Újabb komoly hőhullámra figyelmeztetett az Európai Bizottság

Európa a bolygó leggyorsabban melegedő kontinense, és ennek a tudományos ténynek a hatását a mindennapi életünkben tapasztaljuk a rekord hőhullámoktól és aszályoktól kezdve a pusztító erdőtüzekig – jelentette ki szerdán Hadja Lahbib. Az Európai Bizottság válságkezelésért is felelős biztosa arra figyelmeztetett Strasbourgban, hogy idén ismét csúcsokat döntött a hőmérséklet, ráadásul hetekkel az előző hőkupola után

újabb komoly hőhullám közeledik.

Az előző következményei is súlyosak voltak, hangsúlyozta Lahbib az Európai Parlament (EP) vitáján. A munka termelékenysége csökkent, iskolák és munkahelyek zártak be, kórházak váltak túlterheltté, utak és sínek rongálódtak meg, és a termés egy része is tönkrement. Az emberek fizették a legsúlyosabb árat:

legalább 3500 haláleset tulajdonítható a júniusi hőhullámnak.

Július 3-án csak Franciaország több mint 2000 többlethalálesetet jelentett június utolsó hetéhez képest, és ezek mindössze előzetes becslések.

Tavaly egymillió hektár – a valaha feljegyzett legnagyobb terület – égett le az EU-ban.

Rekordot döntött az is, ahányszor az uniós polgári védelmi eszközt aktiválták erdőtüzek miatt, idén pedig szokatlanul korán, már április végén ehhez a mechanizmushoz nyúltak.

Főleg a nemzeti hatóságok felelnek a polgári védelemért, de az Európai Bizottság a rescEU nevű eszközzel igyekszik segíteni: tíz országban 22 tűzoltó-repülőgép, öt helikopter és 22 tűzoltócsapat áll készenlétben. A biztos kiemelte a felzárkóztatási (kohéziós) politika és a helyreállítási alap szerepét is.

A tagállami kormányok Tanácsának soros ír elnöksége nevében Thomas Byrne Európa-ügyi államtitkár is felsorolta a rekordokat. Úgy látta, a nemrég Európát perzselő hőségek a legfrissebb bizonyítékai a globális átlaghőmérséklet emelkedésének, amely közel 1,5 Celsius-fokkal haladja meg az iparosodás előtti szintet.

„Az ember okozta éghajlatváltozás kétségtelenül a hőhullámok, erdőtüzek és más szélsőséges időjárási események, például árvizek és aszályok fő kiváltó oka.”

Az ír elnökség az év végéig el szeretne jutni a megegyezésig a Tanácson belül a rendelettel, amely a polgári védelmi mechanizmusról és az egészségügyi vészhelyzeti támogatásról szól.

Ondřej Knotek, a Patrióták Európáért EP-frakció vezérszónoka úgy látta, a mostani uniós éghajlat-politika nem képes megvédeni az uniós állampolgárokat a hőhullámoktól, mert meggyengíti az uniós gazdaságot és drágítja az áramot. Inkább alkalmazkodni kellene, amihez erős gazdaság és olcsó áram kell.

A zöld frakció első felszólalója, Lena Schilling szerint a kormányok és vezetők döntései európaiakat ölnek. Vannak, akik „még most is lekicsinylik, blokkolják és késleltetik az éghajlatvédelmi fellépést”, Schilling szerint felelősségre kellene vonni őket, róluk kellene elnevezni a hőhullámokat – például Donaldnak vagy Vlagyimirnek.