„Fennáll a veszélye, hogy visszasodródunk a totális háborúba” – Trump és Irán egymásra licitál a támadásokkal

Minden korábbinál nagyobb támadások megindítását lebegtette be pénteken Irán ellen Donald Trump amerikai elnök, miközben az Egyesült Államok katonákat, fegyvereket és ápolókat kezdett el átcsoportosítani a Közel-Keletre, ahol az elmúlt két hétben újra fellángoltak a harcok a befuccsolt tűzszünet után. A július 7-én kezdődött oda-vissza csapások mostanra mindennapossá váltak az Egyesült Államok és az amerikai érdekeltségek mellett az Öböl-országokat is támadó Irán között.

Közben Teherán már nemcsak a Hormuzi-szoros lezárásával igyekszik gazdasági nyomást gyakorolni Washingtonra, hanem jemeni szövetségeseik, a húszik segítségével a Vörös-tengernél lévő másik kulcsfontosságú tengeri átjáróban végrehajtott támadásokkal is.

Bár Marco Rubio amerikai külügyminiszter csütörtökön az elnök hónapok óta használt retorikáját használva azt állította, hogy az irániak „könyörögnek egy megállapodásért”, állítása szerint még nem állnak készen arra. Irán a New York Times értesülései szerint csütörtökön visszautasította Trump legújabb tűzszüneti ajánlatát, amit a Teheránba látogató iraki miniszterelnök juttatott el az iráni béketárgyalókhoz.

Az iráni állami média ugyanakkor tagadta, hogy visszautasították volna a tűzszüneti javaslatot. Az IRNA iráni hírügynökség „teljes mértékben félrevezetőként” jellemezte a Times cikkét. Hasonlóan nyilatkozott az iraki kormányfő sajtóirodája, szerintük a lap riportjának semmi köze nincsen a valósághoz.

Csütörtökre már a piacokon is érezni lehetett a kiújult harcok és a lehetséges eszkaláció hatását. A brent kőolaj ára emelkedni kezdett, és május óta először érte el a 100 dollárt, majd az amerikai tőzsdék csütörtöki esése után az ázsiai tőzsdeindexek két százalék körüli csökkenést produkáltak. Péntekre valamelyest csökkent az olajár, és a tőzsdéken sem volt további esés.

Ettől még az Egyesült Államokban újra emelkedni kezdett a benzin és a gázolaj ára, amik közel negyven százalékkal magasabban állnak, mint az Irán ellen február végén indított háború előtt voltak. Elemzők pedig attól tartanak, hogy az infláció újra emelkedni kezd az Egyesült Államokban, ami komoly gondokat okozhat Trumpnak és a Republikánus Pártnak a közelgő novemberi kongresszusi választásokon.

Napi szinten jönnek Trump fenyegetései

Az Egyesült Államok péntekre már egymást követő tizenharmadik éjszaka támadta Iránt. Előtte is voltak szórványosabb oda-visszacsapások, de Irán és az Egyesült Államok július 7-én kezdte egyre erőteljesebben támadni egymást, miután Irán három kereskedelmi hajót is megtámadott a Hormuzi-szoros Ománhoz közeli részén, ahol Washington az áthaladást javasolta.

Trump kemény megtorlást ígért annak a három amerikai katonának a halála miatt, akik előző hét pénteken iráni rakétatámadásban vesztették életüket Jordániában – egy negyedik amerikai katona balesetben halt meg. „Valahányszor Irán megöl egy amerikai katonát, sokszorosan megfizet majd azért a gyilkosságért” – írta hétfőn az amerikai elnök a közösségi oldalán. Trump hozzátette, hogy ezt az utasítást elküldte az amerikai védelmi miniszternek, valamint az amerikai vezérkari főnöknek is.

A közel-keleti térségéért is felelős amerikai parancsnokság, a Centcom az X-en pár órával később közzétett posztjában közölte, hogy Trump utasítására újabb támadásokat indítottak iráni katonai célpontok ellen, majd a rákövetkező napokban újabb és újabb csapásokat jelentettek be. A katonai célpontok ellen végrehajtott csapások célja közlésük szerint az, hogy tovább gyengítsék azokat az iráni katonai képességeket, amelyeket a Hormuzi-szorosban közlekedő kereskedelmi hajók elleni támadásokhoz használnak.

