tűz között.” Egy perc alatt egy palack vízzel eloltható egy tűz, két perc után már egy tartálynyi kell hozzá, három perc után pedig be kell vetni a híres tűzoltórepülőket, a Canadaireket – élt a túlzás eszközével az igazgató.
Franciaországban jelenleg egymillió hektárt ellenőriznek a FireTracking kamerái, csak Indre-et-Loire megyében 11 érzékelőjük van. 6000 négyzetkilométert fedtek le 1,2 millió euróból, miközben ebben az agrárjellegű megyében évente 300 gabonatűz keletkezik.
Maga a francia állam is igyekszik fejleszteni, a Condor programban napelemes, kamerás, MI-s drónokat használnak.
Spanyolországban a SenForFire rendszer szenzorait fákra telepítik, amik a gázkoncentrációkat mérik, így még azelőtt érzékelik már az izzást is, hogy felcsapnának a lángok. Szintén a spanyoloknál a Predifire rendszere is kombinálja az MI-t, szenzorokat és drónokat, hogy kellő időben felismerjék a tüzeket.
A Wired szerint a spanyol kormány egy olyan MI-modellt is használ, ami elemzi a légköri változókat, és műholdképek alapján osztályozza a növényzetet. Megállapítja, hol tud felcsapni a tűz, meddig tud terjedni, és milyen erőforrásokat igényel. Szintén műholdképekre épít az Incendios España oldal, ami valós időben mutatja egy térképen, hol és milyen súlyos erdő- vagy bozóttűz tombol az országban.
A görögök a világon elsőként négy műholdat is integráltak a tűzvédelmi rendszerükbe. A német OroraTech által kifejlesztett műholdak már egy négyméteres tüzet is képesek észlelni, ami az AP szerint nagy fejlődés az eddigiekhez képest. Ha a műhold tüzet észlel, az MI segítségével értelmezhető adatokkal kiegészítve jelzi ezt a tűzoltóparancsnokoknak. Több tűz esetén mérlegelni is tudnak, a műholdak jelzik, mely tüzek sugároznak, izzanak jobban, melyek a veszélyesebbek, amiknek az oltását előre kell venni.
Az MI szerepe fontos abban is, hogy a hőszenzorok nem futnak lyukra, azaz felismerik a felforrósodott napelemeket vagy sziklákat, és ezek miatt nem küldenek fals jelzést. A görögök folyamatosan építik ki a rendszert, amihez 200 millió eurónyi uniós támogatást is kaptak. Ez nem csoda, a rendszert ugyanis a tüzek megelőzése mellett a határvédelemhez, a gabonatermesztéshez, katasztrófaelhárításhoz és a hőhullámok kezeléséhez is hasznosítani lehet.
Az izraeliek is tesztelnek egy MI-alapú drónrendszert, ami idejében értesíteni tudja a hatóságokat a bozóttüzekről, erdőtüzekről. A rendszer vészjelzést küld a tűzoltók központjába, ha tüzet vagy füstöt észlel. A rendszerhez használt APUS 25 drónok öt órán át is a levegőben tudnak maradni, mivel nem akkusok, hanem belső égésű motor hajtja őket. Az éjjellátó és infravörös kamerákkal is felszerelt drónok egy repüléssel több száz négyzetkilométert tudnak ellenőrizni – olvasható az Ynet cikkében.
Ausztráliában Marta Yebra professzor régi-új megközelítést alkalmaz: a BBC szerint az ausztrál őslakosok trükkjeit kombinálja műholdas megfigyelésekkel. A műholdképek összegyűjtése után az őslakosok által kitanított szakértők, a cikkben említett Adrian Websterhez hasonlóan meg tudják mondani, hogy a lomb, a bozót és a fű színe alapján melyek a legtűzveszélyesebb területek. Régóta alkalmazzák a megelőzésben azt is, hogy kontrolláltan leégetnek területeket, ahol így nem gyűlik össze éghető anyag. Akár már tomboló tüzek közelében is égetnek ellentüzeket, ezt a szokást Kanadában is átvették.