Az IRNA iráni hírügynökség közlése szerint az ország hat tartományában voltak robbanások, és Teherán közelében is működésbe lépett az iráni légvédelem – írta az AP. Az iráni egészségügyi minisztérium pénteki közlése szerint június 27-e óta 55 halálos áldozata és 629 sebesültje volt az Irán ellen végrehajtott amerikai támadásoknak. A minisztérium szóvivője azt nem részletezte, hogy ebből mennyien voltak katonák, és mennyien civilek, de szerinte a halottak között hat nő és három gyerek is van.

Válaszul Irán több támadást is végrehajtott a régióban. Az iráni hadsereg közlése szerint kedden Bahreinben támadtak amerikai katonai célpontokat egy légibázison, és az Amazon egy adatközpontját is célba vették. Dróncsapásokat hajtottak végre három amerikai katonai bázis ellen Kuvaitban, valamint Jordániában. Szerdán Kuvait, Jordánia és Bahrein is arról számolt be, hogy feléjük tartó drónokat és rakétákat semmisítettek meg, az iráni külügyminiszter pedig jelezte, hogy a szemet szemért elvét alkalmazzák.

Az iráni Forradalmi Gárda csütörtökön közölte, hogy légvédelmi rendszereket, egy hangárt és üzemanyagtartályokat semmisítettek meg egy Jordániában lévő amerikai támaszponton. Az Európai Űrügynökség műholdas felvételén füstöt lehetett látni felszállni a jordániai Fejszál királyi légi támaszpontról – írta a CNN. Az iráni hadsereg pénteken közleményekben arról számolt be, hogy dróntámadásokat hajtottak végre amerikai katonai célpontok ellen Kuvaitban, Bahreinben és Jordániában.

Civil célpontok is a célkeresztben

Szerdán Trump kijelentette, hogy az Egyesült Államok minden egyes alkalommal el fog pusztítani egy hidat, vagy egy erőművet, amikor Irán rálő egy, a Hormuzi-szorosban áthaladó hajóra. Már az előző hét elején azzal fenyegetőzött, hogy amennyiben Irán nem hajlandó visszatérni a tárgyalóasztalhoz, akkor az ország hídjait és erőműveit fogják megsemmisíteni. Bár az amerikai hadsereg nem részletezte, de az elmúlt majdnem két hétben a megtámadott „több tucat iráni katonai célpont” között általuk megsemmisített hidak, illetve megtámadott reptér és vasútállomás is volt.

Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa az előző héten figyelmeztetett is, hogy a polgárok és a polgári infrastruktúra szándékos megtámadása háborús bűncselekménynek számít. Ez alól csak az jelent kivételt, ha az adott infrastruktúrát katonai egységek is tevékenyen használják a harcokhoz. Az iráni állami hírügynökség (IRNA) szerint Washington az Irán délkeleti részén fekvő Iranshahr repülőteret, a part menti Bandar Khamir vasútállomását, valamint a kikötőváros öt hídját vette célba.

Irán közlése szerint amerikai rakétatámadás ért egy sótalanító üzemet és áramtermelő létesítményeket az ország déli partvidékén, egy építés alatt álló atomerőművet – ami a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség közlése szerint az építkezés nagyon korai szakaszában van –, és hidak és alagutak támadásával akadályozták az Irán legfontosabb kikötővárosába vezető autópálya forgalmát.

Közben Irán Kuvaitban hajtott végre támadásokat civil infrastruktúra ellen. A kuvaiti energiaügyi minisztérium keddi közlése szerint egymást követő négy nap ért támadás több sótalanító és áramfejlesztő üzemet. Kuvait az ivóvízkészletének kilencven százalékát a sótalanító üzemekből szerzi.

Amerikai halottak és sebesültek

A Pentagon hétfőn bejelentette, hogy július 7. óta közel száz amerikai katona sebesült meg a térségben, de nagy többségük csak kisebb agyrázkódást szenvedett és 96 százalékuk visszatért az aktív szolgálatba. Ezt azután tették meg, hogy a New York Times arról írt, hogy az amerikai védelmi minisztérium nem számolt be jordániai célpontok elleni iráni támadásokról, és arról, hogy azokban többtucatnyi amerikai katona sebesült meg.

A jordániai támadások azután kerültek a figyelem középpontjába, hogy előző hét pénteken két amerikai katona is meghalt, egy pedig eltűnt egy légibázis ellen végrehajtott iráni rakétatámadásban. Ezek az ott állomásozó amerikai katonák konténerszállásait találták el. A Pentagon kedden jelentette be, hogy az eltűntként nyilvántartott katona is meghalt a támadásban.

A támadást megelőzően a New York Times és a Wall Street Journal értesülései szerint Irán három másik támadást is végrehajtott különböző célpontok ellen, amikben tucatnyi amerikai katona sebesült meg, valamint károk keletkeztek több amerikai helikopterben is.

A támadások rávilágítottak arra, hogy Irán már olyan gyorsabb, és irányváltásra képes ballisztikus rakétákat kezdett el használni, amik hatékonyabban kerülik ki az amerikai légvédelmet – írta a Wall Street Journal. Ez a lap cikke szerint azt jelezheti, hogy az iráni hadsereg az amerikai kormány állításaival szemben nem omlott össze, hanem alkalmazkodik, és emellett felveti annak a lehetőségét is, hogy Oroszországtól kapnak segítséget.

A lapnak nyilatkozó katonai szakértők szerint Irán a legfejlettebb rakétáit földalatti bunkerekbe menekítette a háború elején, és azokat most kiásták, és használni kezdték. Ez ellentétben áll Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter áprilisi kijelentéseivel, amikor azt állította, hogy az iráni rakétaprogram „gyakorlatilag megsemmisült”, és szinte teljesen hatástalanná tették – írta a WSJ.

Az iráni háborúban meghalt amerikai katonák száma összesen 18-ra emelkedett, miután Kuvaitban egy katona meghalt, egy pedig megsebesült egy lelőtt iráni támadó drón irányított felrobbantása közben.

Erőszakspirál

Trump csütörtökön az Axiosnak adott rövid telefonos interjújában kijelentette, hogy komolyan fontolgatja a széleskörű támadások újraindítását Irán ellen. „Egy komoly támadást fontolgatok. Nagyobbat, mint korábban bármikor. Közel állok a döntéshez. Készen állunk rá” – mondta a lapnak az elnök. Trump azt mondta, hogy ebbe Izrael is azonnal beszállna, ha erre kérné őket, de egyben jelezte, hogy a támadásokhoz „nincs szükségünk senkire”.

A New York Timesnak két iráni tisztviselő kijelentette, hogy Teherán felkészült a lehetőségre, hogy az Egyesült Államok kiszélesíti a támadásokat, és a főváros, valamint kritikus infrastruktúra ellen indítanak új csapásokat.

A Wall Street Journal értesülései szerint Trump az előző héten egyre jobban hajlott arra, hogy kiszélesítse az Irán elleni támadásokat, hogy így kényszerítsék rá Teheránt a Hormuzi-szoros újranyitására, valamint a megrekedt tárgyalásokra. A Reutersnek nyilatkozó amerikai tisztviselők pedig arról beszéltek, hogy az elmúlt napokban végrehajtott támadásokkal olyan iráni katonai célpontokat céloztak, amiket komplexebb akciók végrehajtása előtt meg akarnak semmisíteni, és

előkészítik a terepet arra az esetre, ha az amerikai erők széleskörű támadások végrehajtására kapnának parancsot.

Az Egyesült Államok az elmúlt napokban megint elkezdett harci gépeket és légi utántöltésre használt repülőket átcsoportosítani a Közel-Keletre. A Wall Street Journal értesülései szerint emellett a különleges erők egységeit is a térségbe vezényelték amerikai bázisaikról. Közben 150 ápoló érkezett egy németországi katonai kórházba, ahol a Közel-Keleten megsebesült amerikai katonákat szokták ellátni.

Trump az előző héten a lehetséges célpontok között említette a Csákány-hegy belsejében lévő nukleáris létesítményt, ahova az izraeli hírszerzés szerint Irán több ezer urándúsító centrifugát és a dúsított uránkészletének egy részét rejtette el. Az amerikai elnök kedden megerősítette, hogy támadást intézhetnek a létesítmény ellen.

„Nemsokára támadni fogjuk azt a területet, nagyon keményen” – mondta Trump. Az elnök közölte, hogy normális esetben nem jelentené be ezt előre, de Irán „nem tud semmit tenni ellene”. Az építés alatt álló létesítmény nagyjából száz méter mélyen, gránitba fúrt alagutakból áll, amiket szakértők szerint feltehetően még az amerikai bunkerromboló bombák sem tudnak megsemmisíteni. Szakértők szerint a létesítmény elleni hatékony fellépéshez szárazföldi támadásra, vagy szabotázsra van szükség, de lehetnek olyan gyenge pontjai, amiket légitámadásokkal is ki lehet aknázni.