Az Egyesült Államokban is műholdas–drónos–MI-s kombináció próbálja védeni a védhetőt. „Már két másodperc is számít az érzékelésben és a reagálásban” – mondta az Axiosnak Leland O’Driscoll, az Oregon Hazards Lab, az Oregoni Egyetem katasztrófamegelőző intézetének igazgatója. Kaliforniában már 1800 kamera figyeli a tájat az Alert West nevű együttműködés keretében. 2023 óta mesterséges intelligencia is segít: azóta 900-szor fedeztek fel ennek köszönhetően tűzfészket még azelőtt, hogy emberi segélyhívás érkezett volna. Az MI rengeteg történeti adatot is át tud böngészni, és megállapíthatja, mely területek a tűzveszélyesek.
Ki vagy MI fogja eloltani a tüzeket?
„A gyakorlatban a technológia hasznossága elég korlátozott ezen a téren. Segíteni tud a tűz felfedezésében, de nem a technológia oltja ki a tüzeket, szükséged van emberekre, akik áthúzzák a tömlőket az erdőn, hogy szembeszálljanak velük” – mondta a már említett Guillaume Millet szakszervezeti vezető a BBC-nek.
Az értékelése jól mutatja, hogy egyelőre még elkerülhetetlen az emberi erőforrás az oltásban, még a repülők és helikopterek sem tudják teljesen kiváltani a terepen küzdő tűzoltókat. Ugyanis ha egy Canadair ledob 6000 liter vizet, az csökkenti ugyan a tűz intenzitását, de a földön dolgozó embereknek kell befejezniük, amit a Canadair elkezdett, ahogy ezen a videón is látható:
Viszont nagyon fontos, hogy a tűzoltórepülők is egyre fejlettebbek. Sam Davis, a Bridger Aerospace cég vezére arról beszélt a Foxnak, hogy ők építik azokat a repülőket, amiket az USA-tól Portugáliáig bevetettek már. Egy gép napi 378 ezer liter vizet is le tud dobni több bevetésen. A pilótáknak sokszor nehéz dolguk van, a tüzek környékén nagyon egyedi időjárási körülmények tudnak kialakulni turbulenciákkal, az erős szél pedig a ledobott vizet is félreviheti. A flottájukba tartoznak olyan megfigyelő gépek is, amik katonai szintű szenzorokkal vannak felszerelve, és segítik a koordinációt a földön dolgozó csapatokkal.
Már Kaliforniában is lehetett látni a franciáknál is alkalmazott módszert, miszerint Dash repülőgépekről narancsszínű port szórnak a növényekre. Az ammónium-foszfát belepi a leveleket, és égésgátló hatása van. A spanyolok a Wired szerint kifejlesztettek egy Ecofire nevű, biológiailag lebomló folyadékot is. A vízbázisú, szerves anyagokat tartalmazó folyadék 40 százalékkal hatékonyabb oltóanyag a víznél, és megelőző jelleggel is lehet vele permetezni, hogy védőréteget hozzon létre a vegetáción.
Az emberek kiváltására alkalmas valódi megoldást azonban a drónok jelenthetik. A mitikus görög feltalálóról elnevezett francia startup, a Daidelos arra gyűjt befektetőket, hogy kifejlesszen egy nagy súly felemelésére képes tűzoltódrónt. A cél, hogy legalább 1,2 tonna vizet a magasba tudjon emelni, majd a tűzre locsolni. Olyan drónokon is dolgoznak, amik tűzállók, be tudnak repülni a lángok közepébe, és az ott uralkodó állapotokat felmérve valós időben tudnak adatokat küldeni a tűzoltóknak.
Egy olyan különleges eszközről, egyfajta gránátról is írt a BBC, amit ledobnak a tűzbe, a hőtől felrobban, és eközben olyan porral terít be mindent, ami kémiailag elfojtja, lehűti és megszakítja a tüzet.
Ez úgy lenne az igazi, hogy ha kombinálni tudják az említett észlelő technológiákkal: a kamerák, drónok észlelik a tüzet, az MI feldolgozza az adatokat, és már ki is küldhetnek egy külön tűzoltáshoz fejlesztett drónsereget, ami ledobja a vizet vagy a tűzgátló gránátot.
Érdekes ötlet még Yiannis Levendisé, a bostoni Northeastern Egyetem iparimérnök-professzoráé, aki egy kísérlete mellékhatásaként rájött, hogy a nitrogén hatékonyan oltja a tüzet. Kifejlesztett egy prototípus robotot, ami folyékony nitrogént spriccel a tűzre. A nitrogén gyorsan gázzá alakul, a tűz emiatt nem jut oxigénhez, és kialszik. A gáz ráadásul le is hűti a környezetét, miközben a lánctalpas robot olyan helyekre is be tudja juttatni a nitrogént, ahova egy ember az élete árán juthatna csak be.
Levendis szerint ez hatékony módszer lehet kisebb tűzfészkek gyors elfojtására. A fejlesztők reményei szerint nagyobb volumenben is felhasználható lesz majd a nitrogén, akár tűzoltóautók is fecskendezhetik a jövőben, ha legyőznek pár technikai akadályt.
Már a tüzek következményeinek kezelésére is vannak technológiai ötletek. Kanadában vannak cégek, amik arra szakosodtak, hogy felhasználják az erdőtüzek miatt felszabaduló szenet, akár azzal, hogy mesterséges, alacsony oxigéntartalmú helyre viszik az erdőtüzekben megégett, de utána tovább korhadó facsonkokat.
Pénzégetés tüzek ellen
Eközben az Egyesült Államokban nagy lobbizás zajlik Donald Trump kormányánál, hogy a szövetségi költségvetés finanszírozza a tűzoltó-technológia új eszközeit. A Trump-kormány nem szeret ugyan környezeti dolgokra költeni, de a kevéssé csapadékos tél miatt elég durva tűzszezonra számítanak az Egyesült Államok nyugati felén, tehát az erre adott válaszon nem lehet spórolni. 2020 óta egyre több startup jelenik meg az iparágban, és a tőkebefektetők is nagy összegeket invesztálnak az olyan cégekbe, mint a német Quantum Systems, az amerikai RapidSOS, Pano AI vagy BurnBot – írta a Politico.
A tűzoltóstartupok most egyebek között azt szeretnék elérni a lobbizással Washingtonban, hogy a kormány hozzon létre egy szövetségi erdőtűz-technológiai kutatóközpontot, illetve buzdítsa a szövetségi ügynökségeket arra, hogy éves költségvetésük egy részét fordítsák eszközvásárlásokra. A Pano AI Washington D.C.-ben is megmutatta tűzérzékelőkamera-rendszerét egy közterületi kitelepüléssel. Nekik már élő szerződéseik vannak több nyugat-amerikai tagállammal és az amerikai légierő akadémiájával is.
A Politico szerint mindkét nagy párt soraiból, republikánusok és demokraták is támogatják a kongresszusban a tűzvédelmi cégek ötleteit, olyannyira, hogy a képviselőház már el is fogadta a Fix Our Forests Act (hozzuk rendbe az erdőinket törvény) nevű jogszabályt, aminek várhatóan a szenátusban is meglesz a támogatása, és fontos passzusok szólnak benne a tüzekről. A kongresszusi lobbi már korábban elérte Trump elnököt is, aki 2025 júniusában kiadott egy elnöki rendeletet arról, hogy az amerikai kormányzati ügynökségek használjanak fejlett technológiát a tüzek észlelésére és elfojtására.
Eközben 2026. július 21-én Gavin Newsom, az erdőtüzek által talán leginkább veszélyeztetett amerikai tagállam, Kalifornia kormányzója bejelentette, hogy sok pénzt akarnak áldozni a fejlett tűzvédelemre. Newsom szerint teszik ezt akkor, amikor Trump kormánya kivonja a pénzt a szektorból. Kalifornia igyekszik gyorsan alkalmazni a technológiai újításokat, legyen szó drónokról, MI-ről vagy műholdakról.
Az Egyesült Államokban Kaliforniának van a legnagyobb flottája C–130H tankerrepülőkből (négy darab, de ezt hétre akarják növelni), már három FireSat műholdjuk kering a Föld körül, több mint ezer tűzfigyelő kamerát telepítettek, 3D-s térképen ábrázolták a tagállam erdeit, erdőtűzvédelmi előrejelző központot hoztak létre, és MI által vezérelt drónokat alkalmaznak. Emellett aktívan építik ki a nemzetközi kapcsolatokat a tapasztalatcsere érdekében kanadai és brazil tagállamokkal és tartományokkal, sőt Franciaországgal is.