Egy másik lehetséges célpont az iráni olajexportban kulcsszerepet játszó Hárg-sziget, aminek elfoglalása már a február végén indított háború elején is felmerült. Ezt azonban csak szárazföldi alakulatok bevetésével lehetne végrehajtani, akik utána könnyű célpontot jelentenének az iráni rakétáknak és drónoknak.

Kulcsfontosságú hetek

Az elmúlt hetek egyre fokozódó támadásai felvetették annak veszélyét, hogy a két fél egy olyan erőszakspirálba kerül, amit nem tudnak visszafogni – mondta a Wall Street Journalnek Saeid Golkar, a Tennessee Egyetem Irán-szakértője. „Ez az eszkaláció gyorsan súlyosbodik, és kicsúszik az irányítás alól, és fennáll a veszélye annak, hogy visszasodródunk a totális háborúba, még akkor is, ha egyik fél sem akarja ezt” – magyarázta. Hasonló aggodalmakat fogalmazott meg António Guterres. Az ENSZ-főtitkár kijelentette, hogy a helyzet kezd kicsúszni az irányítás alól, ahogy az „egyik eszkaláció kiváltja a másikat”.

Az ismét felpörgő harcok egyik következménye, hogy a világgazdaság, illetve az olajszállítások szempontjából kiemelt fontosságú Hormuzi-szorost megint gyakorlatilag teljesen lezárták. Ezt a lezárást pedig az egész világ megérzi, így Magyarország is. A következmények leginkább az üzemanyagárakban érződnek.

„Aggódnunk kell, és én is aggódom, ha a helyzet nem javul a következő néhány hétben”

– mondta a Nemzetközi Energiaügynökség vezetője, Fatih Birol. A világgazdaság ide-oda rángatását és a kiszámíthatatlanságot egyre több ország unja: a héten már a kínai és a pakisztáni külügyminiszter is a harcok beszüntetésére és a tárgyalások folytatására szólította fel a háborúzó feleket. Felszólításukat az ártatlan emberek életének megóvásával, illetve a régió stabilitásával indokolták.

A helyzetet súlyosbítja, hogy hétfőn az Irán szövetségesének számító jemeni húszi lázadók bejelentették egy másik kulcsfontosságú szoros, a Vörös-tenger torkolatánál fekvő Bab al-Mandeb lezárását a szaúdi hajók előtt. A húszik csütörtökön közölték, hogy két szaúdi olajszállító hajót is megtámadtak, és a szaúdi állami hírügynökség az egyiket meg is erősítette.

Bár a húszik azt állították, hogy a közlésük szerint Szaúd-Arábia által egy repülőtér ellen végrehajtott támadásra válaszolnak ezzel, pár nappal korábban a Reuters több forrása arról beszélt, hogy Irán már utasította a húszikat, hogy lépjenek fel, ha Washington megtámadja Irán infrastruktúráját. A hírügynökség értesülései szerint júliusban az iráni Forradalmi Gárda legalább tíz tagja, köztük magas rangú parancsnokok és katonai tanácsadók érkeztek Jemenbe a húszikhoz egy repülőgépen, ami rakéta- és drónalkatrészeket is szállított.

Szaúd-Arábia jelezte, hogy a hadserege nyitva fogja tartani a szorost, ami kulcsfontosságú szerepet játszik az ország olajexportjában a Hormuzi-szoros lezárása óta. „Minden húszi fenyegetés, amely az áthaladó hajókra irányul, gyorsan és határozottan kezelve lesz, mivel az ilyen fenyegetések a nemzetközi jog kirívó megsértését jelentik és tengeri kalózkodásnak minősülnek” – jelentette ki a szaúdi hadsereg szóvivője. Trump kedden hasonlóan nyilatkozott, közölve, hogy „el fogjuk intézni” a húszikat, ha megpróbálnák lezárni a szorost.

A konfliktus által kiváltott energiaár-emelkedés nyomást is gyakorol Trumpra, hogy a lehető leggyorsabban vessen véget az amerikaiak körében kimondottan népszerűtlen háborúnak. Ugyanakkor ha Irán teljesen átvenné a Hormuzi-szoros ellenőrzését, az nemcsak kínos kudarc lenne az Egyesült Államoknak, hanem egy olyan régiót engednének ki a kezükből, ahol hosszú ideje ők vállalnak felelősséget a biztonságért. Arról, hogy milyen gondokat okozhat a szoros lezárása, ebben a cikkünkben írtunk részletesen.

Amerika elvileg várja Iránt a tárgyalóasztalnál

Miközben a háború befejezése az egyre erősödő harcok miatt napról napra távolabb kerül, a Fehér Ház szóvivője közölte: Trump továbbra is nyitott a tárgyalások folytatására Iránnal. „Az elnök felelősségre vonja majd őket, ha hátat fordítanak az Egyesült Államoknak tett ígéreteiknek” – mondta a szóvivő. Szerinte Irán jelezte nekik, hogy továbbra is készek megállapodni az Egyesült Államokkal. „Tárgyalunk velük, de ismétlem, az elnök nem fogja hagyni, hogy következmény nélkül lőjenek a Hormuzi-szoroson áthaladó hajókra” – fogalmazott Karoline Leavitt.

Vasárnap Marco Rubio amerikai külügyminiszter közölte, hogy Washington továbbra is készen áll a diplomáciai megoldásra, de valódi megállapodásra van szükség, és egyelőre nem úgy áll a helyzet. Hasonlóan nyilatkozott szerdán is, közölve, hogy Teherán nem akar komolyan tárgyalni.

Egy magas rangú iráni tisztviselő hétfőn a Reutersnek azt mondta, hogy Teherán közvetítőkön keresztül egy tíznapos tűzszünetről szóló javaslatot kapott a júniusi 14 pontos, a valódi béketárgyalásokhoz csak megalapozó keretmegállapodás megmentésére. A hírügynökség pakisztáni kormányzati forrásokból úgy értesült, hogy az ideiglenes iráni belügyminiszter a közvetítés újrakezdését kérte Iszlámábádtól, és az AP amerikai hírügynökség cikke szerint Pakisztán az elmúlt napokban növelte diplomáciai erőfeszítéseit a tűzszünet megmentésére. Az iráni belügyminiszter hétfőn kétnapos tárgyalásokra érkezett Pakisztánba.

Az iráni külügyminisztérium szerint a konfliktus eszkalációjáért az Egyesült Államok a felelős, Washingtont „szerződésszegéssel” vádolták. A helyzet a héten csak eszkalálódott, így nem látni, hogy végül mi jelenti majd a kiutat.

Szaúdi atomüzlet

Az is új helyzetet hozott, hogy úgy tűnt, az Egyesült Államok egy olyan atomenergetikai együttműködésről állapodott meg Szaúd-Arábiával, ami a jövőben lehetővé teheti a szunnita arab királyságnak a polgári célú urándúsítást. Ezzel még nagyobb lesz a nyomás a Trump-kormányon, hogy leállítsák az iráni atomprogramot – mondta a New York Timesnak Heather Williams, a CSIS washingtoni védelmi kutatóintézet nukleáris kérdésekkel foglalkozó igazgatója.

Szaúdi tisztviselők évek óta ígérik, hogy atomfegyvert fognak kifejleszteni, ha Irán is kifejleszt egyet, és a Timesnak nyilatkozó szakértők arra figyelmeztettek, hogy a megállapodással nagy a veszélye annak, hogy ezt be is fogják váltani, ami egy atomfegyverkezési versenyt indíthat el a Közel-Keleten. „Ez olyan, mintha kerozinnal akarnának tüzet oltani” – mondta a lapnak Henry D. Sokolski, az amerikai külügyminisztérium egykori nukleáris ügyekkel foglalkozó szakértője.

A szerdán aláírt megállapodás azonban már másnap kérdésessé vált, miután Trump bejelentette, hogy az csak akkor léphet életbe, ha Szaúd-Arábia normalizálja a kapcsolatait Izraellel. Az atomüzletről szóló első közleményekben erről egyáltalán nem tettek említést, és az amerikai elnök bejelentése teljesen váratlanul érte a szaúdi tisztviselőket is. A megállapodás szövegét egyelőre nem hozták nyilvánosságra, így nem tudni, hogy a két fél pontosan mit írt alá. A szaúdiak viszont jelezték, hogy akkor rendeznék a kapcsolatokat Izraellel, ha az elismerné a palesztin államot.

A CNN értesülései szerint a Fehér Házat és az elnököt meglepetésként érte az energiaügyi miniszter bejelentése a közel két évtizedes tárgyalások után létrejött megállapodás aláírásáról. A konzervatív amerikai sajtó pedig erőteljesen kritizálta az egészet, amiért a feltételek között nem szerepel Szaúd-Arábia csatlakozása az arab országok Izrael folytatott diplomáciai kapcsolatainak normalizálásáról szóló Ábrahám-egyezményekhez. A CNN cikke szerint emiatt léphetett aztán Trump.